Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-01-03 / 1. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG * kérdést intestekosiam, hogy kinek a nevében követelem a lemondásukat. Erre kijelentenem, hogy az egyesült ellenforradalmi pártok nevében. Azt kérdezte még, hogy minő jogon. Erre kijelentettem, hogy az erősebb jogán. Erre egy hosszabb kettedbe kezdett, amelyben figyelmeztetett engem, hogy tudom e a történelem előtt, milyen felelősséget vállalok e tettemért, milyen helyzetbe sodrom az országot azzal, hogy őket helyükből elmozdítom. Azt mondtam reá, hogy amennyire önök tudták, hogy mit csinálnak és hogy mily felelősséget vállalnak, mikor szovjetet csináltak, annyira vállalom én is a történelem ítélőszéke előtt a felelősséget és tudom mit csinálok. — Peidl azt kérdezte : Mi lesz velünk ? Megnyugtattam : Mi nem vagyunk szovjet, életükért a fejemmel felelek. Ők kérték, hogy fél óráig hadd tanácskozzanak. A kérelmet Csilléryvel egyetértőleg teljesítettük. A ton közben hazamentem, egyenruhát húztam. Fél ér* múlva visszajővén felkértek, hogy egy jegyzőkönyvet írjak velük együtt alá, amelyben leszögezik azt, hogy csak az erőszaknak engednek és így hagyják el helyüket. Kijelentettem, hogy én velük egy lapra a nevemet nem írom, hanem ezt a jegyzőkönyvet közöljék kisérő levéllel velem, én egy másik levélben nyugtázom azt és kijelentem, hogy az események hüta vannak benne leírva, így is történt. A levél a miniszterelnökségen kell, hogy feküdjék. A Peidl minisztérium tagjai közül kettő kérte, hogy hazamehessen lakására, én két detektívet adtam melléjük, hogy bántódásuk ne legyen. A többiek ott maradtak. Az egész puoos teljesen vértelenül folyt le — hála a meglepetésnek. Csupán 40 lovasrendőr volt mozgósítva. * A külföldi sajtóra óriási hatással volt a hír. Az egész európai politikának más irányt adtunk. Egész Európában a királyság visszaállítását várták. A puccs után a szocialisták és a régi liberális párt teljesen elvesztették lélekjelenlétüket (fejetlenek lettek), látták, hogy kezükből minden hatalom kicsúszott. Csak azután, mikor a számottevő régi politikusok (akik valamennyien távol voltak Pesttől, megmentették magukat) most mindenféle eszközzel visszajöttek Budapestre, mikor ezeknek aknamunkája megkezdődött és kezdtek a szocialistáknak, liberálisoknak mindenféle ígéretet tenni, változott meg a helyzet. Szomorú volt látni, hogy amikor a puccs által a magyarság kezébe visszaadtuk a hatalmat, egy egységes állásfoglalás helyett a régi politikusok tülekedve iparkodtak érvényesülni a az ententeban azt a hitet keltették, hogy Magyarország a személyi érvényesülés hazája, az emberek az ország megmentésére mit sem tesznek. Volt idő, amikor az ententenál 25 miniszteri liszta forgott köskézen ! — „Erdélyi“ hazaáruló zugügyvéd, aki főtámaszává szegődött a románoknak, azt a kijelentést tette, hogy a politikusok sorfalat állanak Hungária szállóbeli szobájában, hogy miniszterek lehessenek . A koncentráció folytán mi ellenforradalmár miniszterek, kik a legerősebben voltunk exponálva, kénytelenek voltunk kiválni, hogy a koncentráció megtörténhessen az ország érdekében. Mindezt annak a történelmi pillanatnak a »hőse« oly közvetlenül és annyi szerénységgel mondotta el, mintha ez az egész „puccs“, amely a kibontakozás vágányára állította szerencsétlen hazánkat, semmi