Tolnai Világlapja, 1928. január-március (28. évfolyam, 1–13. szám)

1928-02-29 / 9. szám

54 Tolnai Világlapja vissza férjéhez. Néhány percre átszalad Bédiékhez is, hogy azoktól is búcsút vegyen. Ennek a búcsúzásnak azon­ban az a kis bibije van, hogy Csokonai Vitéz Mihály, aki ismét a városban tartózkodik, szintén ott van Bédiéknél. Alig teszi ki a lábát Juli a szülői házból, három öregasz­szony, aki a házban tartózkodik, mindjárt összesúg-búg : — Látjátok, mégis csak Csokonait szereti még mindig. Sőt mi több, most csakis azért ment át Bédiékhez, hogy férjes asszony létére ott Csokonaival találkozzék­­ . . . Az öreg nénék súgás-búgása azonban nem sok igaz­ságon alapul. Ezt mingyárt meglátjuk abból, hogy Juli zokogva jön vissza, elmondva, hogy Csokonait is ott látta Bédiéknél és anélkül, hogy csak egy mondatot is váltott volna vele, mingyárt vissza is rohant. Nem és semmi szín alatt nem akar vele többé találkozni ! A három rosszmájú néni ebből bosszúsan látja meg, hogy egész gyanúskodásuk hamis és lógó orral távoznak .. . Éjjel azonban, amikor a ház elcsendesedik, mégis csak találkoznak : Csokonai és Lilla. A költő ugyanis behatol Vajdáék házába, hogy még egyszer lássa az ő Lilláját. A költő heves szemrehányást tesz Julinak, amiért az asz­szony elfelejtette őt és igyekszik kitörölni az életéből. Juli azonban húzódozik tőle, sőt még meg is bántja Csokonait, kijelenti ugyanis, hogy a költő Lillája nem is ő volt. Csokonai azonban megvallja, hogy Lilla igenis senki más, mint ő, Vajda Julianna. A fiatalasszony azonban ekkor sem akar tudni róla, erősen polgári gondolkozású és a nyugodt, biztos jólétet és társadalmi megbecsülést előbbre helyezi a költő nehéz, viharűzött életénél. * A „Lilla" a Nemzeti Színházban kitűnő szereposztás­ban került színre. Lilla alakjának Bajor Gizi nagy művé­szettel ad életet. Ez az alak csupa leányos tartózkodás és asszonyos izzás egyszerre, csupa bájos szemérem és ugyan­akkor csalogató szenvedély, egyszóval az a nő, akinek Csokonai Lilláját versei után elképzeljük. Csokonai Vitéz Mihályt Petheő Attila alakítja, férfias hévvel. Csortos Gyula mint Lévai István gabonakereskedő mintáz meg remekül egy tekintélyes és lehiggadt férfiút. Bédiné alak­jának Cs. Aczél Ilona ad érdekesen jellemző színeket. Pompás karakterfigurákat játszanak Gál Gyula (orvos), Hajdú József (nyomdász), Kiss Irén (Vajdáné), Nagy Adorján (Vajda Pál), Vizváry Mariska (Édesné) és nem utolsó sorban Vaszary Piroska, egy öregasszony pompás maszkjáb­an ."Blanco Posnet Spaw drámája a Kamaraszínházban A világhírű csúfolódó és tiszta erkölcsöt hirdető angol drámaírónak, Shawnak „Blanco Posnet" című drámáját mutatta be a Kamaraszínház. Egy északamerikai kisvárosban, a „vadnyugaton" játszódik a darab, melynek hőse Blanco Posnet, amolyan világtól és jószokásoktól elrugaszkodott ember, akit min­denki a morál, az erkölcs ellenségének és istentelennek tart. Valójában ám Blanco Posnet nem istentelen ember, csak gyűlöli azokat, akik állandóan szájukban hordják az igéket és hangosan kürtölik azokat világgá, mint az egy­kori farizeusok. közben pedig ők a legnagyobb gonosztevők. Blanco Posnet most ismét elkövet valamit, ami álta­lános megbotránkozást kelt: elköt egy lovat, Kemp főbíró jószágát. Megfogják és törvény elé állítják. A tár­gyalás során azonban egyre jobban kiviláglik valami, amit Blanco Posnet körömszakadtáig titkol: az tudniillik, hogy a lopott lovat egy szegény asszonynak adta oda. Az asszony gyereke beteg és orvoshoz kellett vinni a lovon, közben pedig Blancót, akinek gyalogolnia kellett, elfog­ták. Blanco azért titkolja és tagadja jótéteményét, mert a hamis erkölcshirdetők megutáltatták vele a jóságot és most szégyelli saját maga és az emberek előtt is, hogy a szíve neki is jó és igazságos és hogy akarata ellenére úgy cselekedett, ahogy azt a hamis erkölcsprédikátorok a piaco­kon harsogva követelik. A törvény tagjai azonban, akik mind megérzik Blanco szavai és nyers külszíne mögött az igaz embert, azt a jósá­got, amely szemérmes és irtózik attól, hogy dobraverje, amit elvégzett — szabadon engedik Blancót. A címszerepben Abonyi Géza old meg erőteljesen egy nagy színpadi feladatot. Kemp főbírót Palágyi Lajos játssza éles jellemzéssel. Egy érdekes asszonyszerepben Tőkés Anna nyújt drámai alakítást. Palágyi Lajos mint Kemp főbíró, a „Blanco Posnet"-ben (Harsány­­felv.­ Tőkés Anna mint Evans asszony és Abonyi Géza mint Blanco Posnet

Next