Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-01-28 / 5. szám

IV. évfolyam tökkent­ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel­efon­szám 85 és 102. > Előfizetési i­: Helyben és vidéken : egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 3 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai t A legkisebb hirdetés díja 30 korona A hirdetés az utols­ó oldalon egy 60 milliméter széles hasábon millméter soronként 2 korona, a szövegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhír valamint a nyíltter toronként 30 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hir­detések külön árszabás szerint Szekszárdi 1922 január 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 1 XVI. Bened­ek pépe.­­ Zúgnak a harangok, hirdetik az egész világnak, hogy a Krisztus­­ helytartója, Szent Péter utódja XV.­­ Benedek pápa befejezte áldásdús földi életét és kihűlt teste fel van rava­­­­talozva Szent Péter templomában. A pápa halála mindenkor csak a­­ katholikusok millióinak volt gyásza , éa most azt látjuk, azt érezzük, hogy­­ a ravatalon fekvő egyházfejedelmet [ felekezeti különbség nélkül az egész ] világ gyászolja, mert nem csak egy [­házjogilag volt a Krisztus földi h­íy* I tartója, de a gyűlölettől lihegő emberi­­­­ségnek a világot elöntő vérözönében­­ a krisztusi szeretet békét hirdető­­ apostola volt. A halál kicsavarta kezéből a tol­­­­lat, mielőtt szülővárosa érsekéhez in­­­­tézendő levelét befejezhette volna, s amely történelmi okmánnyal a Gé­ I­muában összegyülekező világ politi­­­­kusait figyelmeztetni kívánta, hogy­­ a szeretet politikájával lehet vissza­­­­állítani a világ békéjét, az emberiség­­ boldogságát, nem pedig a legyőzőitek a vonagló testének szegzett szuronyok­­ kal. A világ gyászol és a harangok­­ zúgásába belevegyül a magyar nemzet I fel­búgó sírása is. Az olasz királyt a palotára felrepült a gyászzászló, a­­ politikus Olaszország is gyászolja a­­ katkolikus egyházfejedelem halálát. I­de a győző olasz királyság csak egy & B nagy fiát gyászolja, mennyivel keve­­s­eb­bet, mint mi magyarok, akik a legázolás, a földarabolás, a megcsu­­foltatás és mégis az egymást meg ■ se as­értés rettenetes szenvedéseiben s a világ urai és fejedelmei közül az I •gyfttlen egyet veszítettük el, aki B megérezte a megfeszítésünk kínjait, Baki felénk nyújtotta szent kezét, hogy B enyhítse szenvedésünket. Zúgnak a harangok ! És vájjon ■ hány nyomorék rokkantnak és család­­jának szive dobban meg e harang­ B zúgásra és eszükbe jut-e, hogy annak Ba némán pihenő fejedelemnek érző Bénivé, a világba kiáltó szava és va­gyoni segítése hozta őket vissza, ha a hónán is, az idegen fogság poklából Ba hazai rögre, a családi otthonba. ■ Be megértik-e a téli hidegtől, a még­­ nagyobb éhségtől mentesített magyar ■ gyermekek, hogy a meghalt nagy­­ pipának szeretettől rajongó szive által juttatott adományok enyhítik, enyhi* tették az emberek egymás gyűlöleté* hől felfakadt nyomorúságát. A világ- és az egyháztörténetem lehet, hogy mutatott fel nagyobb sikereket elért egyházfejedelmeket, mint XV. Benedek pápa, de nem tethet fel olyat, aki magasabbra tudott emelkedni a krisztusi szeretet­ hirdetésében éppen akkor, amikor az ágyuk bömbölése, a haldoklók hörgése a legvéresebben bizonyította a nemzetek egymás iránti fékevesz­tett gyűlöletét. A rettenetes vérzivatarban a béke után vágyódó milliók reménykedve és könyörögve néztek a Vatikán gyenge testű, de lélekben hatalmas fejedelme felé, tőle várták, mint a Krisztus helytartójától a háború iszo­nyatos poklából a megváltást. ő