Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-15 / 38. szám
1928 szeptember 15. Az emberi elme bámulatos találmánya!! »• ♦ fli első lentis ft zenéli film! ♦ Szeptember 24—25 (hétfőn és kedden) a „VilűS^-HUn színházban! Nyílttér. E rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG7 állásra. — Még csak egyet: *a szokatlan hangról«. A tudósítás itt is hiányos, mert elfelejtette felhozni, hogy éppen nekem kellett személyes megtámadtatás címén felszólalnom a polgármester úrnak szokatlan hangú, másoknál is megütközést keltett felszólalása miatt és rámutatnom arra, hogy az előző gyűléseken is az ő válaszai voltak szokatlan hangúak. — Megengedem, hogy a polgármester úr nem szereti az én felszólalásaimat, de nekem, mint a képviselőtestület virilis tagjának jogom és okom van az esetenkinti kritika gyakorlására. Tolna vármegye alispánja, illetve Törvényhatósági Bizottsága az 1928. évi költségvetési előirányzat tárgyában meghozott véghatározatában szó szerint ezt mondja: »a város elérkezett ahhoz a határhoz, amikor már az eddigieken felül nagyobb terhet magára nem vehet és arról kell gondoskodnia, hogy lakossága terhein enyhítsen. Ezzel szemben nem hogy nem csökkentek a terhek, hanem az idei költségvetésben már 6 °/o-os pótadó emelést kellett felvenni, pedig a közszükséglet céljából felállított vízvezeték és villanyüzemek több, mint 400 millióval járulnak hozzá a háztartási alaphoz. — Azt hiszem, ez a tény igazolja a mi küzdelmünket a polgármester úr városi politikájával szemben. Dr. Kunczer J. Jenő. Nyilatkozat. A városi közgyűlésről szóló legutóbbi tudósításra kénytelen vagyok reflektálni, mert e tudósítás a gyűlésen jelen nem voltakban könnyen azt a hitet kelthette, mintha én interpellációimban valótlan tényeket adtam volna elő és azt is tisztán személyeskedési célzattal. — Hogy valótlan dolgokat nem mondtam, azt legjobban az bizonyítja, hogy ezt a polgármester úr sem állította felszólalásaiban. Személyeskedési célzatot sem szolgált egyik interpellációm se. Csak a polgármester úr akarta annak beállítani felszólalásában anélkül, hogy interpellációim legnagyobb részére érdemben felelt volna. Ennek dacára igenis nem »úgyszólván egyhangúlag« vette tudomásul a közgyűlés a polgármester úr válaszát, mert igenis sokan ülve maradtak és így ezek nem vették tudomásul a választ. S egész biztos, hogy még többen ülve maradtak volna, ha a polgármester úr megengedte volna az interpellációim megindokolását. Mert akkor mindenki meggyőződhetett volna arról, hogy interpellációmmal városi érdeket véltem szolgálni minden személyes támadási cél nélkül. De hát mert nem ütődött meg sem a Tolnamegyei Újság, sem a képviselőtestület ama bizonyos rétege a polgármester úrnak ezen önkényes és a városi szabályrendeletbe ütköző eljárása felett, mikor egész biztos, hogy még a szovjetországban is megengedik az interpelláció megindokolását. De hát persze a polgármester úrnak kényelmesebb volt így, mint meghallgatni például a számonkérést, hogy mért van a városi autóbuszüzemnek 800 millió korona adóssága, amikor a vállalat létesítését a polgármester úr azzal az ígérettel szavaztatta meg, hogy ebből »a város részére jövedelem biztosíttatik*. Persze a polgármester úr jogtalan eljárását még a legszemélyesebb hívei is elismerték — még előttem is — de csak (jó magyar szokás szerint) a gyűlés után. Ez némi elégtétel nekem, meg az is, hogy voltak, akik emiatt a gyűlést elhagyták, mások pedig emiatt több aláírással felebbezést adtak be. Azt azonban kijelentem, hogy ha tudtam volna, hogy interpellációimat nem indokolhatom meg és így azok egyikét egyesek nem az én intencióm szerint bírálják el és így félreértik, akkor az első két interpellációmat nem mondtam volna el. De azt meg ismerjék el mások, hogy az interpellációt a polgármester úr viselkedése váltotta ki. Mert egész biztos, hogy ha a polgármester úr nem pártoskodik és hagyja a választási kampányt a két pályázó személyére korlátozva lefolyni és nem