Tolnai Világlapja, 1942. január-március (44. évfolyam, 1–12. szám)

1942-01-07 / 1. szám

2 YYlene&ütö­m üJkin£JiueJk Mi is magyar történelemből eléggé tudjuk, mit tesz az, ha ellenség fenyegeti az országot s az embereknek épúgy, mint a köztieteknek menteniök kell, ami értékük van. Stégi temp­lomaink, könyvtáraink, mágnások kincses­­házai is megmondhatói inniuk, micsoda kál­váriákat kellett megjárniok olyik törökdálás vagy h­ajdúrombolás idején. Nemzeti kin­cseink javarésze ilyen háborús időkben tűnt el hol a bécsi udvari kincsestárba, ahonnan csak másfél évtizeddel ezelőtt került egy töre­dékük vissza, hol meg a szultán gyűjtemé­nyeibe, ahol nagyrészük még ma is csipke­rózsika-álmát alussza, sis még istenes, ha elszállítható kincsekről van szó, mert ezek legalább nem pusztulnak el végkép. Sokkal súlyosabb azonban a helyzet például Olasz­országban, ahol a múlt művészet emlékei­nek tetemes részét falfestmények, freskók teszik ki, amelyek egy bombatámadás ese­tén örök időkre megsemmisülnének. Ezeknek megmentésére az olaszok most a háborúban külön eljárást dolgoztak ki. Képeink ezt az eljárást mutatják, be. l­urró ruy viridül hu mártott taszom­sikokat ra­gasztanak keresztül-kasul a középkori falfest­ményekre. Ogbu­k­oréknak sehol sem szülőid muruilin­a, s ezt az „enyvesházat” aztán négy hétig hagy­ják a freskón száradni. Négy hét múlva az egész freskóképet, mint valami matricát, le lehet a­­ letölti „matricán " természetesen az eredeti festmény negatívképe falról húzni. Minden része rajt van a vásznon, s a falon a képnek már látszik. Ezeket a negatív vászondarabokat most már bátran össze lehet csak halvány körvonalai maradnak, göngyölni és bombabiztosan elraktározni. (Gondos kísérletek bebizonyították, hogy a vászonra rögzített freskókat újból pontosan vissza lehet helyezni. Képünk egy ilyen, új vászonra visszahelyezett festményt ábrázol. „Menekült falfestmények az olasz rinaseim­en­to korából, egy olasz múzeum bombamentes pincéjében, ahol ideiglenes műkiállítást rendeztek belőlük a katonák számára.

Next