megérezte a lövészárkokból, az árván maradt gyermekek és otthon hagyott feleségek és anyák távolból feléje küldött könyörgéseit és bár ha­talmas és fenkölt szavát nem hall­­gatta meg az, akit a háború nyomo­rából kisarjadzott forradalom rette­netes kegyetlensége ledöntött trón­­­járól és kiirtott családostól, de azért nagy szivének emberszeretete fel­keltette a hadakozóknál is a szána­lom érzését és sok szenvedés szűnt meg, lett enyhébb. És most, amikor a szenvedő nem­zetek ismét reménykedve tekintettek Génua felé, ahol tán a gyűlölet po­litikáját felváltja a megértés érzése, akkor kiesik a szeretet apostola ke­zéből a toll, elnémul ajka, nem érez fel többé a béke pápa szive. Ezért jelent gyászt XV. Benedek pápa halála nem csak a katholikusok­nak, de az egész világnak. S. Felhívás vármegyém gazdáihoz. Kállay Tibor pénzügyminiszter úr felkért, hogy csináljak propagandát vármegyém gazdái között a kerti dohánylevél termelésére nézve. En­nek a felhívásnak készséggel teszek eleget, mert meggyőződésem, hogy ezzel nemcsak a nehéz helyzetbe ju­tott magyar kir. államkincstárnak, hanem a kerti dohánylevél termelé­sére vállalkozni óhajtó gazdáknak is szolgálatot teszek. A kerti dohánylevél termelés úgy kicsinyben, mint nagyban igen hasz­­nothajtó foglalkozás és egyéb mező­gazdasági termelésnél jövedelmezőbb. A kicsinyben való termelést illetőleg különösen ki kell e­­elnem, hogy az semmiféle olyan költséges berendez­­kedést nem igényel, mint a nagy le­velű (tiszai, debreceni stb.) dohány termelése, mert a kerti dohányt a szabadban, napon kell szárítani, hogy a megkívánt világos, sárgás szint megkapja s azért ennek a do­hányfajnak kicsinyben való termelé­sénél a pajtaépítés szüksége elesik b a kerti dohányt a padláson, eresz alatt, vagy más födött helyiségben is el lehet helyezni arra az időre, amikor az a napon nem szárad, vagy amikor a szárítási processus már vé­get ért. Ennek folytán a kerti dohány­­termeléssel kicsinyben való foglalko­zás (800 négyszögöltől 2000 négy­szögölig) — az idei magasan meg­állapított dohány beváltási árak mel­lett — minden okszerűen és lelki­­ismeretesen dolgozó kisgazdának oly jelentékeny s a mai drágasági viszo­nyokkal teljesen arányban álló jöve­delmet hajt, hogy az bármely más mezőgazdasági növény termelésénél is előnyösebbnek mondható. Mindezekre való tekintettel a pénz­ügyminiszter úr a kincstári kerti dohánytermelésnek a kisgazdák köré­ben való propagálását többféle mó­don máris megindíttatta. Én ehhez az akcióhoz készséggel csatlakozom azzal, hogy a kerti dohánylevelek nagybani termelését is fokozandónak tartanám s ezért a vármegye nagy­gazdáinak is felhívom erre figyelmét. Visszatérve a kicsiny beri terme­lésre, legjobbnak tartanám, ha ezt a kérdést a község valamely vezetője az illető mezőgazdasági kamara út­ján venné kezébe, megszervezve egy­úttal a termelni akarókat, mert a vonatkozó előírás szerint a kincstár valamely községben csak akkor en­gedélyezi a kerti dohánytermelést, ha az összes termelők által bejelen­tett terület legalább 20 kat. holdat tesz ki. Az érdeklődők forduljanak egyébként a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósághoz (Budapest, II. Iskola , 13 ) kérve a „Termel­jünk kerti dohányt !