Tolnai Világlapja, 1936. január-március (36. évfolyam, 1–14. szám)
1936-04-01 / 14. szám
TOLNAI VILÁGLAPJA A háttérrel együtt nézzük majd a következő fejezetekben az indusztrializált bűn különös világát. A gangszert, szemére húzott sapkájával, amint a felhőkarcoló tövében meghúzódik. Az alvilágot, ahogyan a maga furcsa és rejtélyes alakjaival felvenni a nagy Amerikai Precesszióban .. . Nem magától lett és nem máról holnapra alakult ki az amerikai alvilág. Tradíciója, múltja, történelme van. Régibb, mint az Egyesült Államok. A mai Amerika történelme George Washingtonnal és a forradalommal kezdődik. Az alvilágé: az első bevándorlókkal, akik Sir Thomas Raleigh kalandoraival hajóztak át az Újvilágba. A szűz kontinensre, ahol nem volt jog, csak az ököl joga, nem volt törvény, csak az erősebb törvénye. Erre a vad és ismeretlen kontinensre öntötte ki Európa a maga szemétjét. A „Mayflower" zarándoksztvói még vallási üldözések elől menekültek az Új Földre őserdőt irtani, szűz ugart törni, de a nyomukban már felbukkantak a kalandorok az elítéltek, Európa kitagadottjai. Anglia évtizedeken keresztül hajórakományszámra küldte Amerikába börtöneinek fölös szemétjét. Az első bandákat ez az európai söpredék alakította meg abban a régi kis Newyorkban, amelynek a határa a mai Ötödik utca környékén volt. Akkor még külváros volt az alsó Broadway és itt, kőhajításnyira attól a helytől, ahol ma a városháza merész felhőkarcolója mered az égnek, dolgozott Amerika legrégibb bandája, a Fove Points Gang. Innen indultak rablóhadjárataikra a parti kalózok, a dokkok fosztogatói, a hivatásos tolvajok és a megfizetett bérgyilkosok. Sötét és rettentő bűnök néma tanúi voltak a környék rozoga házai. Az öreg épületeket később lebontották, de a bandákat nem lehetett kiirtani. Nyomultak északra a fejlődő várossal és a szervezetük olyan erős volt, hogy még a múlt század ötvenes éveiben is utcai harcokat folytattak a rendőrséggel. A polgárháború alatt Lincoln elnök kénytelen volt két ezred sorkatonaságot küldeni a rendőrség támogatására, amely a mai Hatodik Avenue helyén öt álló napig verekedett a fegyveres banditákkal. Végül is tüzérséget kellett felvonultatni ellenük. Hatszáznál több halottja volt a barrikádharcoknak, amelyek valamennyire letörték a bandauralmat Newyorkban. Da hiába lett erősebb, izmosabb a törvényes hatalom: az egyre szélesebben hömpölygő európai bevándorlás egyre több iszapot söpört az amerikai partok felé. A pionír mellett, aki ekhós szekerén megy egyre nyugatabbra az ismeretlen kontinensen, ott lovagol az Európából menekült kalandorbandita és amíg a pionir száz esztendő alatt egy roppant birodalmat alapít meg, azalatt a kalandor megszervezi a mélységben az új ország alvilágát. Newyorkban felépül az első felhőkarcoló (a „World" újságpalotája), de a szomszédban már ott vannak az új bandák, a bandavezéreknek és a bűntettes elemnek az az új típusa, amelyet a századvégi bevándorlási hullám söpör Amerikába. Érdekes, hogy ennek a századvégi alvilágnak a vezetői és tagjai nem amerikaiak, hanem írek, duhaj fickók, akik bandákba verődve terrorizálnak egész kerületeket, öreg, nyugalomba vonult newyorki detektívek még ma is jól emlékeznek Monk Eastmanra a századvég leghírhedtebb alvilági figurájára. Ez az Eastman rettentő erejű ember volt, kétméteres szakállas óriás, akit utcai verekedések alkalmával hat rendőr se tudott megfékezni. Newyork szívében, a Hatodik Avenue környékén garázdálkodott az Eastmanbanda, míg a város keleti részét, azt, ahol most a szicíliak laknak, a hírhedt „Car Barn Gang" tartotta rettegésben. Napirenden voltak a rablótámadások, a betörések, a gyilkosságok, amelyeket soha nem lehetett kideríteni. A Car Barn Ceng, amely a villamos végállomás környékén ütötte fel főhadiszállását, olyan erős és olyan vakmerő volt, hogy az utca egyik gázlámpájára