Tolnai Világlapja, 1926. október-december (26. évfolyam, 41–52. szám)

1926-12-22 / 52. szám

Elkészült ez Rátkai-film:­et „Csodadoktor 99 Néhány hét múlva megtartják a bemutatóját A kis országok között Dánián kívül Magyarország volt mindig nagy sze­repre hivatva a filmgyártás terén. A háború éveiben, majd a forradalmak után egész sora készült a kitűnő ma­gyar filmeknek, amelyek közül nem egy elkerült messze a határokon túl és éppen a Star Filmgyár, amely most a Rátkai-filmmel rukkol ismét a kö­zönség elé, volt az, amely régebbi filmjeivel nagy sikert aratott Né­metországban, Franciaországban, sőt Amerikában is. Két év óta szünetelés állt be a ma­gyar filmgyártásban, míg most a Star az újjáéledt magyar filmgyártás első értékeként kihozza a Csodadoktor­t, azt a nagyszabású kalandos vígjátékot, amelynek szövegkönyvét Mihály István, a kitűnő humorista írta és fősze­repét a legpompásabb magyar komikus, Rátkai Márton játssza. Érdekes és jól sikerült kísérlet ez a film, amely azonkívül, hogy a kacagtató vígjáté­kok minden hatásos eszkö­zét felvonultatja, át van szőve burleszk elemekkel is, amelyek eddig az ame­rikai filmgyártásnak vol­tak specialitásai. Rátkai Márton ebben a filmsze­repben néha chaplini és buster keatoni magasla­tokig ér el. Az a delej­falvi csodadoktor, aki egyszerű pincér létére úgy kerül ebbe a tudományos pozícióba, hogy apróhirdetések útján Delej­falva fürdőorvost keres, a szerződ­tetési feltétel pedig az, hogy a dok­tornak nőül­­ kell vennie a fürdő tu­lajdonosának világcsúnya leányát. A ravasz pincér, aki egy kis táncos­nőbe (ezt a szerepet Székely Ibolyka, a múlt évi pünkösdi szépségverseny ki­rálynője játssza) szerelmes, húzza-ha­lasztja a házasságot, mert az a terve, hogy sok pénzt keres össze és aztán nőül veszi a táncosnőt. Mindez sziporkázó ötletű jelenetek kifogyhatatlan hosz­szú során keresztül történik és vég­eredményül a mulattatásnak és lát­ványosságnak olyan pompás egyve­legét kapjuk, amely messze túltesz a szokványos filmbohózatok nyújtotta gyönyörűségen. A Csodadoktor valamennyi szerep­lője kitűnősége a magyar színjátszás­nak. Az egyes szerepekben Vaszary Piroskát, a Nemzeti Színház nagy­szerű komikai vénájú fiatal művész­nőjét, Báthory Gizát, a Magyar Szín­ház művésznőjét, Vendrey Ferencet, Radó Sándort, az ismert komikust, Béla Miklóst, a Vígszínház tagját is­merjük fel. Egy Zoro és Huru imi­tációban példátlanul mulatságosak az ifjú Latabár és Várnai Jenő. A Csodadoktor-t, amely iránt már a külföldi filmvállalatok is ér­deklődnek, Major Dezső rendezte, Major Henriknek, a világhírű magyar karikaturistának testvér­bátyja, aki eddig Bécsben és Berlinben rendezett nagysikerű filmeket. A fotográfiákat Vanicsek Já­nos készítette, a legjobb magyar operatőrok egyi­ke, aki ebben a minőség­ben évekig dolgozott a pá­risi Pathé-gyárnál. A film díszleteit Básthy István tervezte, aki ismert szín­padi szcenikusa a fővárosi színházaknak. Kétségte­len, hogy nagy-nagy siker fogja nyomon kísérni Mi­hály István és Rátkai film­vígjátékát, amely január 8-kán kerül a­ közönség elé a Kamara, Corvin Orion és Capitol színházakban. Székely Ibolya, a „Csodadoktor" női főszereplője (Star) Vaszary Piroska és Rátkai Márton a „Csodadoktor" egyik jelene­ Rátkai Márton és Székely Ibolya a „Csodadoktor" című film egyik­­ében (Star)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék