Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-15 / 38. szám

1928 szeptember 15. Az emberi elme bámulatos találmánya!! »• ♦ fli első lentis ft zenéli film! ♦ Szeptember 24—25 (hétfőn és kedden) a „VilűS^-HUn színházban! Nyílttér. E rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG7 állásra. — Még csak egyet: *a szokatlan hangról«. A tudósítás itt is hiányos, mert­­ elfelejtette felhozni, hogy éppen nekem kel­­­­lett személyes megtámadta­tás címén felszó­­­­lalnom a polgármester úrnak szokatlan hangú,­­ másoknál is megütközést keltett felszólalása miatt és rámutatnom arra, hogy az előző gyűléseken is az ő válaszai voltak szokatlan hangúak. — Megengedem, hogy a polgár­­mester úr nem szereti az én felszólalásaimat, de nekem, mint a képviselőtestület virilis tagjának jogom és okom van az esetenkinti kritika gyakorlására. Tolna vármegye alis­pánja, illetve Törvényhatósági Bizottsága az 1928. évi költségvetési előirányzat tárgyában meghozott véghatározatában szó szerint ezt mondja: »a város elérkezett ahhoz a határhoz, amikor már az eddigieken felül nagyobb terhet magára nem vehet és arról kell gondoskodnia, hogy lakossága terhein enyhítsen­. Ezzel szemben nem hogy nem csökkentek a terhek, hanem az idei költség­­vetésben már 6 °/o-os pótadó emelést kellett felvenni, pedig a közszükséglet céljából fel­állított vízvezeték és villanyüzemek több, mint 400 millióval járulnak hozzá a háztar­tási alaphoz. — Azt hiszem, ez a tény iga­zolja a mi küzdelmünket a polgármester úr városi politikájával szemben. Dr. Kunczer J. Jenő. Nyilatkozat. A városi közgyűlésről szóló legutóbbi tudósításra kénytelen vagyok reflektálni, mert e tudósítás a gyűlésen jelen nem voltakban könnyen azt a hitet kelthette, mintha én interpellációimban valótlan tényeket adtam volna elő és azt is tisztán személyeskedési célzattal. — Hogy valótlan dolgokat nem mondtam, azt legjobban az bizonyítja, hogy ezt a polgármester úr sem állította felszóla­­lásaiban. Személyeskedési célzatot sem szol­gált egyik interpellációm se. Csak a polgár­­mester úr akarta annak beállítani felszólalá­sában anélkül, hogy interpellációim legna­gyobb részére érdemben felelt volna. Ennek dacára igenis nem »úgyszólván egyhangúlag« vette tudomásul a közgyűlés a polgármester úr válaszát, mert igenis sokan ülve maradtak és így ezek nem vették tudomásul a választ. S egész biztos, hogy még többen ülve ma­radtak volna, ha a polgármester úr megen­gedte volna az interpellációim megindoko­lását. Mert akkor mindenki meggyőződhetett volna arról, hogy interpellációmmal városi érdeket véltem szolgálni minden személyes támadási cél nélkül. De hát mert nem ütő­­dött meg sem a Tolnamegyei Újság, sem a képviselőtestület ama bizonyos rétege a polgármester úrnak ezen önkényes és a városi szabályrendeletbe ütköző eljárása fe­lett, mikor egész biztos, hogy még a szov­­jetországban is megengedik az interpelláció megindokolását. De hát persze a polgár­­mester úrnak kényelmesebb volt így, mint meghallgatni például a számonkérést, hogy mért van a városi autóbuszüzemnek 800 millió korona adóssága, amikor a vállalat létesítését a polgármester úr azzal az ígéret­tel szavaztatta meg, hogy ebből »a város részére jövedelem biztosíttatik*. Persze a polgármester úr jogtalan eljárását még a legszemélyesebb hívei is elismerték — még előttem is — de csak (jó magyar szokás szerint) a gyűlés után. Ez némi elégtétel nekem, meg az is, hogy voltak, akik emiatt a gyűlést elhagyták, mások pedig emiatt több aláírással felebbezést adtak be. Azt azonban kijelentem, hogy ha tudtam volna, hogy interpellációimat nem indokolhatom meg és így azok egyikét egyesek nem az­­ én intencióm szerint bírálják el és így félre­értik, akkor az első két interpellációmat nem mondtam volna el. De azt meg ismerjék el mások, hogy az interpellációt a polgármes­ter úr viselkedése váltotta ki. Mert egész biztos, hogy ha a polgármester úr nem pártoskodik és hagyja a választási kampányt a két pályázó személyére korlátozva lefolyni­­ és nem igyekszik a főkérdést mellékvágányra terelni, akkor egész biztos, hogy az