Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-04 / 1. szám
XXXIV. évfolyam Szerkesztőség Bezerédj István utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők 1. szám Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár : Egész évre 12 K, */9 évre 6 K, 1/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában ! Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér Szekszárdi. 1906 január 4 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Állami tisztviselőink. Az osztrák császári hatalom, mely többkevesebb sikerrel és szerencsével, Magyarország külön állami létének megsemmisítése útján, az összbirodalom megalkotására tör, a magyar nemzettel folytatott, évszázados küzdelmének mostani szakában két nagy erővel rendelkezik: a központi hatalommal és a fegyveres erővel. A nemzetnek e két tényezővel szemben rendelkezésére áll a nemzetgyűlés és a főrendiház most már a maga teljességében: az önkormányzati vármegyei és városi törvényhatóságok; a vármegyei és városi tisztikar s az "állami tisztviselők. E négy tényező közül a küzdelem újabb kitörésekor a törvényhatóságok jutottak első harcvonalba, mert a császári hatalom magyar megbizottainak törvényeink hiányossága folytán sikerült azon olyan rést ütni, hogy a törvényesség nemi látszatával elterjették „a törvényhozást láb alól s azt folytonos elnapolásokkal, mint testületet; leszoríthatták a cselekvés „ térit#«Mint testületet, mondjuk, mert a törvényhozás tagjai, mint egyének, ott vannak a tűzvonalban s úgy a sajtó utján, mint a törvényhatósági bizottságokban teljesitik hazafiui kötelességüket.A törvényhozás erőszakos elnémitása után a vármegyék és városok tanácskozási termei lettek a küzdelem színterei. Örök hálával fog a magyar nemzet megemlékezni mindenho s ezt, ha alkalma nyílik, bizonyára törvénybe is iktatja, a vármegyei és városi törvényhatóságok tagjai, valamint az önkormányzati tisztviselők magatartásáról, melyet, csekély kivétellel, az önálló álamiság és ősi alkotmány megvédése céljából a harc kitörésének első pillanatától kezdve tanúsítottak. Tömör, együtt érző, elszánt tábor volt az, melynek ellentállásán az erőszakos kormány minden támadása hajótörést szenvedett. Most, ha az előjelek nem csalnak, újabb védő csapatok felvonulása válik szükségessé, mert a bécsi hatalom, úgy látszik, e van határozva, egy újabb kibékülési kisérle után, — melyet minden nagyobb mérvű törvénytelen lépés előtt felszínre dob, nem azért, hogy csakugyan kibéküljön, hanem, hogy a sikertelenség gyűlöletes következését a küzdő ellenfél nyakába varja, — a teljes önkényuralom terére lépni s az országgyűlés által meg nem szavazott adókat végrehajtás útján beszedni s az elmaradt ujoncozást kényszer útján eszközölni. A kormány ezen újabb törvénytelen elírásának bekövetkezésénél előtérbe nyomának az állami tisztviselők, kiknek közreműködése nélkül a tervbe vett intézkedések vége nem hajthatók. Nagyon indokolt volna tehát, ha állami tisztviselőink, követendő maguktartását, már jó eleve megfontolás tágjává tennék s ha egyáltalán lehetséges, egyöntetű eljárásban állapodnának meg. —ert annyi bizonyos, hogy ők, valószínűleg rövid idő alatt, azon helyzetbe jutnak, hogy vásztaniok kell az elnyomó hatalom, vagy a küzdő magyar nemzet között. Arról termszetesen alig lehet szó, ami hasonló köülmények között 1861-ik évben megtörtént, hogy az egész tisztviselői kar elhagyta helyét és állásáról lemondott. Hiába élni kell s a család a főtől kenyeret vár. Már most igazuk van az állami tisztviselőknek, midőn állítják, hogy az általunk említett eset bekövetkezése alkalmával ők két malomkő közé kerülnek; ha a hatalomnak engedelmeskednek, mint olyanok, kik az alkotmány és törvények megtartására tett esküjöket megszegték, el lehetnek készülve a nemzet megtorló intézkedéseire, ha ismét a hatalom birtokába jut, ami, mint eddig mindég, úgy ezúttal is, vas következetességgel be fog tejesülni; ha pedig a szemesített törvényekre támaszkodva, a nemzet pártjára alianak, akkor, a hatalom kísérli meg őket felfüggesztésekkel és fegyelmi eljárások megindításával letörni. Hát távol áll tőlem, hogy én magamat jogosítottnak tartanám az állami tisztviselőknek kétségkívül nehéz helyzetikben taácsokat osztogatni; de titán oteiességet teljesítek akkor, midőn figyelmüket a bekövetkezhető eseményekre irányítom s követendő,maguktartásának következééyeit, úgy a mint én látom, fejtegetés tárgyává teszem. Én azt hiszem sokkal tisztességesebb, erkölcsösebb, egyenesebb és hazafiasabb álláspont az, ha a tiztviselő azt mondja: én az alkotmány tiszteletben s a törvények megtartására esküt tettem; kész vagyok törvényes felsőbbségemnek minden rendeletét, mely az eskümben foglalt két tételt nem érini, becsületesen