“ címü ismertető röpirat megkü­lését. H­aza­fias üdvözlettel Dr. órffy Imre. Vitézi est Szekszárdim. Tolnavármegye vitézi széke pom­pás műsoros estélyt rendezett e hó 20-án este a szekszárdi moziban, ahonnan a közönség átvonult a Kaszi­nóba és a fiatalság ott tánOolt baj Balig. Az estélyen vités Tihanyi Szi­lárd, a tolnamegyei vitézi szék képi­tánya tartott érdekes felolvasást a vitézi intézményekről, majd dr. órffy Lajosné kiváló művészi készültség­gel, óriási tetszés mellett zongorista el a „Hunyadi László“ opera örök­­szép nyitányát, Bodnár István pedig felolvasta a­z apánkban közölt gyö­nyörű alkalmi költeményét. Dr. Kun­­czer Jenő, Polgár Manci kiváló és preciz zongorakiséretével Hauser magyar rhapódiáját hegedülte a tőle megszokott tökéletességgel. Nagy Endre, a GOK. szekszárdi helyettes Vezetője a Mollinary ezrednek a vi­tési tettei közül ismertetett két ese­tet, a harmadikat, az itt következőt, versben adta elő. 5. szám. A „hősök“ ciklusából. Tamási Gábor őrt állott a drótnál , orosz lesett már túl a drótokon. Hideg, nehéz párája volt az éjjel, Hold bujkált át a felhőfoltokon. Feszült szemekkel kutatott előre. Mögötte már pihenni tért a tábor. .. ... »Tavaszra kelve majd csak hazaérünk.. .« — így mormogott halkan Tamási* Gábor És állt tovább. — Keményen, mint a márvány. Megnyílt az ég ... már huljongott a hó ... Fehér szobor tett, csillogó pihéktől... Szobor, de él« ... hazaálmodó ! — Szél zörrent át a drótok ágbogáin — Gábor balra rákapott a ravaszra ! Majd megpihenve m­egsimitá arcát: »Ugy írták otthon ... béke lesz tavaszra !« S e gondolatját gondolat követte: »Zászlós vonat visz a falumba vissza ... I Uj ünneplőben már vár rám az Asszony... Mátka kendője könnyeit be issza ... I Fehér virággal lesz az ut behintve ... A kőkeresztig eljönnek elébünk . .. S ének harsan az öreg orgonából A templom ajtaján ahogy belépünk ... In — S tisztán hallotta szólni a harangot — De ez a drótok csengetyüje volt! Kilenc orosz az éjnek fátyoléban Az első drótokon már túlhatolt És jött tovább ... Az ollók szája mozgott... ... Körülfogták... Hördül Tamási Gábor... Kiáltni nem tud ... Jó fegyvere másnál... S odabent, ott bent... alszik a tábor ! Valamit tart még reszkető kezében . .. Sötét tömeg... Halál szülötte ... gránát 1 »Ti jöttök álmomért fizetni nékem Ic —­ S már dördülés sikolt az éjszakán ít —• Halomra hullnak és ez elhullásban Egy haldokló arcába vágja öklét I — Kilenc oroszra s egy magyar bakára Egy pillanatban borult az öröklét 1 — 1916 január. Az est rendezősége a világháború vitézi tetteinek ismertetésére keresve sem találhatott volna stílusosabb egyént Nagy Endrénél, aki mint tiszt maga is megszerezte a háborúban az arany vitézségi érmet és akinek úgy előadó készsége, mint írói kvalitásai és kiváló lélekrajzai is a legteljesebben lekötötték a hallgatóság figyelmét. Utána dr. Orffy Lajosné a saját zon­­gorakísérete mellett nagy sikerrel adott elő három pompás dalt, végül Mayer Mártha, Mayer Manci, Hoff­mann Irén, Hoffmann Flóra, Janc­­sits Kata, Káldi Ilus, Horváth­­ Joli és Spalier Baba adták elő a Haypál Benő által betanított magyar táncot, amelyhez a kisérő zenét Polgár Manci kitűnő zongorajátéka szolgáltatta. Az est jövedelme a következő volt: Tényleg megváltott jegyekért, felül­­fizetésekből és jegy megváltások­ból befolyt összesen 14010­—­­, amely* ből kiadatott nyomdai költségekre 1230 —, az államrendőrség jelenléti díja 610—, zongorah­angolás 350‘—, zongorassálitás oda és vissza 700'—, fűtés 1240 —, kiszolgáló segédsze­mélyzetnek 730 °—, kárpitos díszi­é­sért 200'—, apró kiadások 227­50, kaszinó világítás 360'—, összesen 5667 50 K. Úgy a Mozi, mint a kaszinó helyiségei ingyenesen lettek rendelkezésre bocsájtva. Szek­szárd r. t. város tanácsa a Moziban fogyasz­­­­tott áramot ingyen szolgáltatta, a­­ Molnár nyomda a nyomtatványokat r­og­költ­sági áron állította elő, Sekelez*

Next