egyéb nem lett volna, mint egy becsületes magyar embernek egyszerű kötelességteljesítése. Éreztük, hogy a kétség vergődésében meggyengült hitünk mint nő, amint hangját halljuk, szemünkben hogy fakad fel, nem a bánat, az öröm könnye; amíg Magyarországnak Schnetzer tábornokhoz hasonló fiai vannak, addig nem hagyott még el bennünket az Isten, mélységes aggodalommal vett tudomást arról is, hogy a Nagyméltóságod vezetése alatt álló kormány, ahelyet, hogy ezen követeléseket leghatározottabban visszautasította volna, tárgyalásokba bocsátkozott a nemzet és hazaellenes irányzat képviselőivel, sőt bizonyos engedményekre is hajlandónak mutatkozott velük szemben. Fadd nagyközség lakossága, elsősorban kisgazdái, mint akik a kommunizmus legvéresebb napjaiban is a keresztény nemzeti irány mellett tettek törleetetlen tanúságot, nyomatékkal kérik és elvárja Nagyméltóságodtól és a vezetése alatt álló, túlnyomó többségben keresztény nemzeti alapon álló kormánytól, hogy a szocialisták fent részletezett követeléseit, melyek a nagynehezen helyreállított rend, személy- és vagyonbiztonság újólagos felforgatását célozzák, a legkíméletlenebb visszautasításban fogja részesíteni. Különösen követeli a község lakossága, hogy a kommunizmus gyanúja alatt álló egyének, kik nagyrészt ma is teljes szabadságot élveznek, illetve ismét szabadlábra helyeztettek, haladéktalanul hivatalból letartóztassalak és internáltassanak, követeli, hogy a nemzetietlen irányú sajtó, nemcsak a legszigorúbb előzetes cenzúra alá helyeztessék, de annak a hazafias magyarság előtt leggyűlöltebb termékei, így elsősorban a „Népszava“ olyan újság, mely ma is a bolsevismms szolgálatában áll, haladéktalanul és véglegesen beültessék és követeli végül, hogy a jelenlegi karhatalom, mint a rend és közbiztonság fentartásának biztosítéka, teljes egészében fentartassék, sőt megerősittessék, a munkásezredek felállítása pedig, melyek csak egy uj bolsevista vörös rsilócsapatnak képeznék kezdetét, semmi símn alatt se engedélyeztessék. Abban a reményben, hogy Nagyméltóságod ezon kívánalmainkat, melyek hazánk és nemzetünk létérdekeivel azonosak, minden befolyásával és hivatalos hatalmával érvényesíteni fogja, üdvözöljük és biztosítjuk Nagymáltóságodat és a vezetése alatt álló kormányt további bizalmunkról és támogatásunkról." Azonos tartalmú táviratot intézett Fadd nagyközség lakossága Horthy Miklós fővezérünkhöz is, felkérve őt befolyásának a kormánynál való teljes latbavetésére a szocialisták követeléseinek ellensúlyozására, kiegészítve Fővezérünk személye és nemzetmentő munkája iránti rendütletlen bizodalom és ragaszkodás kifejezésével, továbbá azzal a követeléssel, hogy a nemzeti hadsereg, mely Magyarország helyreállításának és fennmaradásának egyetlen biztos támasza és reménysége, kiépíttessék és a lehető legerősebb, legegységesebb erődrtalmi tényezővé fejlesztessék. Ezen utóbbi nagy cél érdekében Fadd nagyközség lakossága, elsősorban kisgazdái, mint a múltban, úgy a jövőben is minden lehető áldozatot hazafias készséggel fognak meghozni. Midőn Fadd nagyközség lakossága ezen állásfoglalását az erdeig magyar érzésű közönségének tudomására hozza, felhívja az összes községeket, városokat, intézményeket és testületeket, hogy foglaljanak haladéktalanul hasonló értelemben állást és juttassák elhatározásukat a Miniszterelnök és a Fővezér