végrehajtani, de esküzegésre úgy hazafias lelkiismeretem, mint vallási érzületeimből kifolyólag nem vállalkozhatom. Lehet, hogy az ily állásfoglalásnak egyesekre nézve, átfutólag, meglesznek a kellemetlen következményei, de ez mégis két rossz közül a kisebbik és sokkal indokoltabb, mintha azt mondaná: nekem az érdekem azt hozza magával, hogy a felsőbbségemmel ki ne kössek , és így nem törődöm vele, akármire tettem esküt; én minden rendeletnek vakon engedelmeskedem. Eltekintve attól, hogy a hatalomnak az a szokásos eljárása, hogy a neki szolgálatot teljesítő s így a nemzet előtt gyűlöletessé vált tisztviselőt, ha nincs reá többé szüksége, mint a kifacsart citromot, sutba dobja, míg a nemzet érte harcoló fiait, még utódaiban is hálás érzésekkel szokta jutalmazni, még azért is a nemzet oldalán kell helyet foglalniok, mert ők is magyarok s a veszélyben forgó közös anyaföldről van szó, mely őket is — — ápolja és eltakarja. Boda Vilmos: Városi rendkívüli közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete múlt szombaton d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Hirling Ádám dr. polgármester elnöklete alatt, melyen a városi képviselők kevés kivétellel mindnyájan megjelentek. A nagy érdeklődést annak kell tulajdonítani, hogy igen fontos ügyek kerültek tárgyalásra. Hirling Ádám dr. polgármester valamivel 2 óra után nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést és a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérte Szeghy Sándor és Mészáros Károly képviselőket. A város 1906. évi költségvetését, mely írásban minden képviselőnek megküldetett, felolvasottnak tekintette a közgyűlés. Boda Vilmos képviselő arra nézve kér felvilágosítst, hogy a földbérletekből remélhető összeg mi okból emelkedett 12,499 koronáról 17,500 koronára? A polgármester a hozzá intézett kérdésre kijelenti, hogy ezen örvendetes béremelkedés szerződési ieg biztosítva van, tehát reális. Ennek tudomás vétele után Janosits Károly főjegyző felolvassa a tanácsnak a költségvetésre vonatkozó javaslatát, mely szerint a kiadások főösszege 128,438 korona 31 fillér, a bevételek főösszege 73,148 K. 79 f., községi pótadóban kivetendő 55,287 kor. 52 fillér,.,Az 55,285 korona 52 fillér fedezetlen kiadások az 1886. évi XII. t. c. 130. §-ának rendelkezése szerint 132,561 K. 61 fillér egyenes állami adó után kivetendő 417/10 °/C városi pótadóval nyernek fedezetet. — Molnár Lajos rendőrkapitány a költségelőirányzat 53. pontjára, mely a rendőrbiztos és 14 rendőr fizetését 6425 koronában állapítja meg, — tesz megjegyzést és* kéri az' általa' benyujtott'''rendőrségi'szabály• rendelet tárgyalását. A polgármester'megjegyzi, hogy a tanács tárgyalta a rendőrkapitány által szerkesztett rendőri szabályrendeletet, melyet azonban azért nem terjesztett a közgyűlés elé, mivel a város állami csendőrséget kap és így csak ennek megtörténte után fogják tárgyalásra» kitűzni. Ennek helyeslő tudomás vétele után : a közgyűlés a költségvetést egyhangúlag elfogadta és azt jóváhagyás végett Tolnavár megye törvényhatóságához terjeszti be. Az előadó főjegyző felolvassa a kiküldött bizottság által összeállított városi virilisták névjegyzékét. Tudomásul vétetik és a legközelebbi közgyűlésre tűzetik ki. A névjegyzék ellen esetleges kifogásokat a főjegyzőnél kell bejelenteni. A tárgysorozat legfontosabb pontját a városszervezési és ügyviteli szabályrendeletének megvitatása képezte. Boda Vilmos képviselő a tanácskozási rendre nézve indítványozna,hogy miután a tanács a szabályrendeleteket már tárgyálta és azokat minden képviselőnek meg is küldötte, ne olvastassák fel, hanem szakaszról-szakaszra menve, mindenki tegye meg esetleges módosító észrevételét. Még Csépi Sándor képviselő óhajtotta, hogy a polgármester minden szakaszt magyarázzon meg, mert a polgárság nem érti a paragrafusokat. Föglein Ferenc polgár képviselő tiltakozik az ellen, mintha a polgárság nem értené a nekik megküldött szabályrendeleteket. Boda Vilmos indítványát a közgyűlés elfogadta és erre megindult először is a város szervezési szabályrendeletének tárgyalása. — Janosits Károly főjegyző olvassa, az egyesszakaszokat. Az első élék vita a II. fejezet 11. szakaszánál történt, ahol elsőnek Horváth Ignác képviselő szólalt fel az ellen, hogy a szabályrendeletben a mostani jegyzők aljegyzőknek vétettek fel. Miután a törvény csak főjegyzőről és jegyzőkről szól, kérte az aljegyzői cím helyett a jegyzői cím felvételét. Boda Vilmos képviselő hosszabb tárgyilagos beszédben bebizonyítja a törvényből, hogy feltétlenül a jegyzői cím jogos, azért csatlakozik Horváth Ignác indítványához. Az indítvány mellett beszéltek még: Dávid, Leopold Sándor, Bodnár István, 1 11 1 1 i Szekszárdi nUintf ttfifófi