igyekszik a főkérdést mellékvágányra terelni, akkor egész biztos, hogy az interpellációknak csak egy részét jelentettem volna be. Volt már nekem részem választásban, mikor Tolna vármegyénél kétharmad szótöbbséggel szolgabírónak választottak. Akkor is volt választási küzdelem, de azért kifogástalanul folyt le a választási harc és maga a választás is. Ott azonban az illetékesek (Gróf Apponyi Rezső főispán és Forster Zoltán alispán) kötelességükhöz híven és állásuk tekintélyéhez méltóan a választás előtti harcokban semlegesek maradtak és rábízták az egyedül illetékes faktorra, a közgyűlésre, hogy annak tagjai döntsenek, melyik pályázó alkalmasabb a megüresedett Athönix Életbiztosító Társaság tekintetes Igazgatóságának Budapest. Kötelességemnek tartom, hogy leghálásabb köszönetemet fejezzem ki a tekintetes Igazgatóságnak azért a rendkívüli előzékenységért, amelyet tragikus körülmények között elhunyt szeretett feleségem Meckl Jánosné az. Gutay Anna életbiztosításával kapcsolatban velem szemben tanúsított. A t. Társaság nekem — anélkül hogy erre kötelezve lett volna, — a legnagyobb áldozatkészséggel oly jelentékeny összeget fizetett ki, melyért én az intézettel szemben magamat mindenkor a legnagyobb hálára kötelezettnek érzem. Ezért a jóindulatért úgy a tekintetes Igazgatóságnak, mint a társaság tolnai vezérképviselőjének Ekés István urnak külön is legőszintébb elismerésemet fejezem ki, 1928 szeptember 11-én. Kiváló tisztelettel: Meckl János Kiadó a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rs. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, a kik felejthetetlen leányunk elhunyta alkalmával mélységes fájdalmunkban osztoztak, a temetésen megjelentek, vagy ravatalához virágot küldtek és részvétüknek oly megható kifejezését adták, miután egyenkint nem tehetem, — ezúton mondok szívből jövő, őszinte köszönetet. Szekszárd, 1928 szeptember hó 10. Pöndör Ferenc és családja. Értesítem úgy a helybeli, mint a vidéki nagyérdemű közönséget, hogy Szekszárdon, a Magyar Király Szállóban (a kórház mellett) — egészen modern és minden kényelemmel berendezett u], nagy istálló elkészült. — Ezt a beszálló vendégek és lótartó gazdák figyelmébe ajánljuk és szíves igénybevételüket kérik. Nliller Konrád tulajdonos, Kolbach József 905 bérlő, Rákóczii utca 46. számú, volt Schmideg téglagyáros-féle ház szabadkézből jutányosan eladó. Érdeklődni lehet a háztulajdonosnál ugyanott. 417—1928. vhu Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §ra értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. járásbíróságnak 1924. évi P 2498/13. számú végzése következtében dr. Szily Géza tolnai ügyvéd által képviselt Pauszt János tolnai lakos javára, 1622 pengős járul, erejéig, 1928. évi julius hó 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1570 pengőre becsült következő ingóságok, u. m.: építési anyag, szobabútor, kocsi és egyéb ingók nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbíróság 1928. évi Pk. 6162. számú végzése folytán 1622 P tőkekövetelés és jár. erejéig Tolnán, Iskola utca 4. szám alatt leendő megtartására 1928 szeptember hó 27. napjának délelőtti 10^órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, az árverés az 1881. évi IX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szekszárd, 1928 szeptember 5. Neuschl Károly 937 kir. kir. végrehajtó. A szekszárdi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 2003—1928. tkv. sz. Ssekanárdi m. kir. államépit. hivatal, 2567—1928. M. Versenytárgyalási hirdetmény. Árverési hirdetmény-Mvonot. Fleischer Ödön és Fia végrehajtatóknak Navreczki Mihályné szül. Szilágyi Katalin fióagárdi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtásifi ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 21 pengő 85 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szekszárdi kir. járásbíróság területén levő, Sióagárd községben fekvő s a sióagárdi 296. számú idetétben felvett A I. 1. sorsz. 