Tolnai Világlapja, 1944. január-március (46. évfolyam, 1–13. szám)
1944-01-05 / 1. szám
a nagyon dQD# A hangfelvétel titkai. A rádió hallgatóinak többször van alkalmuk a műsorbemondóknak azt a bejelentését hallani, hogy az adás „hangfelvétel nyomán” történt. A hangfelvételeknek a rádióműsor összeállításánál nagy szerepük van. Néha valami nagyobb eseményt, amelyet a rádió helyszíni közvetítéssel közöl hallgatóival, hanglemezre is felveszik és az adást ezen az úton többször megismétlik. A hangfelvétel különböző módszerek alkalmazásával készül. A leggyakoribb és legrégibb módszer a viaszlemezre történő hangfelvétel. Újabban azonban az úgynevezett decilitlemezeket használják. Ezeknek azonban nagy hátrányuk a törékenységük. Valamennyi módszert felülmúlja a szelenofon-felvétel. A szelenofon a filmszalaghoz hasonlít, amely a hangrezgést villamosrezgéssé, majd fényrezgéssé alakítja át s amelyet aztán 6 mm szélességű filmszalagra fényképeznek. Ez a hangfelvétel nagyon költséges, de annál maradandóbb. Hangrögzítés acélszalagon is történhetik. Ez utóbbi keretében az úgynevezett magnetton-eljárást alkalmazzák, amelynek alapja vékony vasporréteggel befedett acélszalag. Nagy előnye ennek az eljárásnak, hogy a leadás, mindenféle preparáló eljárás mellőzésével, közvetlenül a felvétel után következhetik. Semmiféle rongálódás nem árt neki, vasúton, repülőgépen könnyen szállítható és amellett egészen olcsó soknál, autóvezetőknél és az autójavító-műhelyekben a széngázmérgezés veszélye is megnövekedett. Svéd feltalálók nemrégiben a stockholmi műegyetemre ellenőrzés végett új készüléket nyújtottak be, amely ezt a veszélyt teljesen kiküszöböli. Az új találmány, az úgynevezett széngázindikátor, amelyet személykocsikban és műhelyekben szerelnek fel. A készülék, mihelyt a levegőben 0,02 százalék széngáz van, azonnal működésbe lép. A veszedelmes gáz ugyanis a készülékben egy eddig titokban tartott vegyi anyaggal egyesül, amitől hő fejlődik s aminek következtében a készülékben elhelyezett hőmérő higanyszála emelkedni kezd. Amikor a higany egy bizonyos pontot elér, a villamos riasztócsengőt megszólaltatja. Tekintve, hogy az égésnél is szénigáz lép fel, a készülék tűzvész esetén való riasztásra is alkalmasnak bizonyult. Amikor a tojás sárgája is fehér. Az állati termékeknek különböző színeződése azokon a festékanyagokon alapszik, amelyek az állat szervezetében képződnek. Csak a sárga és vörös szín jelent kivételt. Ezeket a festékanyagokat az állatoknak takarmányukban kell felvenniük, mert ezeket a szervezetük nem tudja előállítani. Ez a festékanyag a növényekben kis mennyiségben mindenütt jelen van. Ha például a kacsától a növényi kosztot megvonjuk és pusztán állat fehérjével tápláljuk, akkor a kacsa olyan tojásokat rak, amelyeknek a sárgája is fehér. A sárga vaj olyan tehenek tejéből készül, melyek friss takarmánnyal bőven el vannak látva. Ez a magyarázata annak, hogy tél folyamán, amikor az állat kevés friss takarmányhoz jut, a vaj fehérebb. A HÉT LEXIKONA A magyar tudományos életnek ismét nagy gyásza van : polydni Tuzson János dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, a növényrendszertan professzora — hetvenhárom éves horiban — váratlanul elhunyt. Tuzson János az európai hírű tudósaink sorába tartozott. Gyönyörűen ívelt pályája Selmecbányáról indult ki. Ott végezte el az erdészeti akadémiát s mint tanársegéd egy ideig ott is működött. Azután hosszabb külföldi tanulmányainkat tett. 1918-ban tett a budapesti egyetemen a növényrendszertan nyilvános tanára. Megalapította az egyetem növényföldrajzi intézetét és szerkesztette a Botanikai