inter­pellációknak csak egy részét jelentettem volna be. Volt már nekem részem válasz­tásban, mikor Tolna vármegyénél kétharmad szótöbbséggel szolgabírónak választottak. Akkor is volt választási küzdelem, de azért kifogástalanul folyt le a választási harc és maga a választás is. Ott azonban az illeté­kesek (Gróf Apponyi Rezső főispán és Forster Zoltán alispán) kötelességükhöz híven és állásuk tekintélyéhez méltóan a választás előtti harcokban semlegesek maradtak és rábízták az egyedül illetékes faktorra, a köz­gyűlésre, hogy annak tagjai döntsenek, me­lyik pályázó alkalmasabb a megüresedett A­thönix Életbiztosító Társaság tekintetes Igazgatóságának Budapest. Kötelességemnek tartom, hogy leg­­hálásabb köszönetemet fejezzem ki a tekintetes Igazgatóságnak azért a rendkívü­li előzékenységért, amelyet tragikus körülmények között elhunyt szeretett feleségem Meckl Jánosné az. Gutay Anna életbiztosításával kapcsolatban velem szemben tanúsított. A t. Társaság nekem — anélkül hogy erre kötelezve lett volna, — a leg­nagyobb áldozatkészséggel oly jelen­tékeny összeget fizetett ki, melyért én az intézettel szemben magamat mindenkor a legnagyobb hálára köte­lezettnek érzem. Ezért a jóindulatért úgy a tekinte­tes Igazgatóságnak, mint a társaság tolnai vezérképviselőjének Ekés István urnak külön is legőszintébb elismeré­semet fejezem ki, 1928 szeptember 11-én. Kiváló tisztelettel: Meckl János Kiadó a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rs. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, a kik felejthetetlen leányunk elhunyta alkalmával mélységes fájdalmunkban osztoztak, a temetésen megjelentek, vagy ravatalához virágot küldtek és részvétüknek oly megható kifejezését adták, miután egyenkint nem tehetem, — ezúton mondok szívből jövő, őszinte köszönetet. Szekszárd, 1928 szeptember hó 10. Pöndör Ferenc és családja. Értesítem úgy a helybeli, mint a vidéki nagyérdemű közönséget, hogy Szekszár­­don, a Magyar Király Szállóban (a kórház mellett) — egészen modern és minden kényelemmel berendezett u], nagy istálló elkészült. — Ezt a beszálló vendégek és lótartó gazdák figyelmébe ajánljuk és szíves igénybevételüket kérik. Nl­iller Konrád tulajdonos, Kolbach József 905 bérlő, Rákóczii utca 46. számú, volt Schmideg téglagyáros-féle ház szabadkézből jutányosan eladó. Érdeklődni lehet a háztulajdo­nosnál ugyanott. 417—1928. vhu Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §ra értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a s­zekszárdi kir. járásbíró­ságnak 1924­. évi P 2498/13. számú végzése következtében dr. Szily Géza tolnai ügyvéd által képviselt Pauszt János tolnai lakos javára, 1622 pengő­s járul, erejéig, 1928. évi julius hó 11-én foganatosított kielégítési végrehaj­tás utján lefoglalt és 1570 pengőre becsült következő ingóságok, u. m­.: építési anyag, szobabútor, kocsi és egyéb ingók nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járás­bíróság 1928. évi Pk. 6162. számú végzése folytán 1622 P tőkekövetelés és jár. erejéig Tolnán, Iskola utca 4. szám alatt leendő megtartására 1928 szeptember hó 27. napjá­nak délelőtti 10^órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, az árverés az 1881. évi IX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szekszárd, 1928 szeptember 5. Neuschl Károly 937 kir. kir. végrehajtó. A szekszárdi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság, 2003—1928. tkv. sz. Ssekanárdi m. kir. államépit. hivatal, 2567—1928. M. Versenytárgyalási hirdetmény. Árverési hirdetmény-Mvonot. Fleischer Ödön és Fia végrehajtatóknak Navreczki Mihályné szül. Szilágyi Katalin fióagárdi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtásifi ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 21 pengő 85 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása v­é­­gett a szekszárdi kir. járásbíróság területén levő, Sióagárd községben fekvő s a sióagárdi 296. számú idetétben felvett A I. 1. sorsz. 449 hrsz. 62 □ öl területű kertnek a fele­részére a beltelekben; u. o. I. 2. sorsz. 450 hrsz. 62 G öl területű kertnek a beltelekben felerészére; u. o. I. 3. sorsz. 