elé. Sok mulatságaink közepette ne feledkezzünk el az otthon nélküli menekültekről. — A gyűjtést lapunk folytatja s várja az adományokat mindazoktól, akik adhatnak.rületében fog időzni, hogy minden választó községét felkeresse. Támogatására le fognak utazni Friedrich István hadügy, Bleyer Jakab német nemzetiségi és sokoroptikai Szabó István kisgazda miniszterek. Schnetzer Ferenc és az ellenforradalomban leginkább exponált politikusok valamennyien vidéken lépnek fel, mert mint Schnetzer tábornok kijelentette: „Mi a vidékkel akarjuk a jövendő Magyarországot felépíteni, az ország súlypontját Budapestről a vidékre óhajtjuk áthelyezni, mert ezeket a nemzetfentartó pilléreket, a földet szerető magyar polgárokat nem képes elcsábítani semmiféle hatalom, semmiféle anyagi ígéret, ások magyarok maradnak mindenkor, mint ahogy nem ingathatta meg őket a vörös uralom minden politikai kínzása sem." Mi a gyönki kerület választópolgárainak csak igaz örömmel gratulálni tudnak, adná » Isten, hogy sok ely képviselő kerülhetne be a nemzetgyűlésbe, mint Schnetzer tábornok, mert nálánál senki férfiasabban és magyarabban nem tudja ezekben a sorsdöntő órákban az egész magyarság érdekeit képviselni, mint ő. ^r»r>ri ~i ~ ifüikrvVVh^iinirnrw^vr^ü- rr -11^*1 '“n^y^yirnry~üV*Mi m A vidék szava. A szociáldemokraták követelő fellépése az egész országban kellemetlen érzést váltott ki. Ilyei érzelmek hatása alatt Fadd nagyközség lakossága múlt hó 21-én megtartott népgyűlésében hozott határozatából kifolyólag a következő táviratot intézte Huszár Károly magyar miniszterelnökhöz: sorban „Fadd nagyközség hazafias lakossága, első kisgazdái, felháborodással értesültek a kormányban helyet foglaló képviselet útján támasztott ama vakmerő követelésről, hogy a kommunisták internálására vonatkozó kormányrendelet hatályon kívül helyeztessék, a nemzetietlen sajtó cenzúrája megszüntettessék és hogy az újonnan szervezett karhatalom feloszlattassék, illetve részben munkásezredekkel helyettesíttessék. Ezen követelések célzata igen átlátszó és csak az lehet, hogy a Szocialisták, nemzetrontó, hazaáruló, kommunisztikus aknamunkáinkat újra és ismét a saját bőrük veszélyeztetése nélkül megkezdhessék és sokat szenvedett hazánkat újólag romlásba, rabló uralmuk igájába dönthessék. A község lakossága Schnetzer Ferenc tábornok a gyönki választókerület képviselőjelöltje. Lapunk más helyén megemlékeztünk, hogy Schnetzer Ferenc volt hadügyminiszter Szekszárdon tartózkodott. — Szekszárdról múlt vasárnap Gyönkre utazott, ahol megtartotta programmbeszédét. Dacára, hogy a kerület választói egy része már Jessenszky, Haypál és Orbán eddigi jelöltek mellé sorakoztak, politikai és katonai életünk e kiválóságának megjelenése és a magyarság naggyá tételére irányuló hatalmas programmja annyira megnyerték a választókat, hogy a győzelem legnagyobb reményével bocsájtkozhatik a választási küzdelembe. Schnetzer tábornok, aki Bajai szülötte, megyei pártunknak „Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmives párt" programuljával lép fel. Ellenjelöltjei közül báró Jeszenszky György kisgazdapárti, Haypál István nagyatádi kisgazdapárti programmal. Bennünket őszinte örömmel tölt el, hogy nemzeti újjászületésünk egyik legtiszteletreméltóbb kiválósága megyei pártunk programmját fogadta el és meg vagynak győződve arról, hogy ezt a