Tolnai Világlapja, 1936. április-június (36. évfolyam, 15–27. szám)

1936-04-08 / 15. szám

TOLNA) VILÁGLAPJ­a amerika- AZ /GAZ/ GEMGSZTERVILAG irtózatos felzúdulással válaszolt a feliz­gatott közvélemény a vakmerő bűntettre. A rendőrség valósággal megrakta detek­tívekkel a newyorki „Little Sicily"-t, de a nyomozásnak semmiféle eredménye nem volt. Ha csak az nem, hogy Varrotta újabb és újabb fenyegető leveleket kapott; el­pusztítják őt magát is és az egész család­ját, ha nem tartja a száját. A gyümölcsös másik három gyerekét éjjel-nappal detek­tívek kísérték, számtalan embert tartóz­tattak le, de az erdemény megint csak az felt, hogy az olasz-amerikai alvilág állta a harcot és ellentámadásba ment át. Egy szép napon házilag készített bombával fel­robbantották Varrotta boltját. A szeren­csétlen ember ettől az időtől kezdve kézi­kocsin árulta a gyümölcseit és a kézikocsi mellett revolveres rendőr állt őrt. Ez a rendőr, Varrotta testőrje, kísérte haza a gyümölcsöst este és jött érte a kora haj­nalban. Mindennek dacára Varrotta laká­sának az ablakán belőttek egy éjszaka, egy más alkalommal pedig a rendőr egy gyanús alakot talált a lépcsőházban, ami­kor Varrottáját hazakísérte. Végre is Varrot­tát és családját a rendőrség a legnagyobb átokban elköltöztette Newyorkból. El kel­lett bújnia az alvilág bosszúja elől, amely­lvel nem bírt megbirkózni az egész rend­őrség. Csak két évvel később fogtak el két olaszt, akiket a gyermekrablással gyanú­sítottak. Mindkettőt kivégezték — de hogy csakugyan ezek voltak-e a Varrotta-gye­rek elrablói, az máig sem bizonyos. Az olasz negyed néma maradt. Omerla ... Senki sem akar Varrotta sorsára jutni. HARMADIK FEJEZET Az alsó százezer Centre Street, Headquarters. A newyorki főkapitányság hatalmas, sötétvörös téglá­ból épült otthona az alsóvárosban, down town, ahol egyre szűkül a Hudson és East River között Manhattan szigete. Az ucca szűk, a környék szürke, az épület előtt m­oltan jár fel és alá kék egyenruhájában a newyorki rendőr. Mimion lépésénél egyenletesen lendül meg a jobb csuklójá­ról szíjon lógó „night stick", a ruganyos fából készült sötétbarna, rövid bot. Reggel háromnegyed kilenc. Az épület első emeletén lévő nagyteremben percek múlva kezdődik a „line up", az alvilág reg­geli felvonulása a detektívek előtt. A h­osz­szúkás alakú terem északi oldalán magas, pódiumszerű emelvény van, amely végig­fut a terem egész szélességében a fa­ mel­lett; a jobboldali sarokban katedraszerű felolvasó asztal. A terem koromsötét, csak a pódiumot világítja meg három szikrázó fényű reflektor. Az egész beállítás szín­padias, különös. Leni, a nézőtéren, már vár a produkció közönsége: a detektívek. A katedrán, a fel­olvasópultnál elfoglalta helyét egy öregebb rendőraltiszt. A zöldellenzős lámpa fényé­ben megcsillan a mellén a pajzsalakú arany altiszti jelvény. A pultra úgy teregeti ki az iratait, mint a felolvasó, aki vetített képes előadást tart. Kívülről ajtócsapkodás, lábak koppanása a folyosó kövén. Egy vasajtó csikordul, egy kemény hang csattan. A pódiumon, mintha színpadi rendező keze mozgatná őket, megjelennek a szereplők. Zsebmet­szők, rablók, orgazdák, gangsterek, akiket tegnap fogtak el. Az egész alvilág kereszt­metszetben. A mélység Amerikája. .. . Cingár, sapkás, középkorú férfi az első. Rögtön utána két nő. Fiatalok, csino­sak és — európai fogalmak szerint, — ele­gánsak. A katedrán a sargeant már bekon­ferálja őket. „Fritz Schneider, autólopás. Hatszor volt letartóztatva, egyszer ült. Amália Sar­toriella és Magde O'Leary ... csak köze­lebb, Magde, egész arccal erre, baby, hadd lássanak az urak, angol face ... mindhár­mukat a lopott autóban találta tegnap este a Queensborough­-hídon Gustav Anderson... A mélységből egészséges, izmos nevetés viharzik fel. Persze, Guszti, Eagle-eyed Gus. Sól­yomszem Guszti, a híres rendőr, aki az ötvenkilencedik utcai m­ódon posztol és aki