Tolnai Világlapja, 1928. január-március (28. évfolyam, 1–13. szám)

1928-02-29 / 9. szám

Tolnai Világlapja LILLA Csathó Kálmán színjátéka Csokonai Vitéz Mihálynak, a XVIII. század híres magyar poétájának szerelmét beszéli el Csathó Kálmán „Lilla" című színjátéka, amelyet a napokban mutatott be a Nemzeti Színház. „Lillá"-nak nevezte el Csokonai szíve hölgyét és őhozzá írta a gyönyörű Lilla-dalokat. De a szép leányt tulajdonképpen Vajda Julinak hívták és egy komáromi, Vajda Pál nevű, tisztes gabonakereskedőnek volt a lánya. A darab első felvonásában Komáromban vagyunk, még pedig Bédi János komáromi csizmadiamester házá­ban. Bédi felesége, Fábián Julianna asszony várm­egye­szerte híres nemcsak arról, hogy ő készíti a legszebb főkötő­ket, de még a versíráshoz is" ért. Betoppan hozzá a szép Vajda Juli, a módos gabonás , Vajda Pál lánya és nagy kesergéssel panaszolja az örök dalt: szülei egy gazdag, de idős emberhez, Lévai István­hoz akarják feleségül kényszeríteni . . . Egyszerre beröppen a szobába Bédiék lánya, Manca, barátnőivel és nagy lelkendezve újságolják, hogy megér­kezett Komáromba a híres költő, Csokonai Vitéz Mihály. Sajnos azonban — újságolják a lányok, — a költő versei sokkal szebbek, mint maga a költő. Nemsokára belép maga Csokonai is. Elmondja jövetelének okát. Nagy célja van : újságot akar indítani. Úgy gondolja, hogy Bédiné, aki maga is költőnő, anyagilag részt fog venni a vállalkozás­ban. Rajta kívül egy módos tiszteletes­ családot, Édeséket is rá akarja bírni a részvételre. A lapalapítási tervek azon­ban füstbe mennek, mert Weinmüller, a nyomdász fél a kockázattól. Csokonai Vitéz Mihály azonban, igazi poéta létére, szinte már el is felejti jövetelének célját, annyira leköti őt a gyönyörű Vajda Juli, akivel itt Bédiéknél most megismer­ked­­ett. Vajda Juli pedig nagyszerű női ösztönnel szintén megérzi a nem nagyon tetszetős külsejű férfiban a rend­kívüli embert. Beleszeretnek egymásba és Lilla, mint­igazi múzsa, nyomban egy gyönyörű vers — az első Lilla­dal ! — elszavalására ihleti Csokonait. Hogyan változik itt egy újság — egy öltözet ruhává ! A második felvonás egy évvel később játszódik, szin­tén Komáromban. Csokonai nem tudja megindítani régen tervezett lapját. Annak ellenére sem, hogy verseit már az egész ország ismeri. Vajda Julinak viszont sokat kell eltűrnie Csokonaihoz való szerelme miatt. Szülei mindenáron az idős Lévaihoz akarják kényszeríteni, végül pedig anyja azzal fenyegeti őt, hogy Pozsonyba, nagyanyjához küldi, ha nem szakít Csoko­naival. Juli nagyon jól tudja, hogy szülei soha nem fognak beleegyezni Csokonaival való házasságába, mindaddig, amíg a költőnek nincsen valami biztos állása. Épp ezért már-már Csokonai elhatározza magát, hogy a csurgói gimnáziumban elfoglal egy tanári állást. E tisztes tervei küszöbén váratlanul szerencse éri. Egyik jóakarója, gróf Széchenyi Ferenc végre nagyobb összeget küld neki ahhoz, hogy megindíthassa lapját. Csokonai nyugtalan, szeszélyes poétalelke ám most sem tagadja meg magát. Ahelyett, hogy a sokat vajúdó lapot a kapott pénzzel végre megindítaná, a pénzből új ruhát csináltat magának. Júliát ez módfelett elkeseríti és most már hajlandó szóbaállni Lévai Istvánnal. Bár a korkülönbség oly nagy köztük, hogy Lilla állandóan Pista bácsinak nevezi az idős Lévait s bár megmondja neki, hogy szive Csokonaié, mégis vőlegény és menyasszony lesznek Lévai és Vajda Juli. Lilia mint asszony Négy évvel később játszódik a harmadik felvonás, Juli szüleinek, Vajdáéknak házában. Lilla már négy éve felesége Lévai Istvánnak, amikor értesítést kap arról, hogy édesanyja beteg és szüksége van leányára, hogy ez ápolná, amíg felépül. Juli ezért most odahaza­­van szüleinél. Láthatóan belenyugodott sorsába és igyekszik nem gondolni többé arra, hogy valaha Csoko­nait szerette. Mikor a harmadik felvonásban felmegy a függöny, Juli anyja már felgyógyult és Juli másnap már utazik Bajor Gizi (Vajda Juli) és Cs. Aczél Ilona (Bédiné) (Harsányi felv.) Csortos Gyula (Lévai István) 53

Next