programmot nemcsak becsületes hűséggel fogja mindenkor megtartani, de annak lelkes vezére és képviselője is lesz. Jövő héten a jelölt, aki iránt a választókerület polgárai társadalmi különbség nélkül mély tisztelettel és lelkesedéssel viseltetnek, ismét ke 1920 január 3. Adakozzunk a Nemzeti Hadsereg céljaira. Templomi zene. Németh Gyula ág. bt. és Gödő Lajos ref. lelkészek fáradtságot nem ismerő ügybuzgósággal toboroztak össze egy kisded művészi gárdát, mely december 28-án, vasárnap délután a helybei református templomban mutatta be rátermettségét a templomi zene szolgálatában. Keresztényi kulturszükséglet volt ez, enyhítő balzsam sokat zaklatott lelkünkre, mely a zeneművészet csodás eszközeivel juttatott minket a nagy mindenség teremtő Urának színe elé. A templom zsúfolásig megtelt áhitatos hallgatókkal. Kezdő számul átérzett előadásban egy orgonaszóló volt a Megváltó születését kifejező örvendő, ujjongó keleties hangulat motívumokkal. Követte ezt egy férfiú-, majd női énekkar, melyek 16. századbeli ájtatos karácsonyi éneket mutattak be. Megható volt a „Stille Nacht, ruhige Nacht . . Egy ártatlan parányi szív imája az Úrhoz Karácsony alkalmából. Gyermeki előadói képességének teljességével, közvetlen hangon szólott az Úrhoz. Igen jó volt a hegedűszóló zongorakísérettel. Előadó határozottan jó hegedűjátékos, finom játékával excellált. A templomi ünnepély a Himnusszal nyert befejezést, melyet az egész közönség együtt énekelt. Minden jól sikerült s emelkedett lélekkel hagytuk el a templomot. Igen sikeres ötlete volt ez a rendezőknek úgy erkölcsiekben, mint anyagiakban s reméljük, sőt elvárjuk is, hogy gyakran lesz benne részünk. E helyen tartom érdemesnek megkérdezni azt, hogy ott, hol oly sok zeneértő és kedvelő intelligens közönség van, miért nincs itt még egy zeneclub sem? Hisz ez a kultúrához tartozik, önmagunkat pedig naggyá tenni hazafias kötelesség most. Mi veljük a klasszikus zenét s ne elégedjünk meg Zerkovitz könnyű muzsikájával. Melodikus ez is, de nem lelki táplálék, kulturembernek más igényei is vannak ! Alakítsuk meg tehát a zeneklubot 1 *y. fl nemzetgyűlési választások előkészítése egyre nagyobb hullámokat ver vármegyénkben. Az összes jelöltek megkezdték már körútjaikat, sőt egyik-másik már be is fejezte, így a központi kerület jelöltje dr. őrffy Imre kerülete összes községeiben megtartotta már programmbeszédjét s mindenütt egyenlő lelkes fogadtatásban részesült. Az idők fordulásának jellemző tünete, hogy nem a jelölt etet és irat, hanem fordítva, a választópolgárság fogadja őt s kíséretét mindenütt a leggavallérosabb vendégszeretettel, így december hó 25-én Sárpilisen a Szőke és Dávid, január 1-én pedig Várdombon a Schmidt és Willi családok látták vendégül a népszerű jelöltet. Mégsem volt választás ebben a kerületben, melynél ily egyhangú bizalom nyilvánult volna meg jelölttel szemben. Egyébként ugyanez a helyzet Dombóváron, ahol Pallavicini György s Pakson, ahol dr. Erdélyi Aladár jelöltek egyhangú választására számíthatunk. Utóbbi december 28-án tartotta meg Pakson a választók impozáns tömege előtt programmbeszédét, amelyben a birtokpolitikai reform és a szövetkezeti eszme rendütletlen hívének vallotta magát s fogadalmat tett, hogy minden rendelkezésére álló idejét a választókerület közérdekű ügyének előbbrevitelére fogja fordítani. Beszéde