plakátot ragasztott ki a következő szöveggel: Este tíz óra ulán hekusoknak tilos az ittartózkodás. Ezt a bandát ugyan kiirtotta a rendőrség, de a gang szétugrasztott tagjai később újra egymásra találtak és a Tenth Avenue Gang évekig fosztogatta a dokkok környékét. Még a század elején is az volt a helyzet Newyorkban, hogy a város bizonyos vidékein éjszakának idején nem volt tanácsos rendőrkíséret nélkül megjelenni. Az East Sideon például, a város keleti részén több bűntettet követtek el egy év alatt, mint egész Angliában. Ebben az időben már megszervezve jelenik meg az alvilág és kezd kialakulni az a bizonyos közbenső réteg, amely a kapcsolatot tartja a korrupt rendőrséggel és a politikai világgal. Az alvilág királya ebben az időben egy Sam Paul nevű titokzatos figura, aki korlátlanul uralkodik a newyorki bandák felett. Magyar származású ember volt Sam, gyerekkorában ment ki a szüleivel Amerikába, és amikor felnőtt, a kerületi politikában kezdett szerepelni. Nem tartozott az Al Caponetípushoz: simább volt, diplomatikusabb, soha semmiféle közvetlen kapcsolatot nem lehetett kimutatni közte és a newyorki bandák közt, semmiféle bűntettben nem vett részt — és mégis vajmi rejtélyes, titokzatos hatalommal uralkodott az East Side-on. Sam húsz évvel ezelőtt halt meg. Én már nem ismertem személyesen, de öregebb barátaim gyakran találkoztak még vele a Second Avenuen lévő Royal-kávéházban, amely negyedszázaddal ezelőtt az intellektuális bevándoroltak tanyája volt. Abban az időben kezdték ezt az akkor még elegáns helyet frekventálni a zsidó és a német színészek, akik között Sam láthatóan jól érezte magát. A környéken napirenden voltak a rablások és zsebmetszések, de sajátságos módon azok, akik Sam társaságához tartoztak, a legnagyobb biztonsággal járkálhattak éjszakának idején az akkor még sötét East Side-i uccákon. Egyszer megtörtént, hogy egy német színésznőnek a nyakláncát ellopták a Royal-szállodában. A színésznő sírva panaszolta el a dolgot Samnek. Másnap a reggeli posta egy kis csomagot vitt a színésznőnek. Az eltűnt nyaklánc volt benne. A magyarok is Sam különleges védelme alatt állottak. Soha magyar kocsmát ki nem raboltak, soha magyarokhoz be nem törtek az East Side-on. Sam ötvenesztendős szívében még mindig tartogatott egy kis meleg helyet az óhaza emlékei számára ... Ki volt ez a titokzatos ember, akiről ma már csak az East Side legendái beszélnek? A rendőri krónikákban nem találod meg a nevét, az Ownie Madden-ek és a Patrick O'Sullivanok mellett, akik az ő korának híres bandavezérei voltak, hiába keresnéd Sam Paul uralkodásának emlékeit. És mégis uralkodott, rejtélyesen, fitkozatosan, banda nélkül és parancsolva minden bandának. Az első volt az alvilágban, aki megteremtette a gangszer-védelmet, a politikai összeköttetést az alvilággal és aki tudta, hogy mit ér a választásokon egy jól megszervezett banda segítsége ... A politikának azonban ekkor csak segítőtársa az alvilág, a rendőrségnek azonban már üzlete. Hazárdjáték tilos Amerikában, de azért New Yorknak, és Chicagónak már megvan a maga „Red Eight District"-je, ahol titkos találkahelyek, rosszhírű házak és kártyaklubok sorakoznak egymás mellé. A rendőrség természetesen mindegyikről tud, ha a kerületi kapitány sápot kap a haszonból (az alvilági nyelv ,,stice"-nak, gerezdnek hívja) és befektetés nélküli csendes társa a tulajdonosnak. A tulajdonos természetesen a gangnek, a szervezett al- II. FEJEZET amer/Ra al igau gengszter v/l agörcsöve/ ' dér/ Imre riportsorozata OZOM CREM SZEPLŐ, MATFOLT, PATTANÁS, ARC TISZTÁTLANSÁGOK ELLEN. Szépít, fiatalít. Próbatétely 80 fillér, nagy P 1.80, előre fizetve. Utánvéttel drágább. RÁCZ T. JÁNOS gyógyszertára. Kizknahalaz. 30 ARANYMŰVES ÉS ÉKSZERMŰHÉLY céljára igen alkalmas helyiség szakmaközpontban jutányos áron kiadó Bővebbet: SIP UCCA 10 SZÁM, házfelügyelőnél