Közleményeket. Még az első világháború előtti években beutazta a Balkánt, Oroszország déli részeit és eljutott Ázsiába is. Ezeken a területeken szerzett növénygyűjteményei a budapesti egyetem herbáriumában láthatók. Rendkívül sokat foglalkozott az Alföld fásításával és az alföldi puszták hasznos növényekkel való betelepítésének kérdésével. Hogy Magyarországon kancsukot is termelnek, ez is az ő érdeme. Hatvani birtokain bambusznád-telepütéssel is kísérletezett. Munkás életének felét a növénytelepítésnek szentelte. Tuzson János azonban nemcsak a növényeket, a virágokat szerette, szerette az ifjúságot is. A budapesti egysemen több jóléti intézményt létesített. Nagy tudós és kiváló pedagógus volt. A magyar murti élet irányítása és fejlesztése körül nagy érdemeket szerzett — hiszen jóformán egész munkás életét ennek szentelte Lyka Károly művészeti író, aki szellemi és testi frissségben most ünnepelte meg — tisztelőinek és barátainak igaz örömére — születése napja hetvenötödik fordulóját. Lyka Károly pályája Budapestről, szíllővárosából indult el. Münchenben, Rómában folytatta tanulmányait s amikor visszatért hazájába, különböző szaklapok és folyóiratok hozták első képzőművészeti kritikáit. Már ezekre az első kritikákratfigyeltek az illetékes körök s nem sokal később — 1903-ben — az akkor alapított „Művészet” című folyóirat szerkesztésével bízták meg. Ettől az időponttól kezdve sűrűn jelennek meg a művészettel foglalkozó könyvei. Megírta — többek között — a „Kis könyv a művészetről” című munkáját, amely azóta számos kiadást ért meg és aki szereti a szépet — és ki nem szereti azt a szépséget, amit a művészet nyújt ? könyvei között őrzi Lyka Károlynak ezt a művét. Huszonegynehány évvel ezelőtt meghívták a Képzőművészeti Főiskola újjászervezésére, ahol a művészettörténet tanára tett. Lakodalom „Keresztelő — Bölcső”. Ez a címe annak a könyvnek, amelyet a Magyar Irodalompártoló Társaság háromezerpengős díjjal tüntetett ki s amelynek írója az a Szabó Pál, aki mostanában érte el élete ötvenettik esztendejét, megírt egy tucat könyvet és szülőfalujában, Biharugrán, szántja-veti kis földjét, csak azért, mert a földtől nem tudták elszállítani, még irodalmi sikerei sem. Igen, Biharugrán. Apja tragikus halála után ottmaradtak ők hárman. Három gyermek, ő volt az egyetlen fiú. Amikor abbahagyta az iskolát, napszámba járt az urasághoz. Tizenhét éves korában beállt kőmüvesinasnak. Jött a háború. Katona lett. Oroszfront, Daberda . . . Ezüst eitézségi érmet szerzett és káplált rangot. Háború után persze, csak falusi viszonylatban — mint kőműves önállósította magát. Tönkrement. Sok-sok küszködés, bajok, gondok; meg is nősült, a család szaporodott... És harminchét éves korában kezébe vette az irótollat. Eleinte vidéki lapokban jelentek meg cikkei, aztán Bajcsy-Zsitinszky Endre „felfedezte”. Tizenhárom évvel ezelőtt jelent meg első könyve, amelyet azután meglehetősen egyenletes időközökben követett a többi. Ha megkérdezik, hogy mi a vágya, ezt szokta felelni : „Szeretnék még néhány könyvet írni”. Alattam alakult meg a Magyar Irodalompártoló Társaság, amely programmjába vette többek között olyan írók anyagi támogatását is, akik műveikben a magyarság egyetemes érdekeit szolgálják. A Társaság az idén közel ötvenezer pengő díjat osztott szét az arra érdemeseknek ítélt írók és költők között. A megjutalmaztatok között szerepel Gulyás Pál, aki kiváló pedagógiai munkásságán kívül mint költő is országos nevet szerzett magának. Gulyás Pál Debrecenben született, ott végezte el iskoláit, egyetemi tanulmányait, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát és jelenleg is szülővárosában működik mint az ipariskola tanára. Több verskötete jelent meg s költeményit, irodalmi és esztétikai tanulmányait rendszeresen közlik a különböző folyóiratok Az „ÚI a Kalevalához” című tanulmánya a finnségnek és a magyarságnak viszonyát aj kulturális szempontból világítja meg. Németh Lászlóval, Herényi Károllyal és Földessy Gyulával — már hosszabb idő óta — egy új idealizmus-szövetség megteremtésén fáradozik. Az Irodalompártoló Társaság ezerpingős díját „Az Alföld csendjében” című kötetével nyerte el. m M iW Tuzson János (Szécsy felv.) Szabó Pál (Berci felv.) Lyka Károly ( A r I e n felv.) Gulyás Pál (Bérei felv.) Hány meteor Imit a Földre ? A meteorhullásokra vonatkozó számítások meglepő adatokat tartalmaznak. Geers dán csillagász számítása szerint évenként mintegy kilencszáz meteor éri a Földet. Átlagos súlyukat 500 kg-ra becsülik. A legtöbb meteorit súlya nem több öt kilogrammnál. Vannak azonban óriások is közöttük. A legnagyobb a délnyugatafrikai Hoba-West mellett földre zuhant vasmeteorit, amelynek súlya hatvanezer kilogramm. A meteorok éles és szögletes alakja amellett bizonyít, hogy ezek nagy erők által szétfeszített s a Föld vonzókörébe került nagyobb testek törmelékdarabjai. Eddig még csak olyan anyagokat sikerült bennük felfedezni, amelyek a Földben is megtalálhatók. A meteorokat általában két nagy csoportra osztják. Az első csoportba sorozhatók a könnyebb súlyú kőmeteoritok, amelyeknek sűrűsége körülbelül a Föld sűrűségével egyenlő. A második csoportba az úgynevezett vasmeteortok tartoznak, amelyek csaknem teljesen nikkelt tartalmazó vasból állanak ; összetételükben tehát a Föld magjával azonosak. Mindezekből következtetve egyelőre megállja a helyét az a felfogás, hogy a vidtcorkok olyan égitestekről kerültek hozzánk, amelyek különböző sűrűségű, koncentrikus burkokból épültek fel, mint a mi Földünk is. A vasmeteoritok a súlyos magból, a meteorkövek viszont a szétrobbant égitestek külső, könnyű kérgéből származhatnak. A korai testedzés és a vérkeringés. Kohlrausch tanár, az ismert sportgyógyász, a strassburgi birodalmi egyetem mozgástherápiai intézetének vezetője, érdekes megjegyzéseket fűzött ahhoz a kérdéshez, várjon a korai testedzés minden körülmények között egészséges-e vagy sem ? Megállapította, hogy a felkelés utáni két órában a teljesítményi sportot és az izgató tornát a lehetőséghez képest kerülni kell. A statisztika azt mutatja, hogy a nap egyetlen szakában sem történik annyi sportszerencsétlenség, mint éppen a korai órákban. A gyári munkások akkordteljesítményei is a felkelés utáni első órákban a legkisebbek. Ez további bizonyítéka annak a ténynek, hogy a vérkeringés ebben az időben még nem teljes mértékben teljesítőképes és hogy a mozdulatok együttműködése sem tökéletes. Az is köztudomású, hogy sem amatőrök, sem pedig a hivatásos sportolók tulajdonképpeni edzési idejüket nem teszik a felkelés utáni órákra. Ezzel szemben a mozgási torna, vagy a mérsékelt ütemű futás reggel nemcsak megengedett, de az emberi szervezetre rendkívüli mértékben jó hatással van.A viperaharapás nem halálos . Weinrath professzor, aki Európában és Ázsiában hosszú esztendőkön keresztül beható kísérleteket folytatott a viperaharapás tudományos megállapítása dolgában, nemrégiben megjelent könyvében azt írja, hogy a viperaharapás kevés kivételtől eltekintve, nem halálos. Utazása közben kétezernél több viperamarást vizsgált meg, amelyből csupán három bizonyult halálosnak. Szerinte a halál oka az utóbbi három esetben sem a kínyóharapástól eredt, hanem másodlagos fertőzés következtében következett be.