arról nevezetes, hogy csalh­atatlan érzékkel ismeri fel a lopott autókat. Guszti, nagy­darab szőke rendőr, most ott ül a detek­tívek között és boldog. Fogadja a gratulá­ciókat, Hányadik ,,eset"? A hetvennyolca­dik, Bill, nemsokára jubilálok ... Érdes, száraz hang süvít a pódium felé. „Még mindig a régi bandával, Fritz? ... És Maggievel ?..." Fritz komoran hallgat. Helyette Madge­ből tör ki a szózuhatag, de az altiszt el­vágja: — Okay, Maggie. Tell it to the judge. Majd a bírónak... A következőt. George Gray, negro. Tiltott sorjáték a Harlemben. Fényesre pucolt lakkcipőben jön Ge­orge, világosbarna kabát, világos nyak­kendő, tipikus néger elegancia. A szájában aranyfogak villognak elő, így, ahogy itt áll, groteszk dandységében, egy darab New­ York, egy darab Harlem ... a fekete főváros. A bűn is tipikus, amellyel vádol­ják. Kis lottó. Hivatalos nyelven Policy Game-nek hívja a rendőrség. A newyorki estilapok naponként közlik a Federal Re­serve Bank kimutatását az aznapi clearing­ben keresztülment csekkek végösszegéről­­­ és a végösszeg utolsó három számjegye a kislottó nyerő három száma. Aki elta­lálja, nyer. Minden uccasarkon van valami néger üzlet, amelyben tenni lehet. A rend­őrség üldözi ezt a cracker-et, de hiába. A vállalkozók —­ George is az, —­ hatal­mas összegeket keresnek rajta, a Harlem kisemberei vesztik a pénzüket és a Policy Game folyik tovább zavartalanul. Biztos üzlet. Annyira biztos, hogy George most is vigyorog. Tudja, hogy ebben a pillanat­ban már várja a földszinten a „boss", a főnök ügyvédje, kezében a habeas corpus paranccsal, amelyben a bíró megtiltja a rendőrségnek, hogy „egy bizonyos George Gray testét ősi jog ellenére fogva tartsák. Az első bibliafordítás pompás veretű, pa­tinás angolságú, biblikusan fenséges sza­vak emberi szabadságról, a polgár csorbít­hatatlan jogairól. . . istenem, micsoda csú­nya játék lesz itt az ó-angol törvényből.­George eltűnik, szinte kisejt a pódium­ról és a színes, fantasztikus amerikai ka­valkád tart tovább. Beesett szemű, réveteg pillantású „hope peddler" áll a fényszórók tejfehér fényében, a kábítószer-csempész­banda ügynöke, aki az egyik lebujban he­roint árult... Next. Törékeny, cingár gangster. Lövöldözés volt egy kis astoriai vendéglőben, a gangstert behozták. Sánti­kál. A rendőr bokán rugta, amikor elfogta és az őrszobán is kikészítették. Vértelen, vékony ajkai közül szitkok és fenyegeté­sek törnek ki, forró dühvel, sisteregve . . . Next, Új típus: „ambulance chasel"-nek, mentőkocsikergetőnek hívják az alvilág­ban. Színlelt balesetekben és biztosítási csalásokban specializál. Az elegáns villa­negyedek környékén dolgozik. Kiles egy­egy finom autót és amikor a gép elsuhan mellette, a földre veti magát. Úgy, hogy a kocsi horzsolja, elüsse, keresztülmenjen a lábán. Akrobata, olyan ügyes. A „tanúi" pillanatok alatt körülállják, az orvosa már várja a rendelőben és megindul a per bi­zonyos számú ezer dollár kártérítésért. A szereplők folyton változnak, de az egész mégis gépszerűen előre meghatáro­zott séma szerint megy. Egy-két percig állnak csak a pódiumon. Csak addig, hogy a detektívek, akiknek páratlan arcmemó­riájuk van, megismerkedhessenek velük. Egy-egy villámgyors kérdés a mélyből, a személyi adatokat bemondó altiszt mono­ton mondatai, fent a pódiumon, pedig az alvilág típusok: a „stick-up man", aki üz­letek pénztárát rabolja ki, a fiatal gangs­ter, aki most indult el a bűn útjára, a ,,gun-moll", a gangster barátnője, aki ti­zenhét-tizennyolcéves fejjel megrészegedett örcsönes D­ÉR­ IMRE RIPORTSOROZATA OZOM ÖRÉM 30 SZEPLŐ, MÁJFOLT, PATTANÁS, ARC­TISZTÁTLANSÁGOK ELLEN. Szépít, fiatalít. Próbatégely 80 fillér, nagy P 1.80, előre fizetve. Utánvéttel drágább. uAcz­­. János a*,a "»rUr., KiAwhi.«, ARANYMŰVES ÉS ÉKSZERMŰHELY céljára igen alkalmas helyiség szakmaközpontban jutányos áron kiadó Bővebbet: SIP UCCA 10 SZÁM, házfelügyelőnél

Next