451. hrsz. 127 G öl területek fekvő lakháznak 217. érsz. a. udvarral a beltelekben felerészére, C 1. alatt Szilágyi István nős Horváth Juliannával ja­vára bekebelezett holtiglani lakás és eltartás­ból álló kikötményi joggal terhelten 1000 pengő kikiáltási árban; a szekszárdi 9410. számú betétben felvett A 1 1- sorsz. 13385/1. hrsz. 442 Dől terü­letű szőlőre a Leányvárban ; u. o. I. 2. sorsz. 13.452. hrsz. 24 CD öl területen fekvő pin­cére a Leányvárban, a C 1. alatt Szilágyi István nős Horváth Ilonával javára bekebe­lezett holtiglani lakás és eltartásból álló ki­kötményi joggal terhelten, 842 pengő ki­kiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Sió­agárd községházánál megtartására 1928. évi október hó 5. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a követke­zőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. t.-c. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helye­zéséről kiállitott letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­írni. (1881: LXI. t-c. 147., 150., 170. §§.; 1908 : XL­I.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem­ akar, köteles nyomban a kikiáltási ár 1 százaléka szerint megállapított bánatpénzt az­­ általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. (1908: XLI. 25. §.) Szekszárd, 1928 évi junius 14. Dr. Péter, s. k., kir. járásbiró.­­ Mára tolnamegyei községben épi­­tendő korcsma építési munkái végre­hajtásának biztosítása céljából alaíírt hivatal versenytárgyalást hirdet. Az ajánlatok az összes munkálatok végrehajtására tehetők. Az előírt tervtől eltérő más terve­zetekre vonatkozó ajánlatok figye­lembe nem vehetők. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy „Ajánlat a másai községi korcsma építési mun­káira“ felírással ellátott pecsétes, le­zárt borítékba helyezett ajánlataikat 1928 szeptember hó 29-én délelőtt 10 óráig Máza község elöljáróságához közvetlenül vagy posta utján nyújt­sák be. . Az ajánlat az előírt ajánlati minta és ajánlati költségvetés felhasználásá­val teendő, az ajánlati költségvetésbe a végösszegeket nemcsak számokkal, hanem betűvel is be kell írni. — Az ajánlathoz az ajánlati végösszeg 2 °/o-át kitevő bánatpénznek valamely m. kir. adóhivatalnál, vagy állam­­pénztárnál történt letételéről szóló nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Ez a 2% a nyertes vállalkozó által a szerződéskötéskor 5 °/- ra kiegészí­tendő. Azok az ajánlattevők, kik a mun­kálatok teljesítésére törvényes képe­sítéssel, illetőleg jogosítvánnyal nem bírnak, kötelesek ajánlatukban képe­sítéssel bíró megbízottjukat megne­vezni. Az épület még a folyó évben fel­építendő és az ÖSszes munkákkal együtt pedig 1929 május hó 31-ére lesz átadandó. Ezen határidő túllé­­se esetén minden napra 20­— pengő kötbért tartozik vállalkozó a község­nek megfizetni. Azok az ajánlattevők, akik az alul­írott államépitészeti hivatal felügye­lete alatt munkát még nem végeztek, tartoznak megbízhatóságukat az ille­tékes iparkamara bizonylatával iga­zolni. Az ajánlatok Máza községházánál 1928. évi szeptember hó 29 én dél­előtt 120­ órakor fognak felbontatni, az ajánlattevők vagy képviselőik jelen lehetnek. Építtető község fentartja, hogy az ajánlatok felett szabadon válasszon, vagy egyiket sem fo­gadja el. A tervek és feltételek a hivatalos órák alatt a márai körjegyzői hiva­talban megtekinthetők és ott az azokra netán szükséges felvilágosítások is megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta, díjta­­lanul, az ajánlattevő által ártételekkel kitöltendő ajánlati költségvetés 8.— pengőért megszerezhetők. Az ajánlat­tevők ajánlataikkal a versenytárgya­lástól számítva 30 napig maradnak kötelezettségben. Szekszárd, 1928 szeptember 14. A szekszárdi m. kir. állam­ 939 építészeti hivatal. Szőlők és szántóföldek részére legkiadósabb műtrágya a mésznitrogén 18—20°/o nitrogéntartalommal. Állandóan kapható raktárral, kis (53­5 kg.-os) és nagy (106 kg.-os) bádogdobozokban Davidovics Testvérek cégnél, Bonyhád. Bővebb felvilágosítással szolgál és rendeléseket elfogad: Braun Mors Szekszárdi Várköz­ utca 6. szám. 899

Next