449 hrsz. 62 □ öl területű kertnek a felerészére a beltelekben; u. o. I. 2. sorsz. 450 hrsz. 62 G öl területű kertnek a beltelekben felerészére; u. o. I. 3. sorsz. 451. hrsz. 127 G öl területek fekvő lakháznak 217. érsz. a. udvarral a beltelekben felerészére, C 1. alatt Szilágyi István nős Horváth Juliannával javára bekebelezett holtiglani lakás és eltartásból álló kikötményi joggal terhelten 1000 pengő kikiáltási árban; a szekszárdi 9410. számú betétben felvett A 1 1- sorsz. 13385/1. hrsz. 442 Dől területű szőlőre a Leányvárban ; u. o. I. 2. sorsz. 13.452. hrsz. 24 CD öl területen fekvő pincére a Leányvárban, a C 1. alatt Szilágyi István nős Horváth Ilonával javára bekebelezett holtiglani lakás és eltartásból álló kikötményi joggal terhelten, 842 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Sióagárd községházánál megtartására 1928. évi október hó 5. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. t.-c. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállitott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LXI. t-c. 147., 150., 170. §§.; 1908 : XLI.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár 1 százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. 25. §.) Szekszárd, 1928 évi junius 14. Dr. Péter, s. k., kir. járásbiró. Mára tolnamegyei községben épitendő korcsma építési munkái végrehajtásának biztosítása céljából alaíírt hivatal versenytárgyalást hirdet. Az ajánlatok az összes munkálatok végrehajtására tehetők. Az előírt tervtől eltérő más tervezetekre vonatkozó ajánlatok figyelembe nem vehetők. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy „Ajánlat a másai községi korcsma építési munkáira“ felírással ellátott pecsétes, lezárt borítékba helyezett ajánlataikat 1928 szeptember hó 29-én délelőtt 10 óráig Máza község elöljáróságához közvetlenül vagy posta utján nyújtsák be. . Az ajánlat az előírt ajánlati minta és ajánlati költségvetés felhasználásával teendő, az ajánlati költségvetésbe a végösszegeket nemcsak számokkal, hanem betűvel is be kell írni. — Az ajánlathoz az ajánlati végösszeg 2 °/o-át kitevő bánatpénznek valamely m. kir. adóhivatalnál, vagy állampénztárnál történt letételéről szóló nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Ez a 2% a nyertes vállalkozó által a szerződéskötéskor 5 °/- ra kiegészítendő. Azok az ajánlattevők, kik a munkálatok teljesítésére törvényes képesítéssel, illetőleg jogosítvánnyal nem bírnak, kötelesek ajánlatukban képesítéssel bíró megbízottjukat megnevezni. Az épület még a folyó évben felépítendő és az ÖSszes munkákkal együtt pedig 1929 május hó 31-ére lesz átadandó. Ezen határidő túllése esetén minden napra 20— pengő kötbért tartozik vállalkozó a községnek megfizetni. Azok az ajánlattevők, akik az alulírott államépitészeti hivatal felügyelete alatt munkát még nem végeztek, tartoznak megbízhatóságukat az illetékes iparkamara bizonylatával igazolni. Az ajánlatok Máza községházánál 1928. évi szeptember hó 29 én délelőtt 120 órakor fognak felbontatni, az ajánlattevők vagy képviselőik jelen lehetnek. Építtető község fentartja, hogy az ajánlatok felett szabadon válasszon, vagy egyiket sem fogadja el. A tervek és feltételek a hivatalos órák alatt a márai körjegyzői hivatalban megtekinthetők és ott az azokra netán szükséges felvilágosítások is megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta, díjtalanul, az ajánlattevő által ártételekkel kitöltendő ajánlati költségvetés 8.— pengőért megszerezhetők. Az ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalástól számítva 30 napig maradnak kötelezettségben. Szekszárd, 1928 szeptember 14. A szekszárdi m. kir. állam 939 építészeti hivatal. Szőlők és szántóföldek részére legkiadósabb műtrágya a mésznitrogén 18—20°/o nitrogéntartalommal. Állandóan kapható raktárral, kis (535 kg.-os) és nagy (106 kg.-os) bádogdobozokban Davidovics Testvérek cégnél, Bonyhád. Bővebb felvilágosítással szolgál és rendeléseket elfogad: Braun Mors Szekszárdi Várköz utca 6. szám. 899