Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-06-10 / 46-47. szám

XX. évfolyam Szekszárd, 1938. jiiulkS 10. (Péntek) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Pelclös szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre BlOflsctésI dili _ 12 pengő ff Félévre_______6 pengő A lap meg­d­enik minden szerdán és szombaton. BlOflsatési dl­sk és hirdetések, valamint a Isp szellemi részei liléid közlemények a szerkesztőséghez küldendők. 46—47. szám. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés díla 1­80 pengőt. — A hirdetés egy M milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám­, a Hegyiéül, családi hír, valamint a nyílttár soronként 60 fillérbe keríti. A Szent Jobb Szekszárdon Mint már hírt adtunk róla, nagy esemény központja lesz e hó tizen­­harmadikén este a szekszárdi I. Béla király­ téren fekvő belvárosi plébánia­templom lépcsős terrasza. Ott hó­dol majd Tolna vármegye népe az évszázadokon át csodálatos erőt, fényt sugárzó nemzeti ereklyének, a Szent Jobbnak. Büszke lehet ez a város a nagy megtiszteltetésre, amelyben azáltal részesül, hogy első szent királyunk épen maradt keze — ha rövid időre is — falai közt időzik, hiszen az Aranyvonat ezzel a szent ereklyével elhozza ide azt a szellemet is, amellyel Szent István összeforrasztotta, egybefonta egy­ségesnek egyátalán nem mondható népét. Neki köszönhetjük ugyanis, hogy kilencszáz esztendő viharán keresztül tartani tudtuk a Duna­­medencében elfoglalt pozíciónkat Hiszen ha az ő jövőbelátó bölcs szeme államiságot nem teremt népe számára, akkor ez az­ életrevaló, de addig pártoskodó nép elveszett, be­olvadt volna a nagy tülekedésben a fejlettebb formájú emberi közös­ségekbe. Szent István vetette meg az annyira sajátos keresztény ma­gyar kultúra alapjait és a magyar­ság Kelet és Nyugat ütközőpontján csodával határosan még ma is áll itt. Pedig mennyi véráldozatot ho­zott ez a nép ! És minden áldoza­tot másért! Más népek nyugalmá­ért áldozta fel saját életerejének je­lentős részét a magyarság, amelyet jdirthatatlan életösztöne, életereje tartott fenn ezen az őrhelyen, ahol a keleti népség vandál pusztításá­nak megakadályozásával biztosította a nyugati államok számbeli gyara­podását és kulturális fejlődését. Mi­vel a magyarság önfeláldozó maga­tartását sohasem méltányolták, a világpolitikai erők kimondhatatlanul izgalmas színjátéka során nem tud­hatjuk, mit hoz a holnap.­­ Éppen ezért van páratlanul nagy jelentő­sége a Szent Jobb országos kör­útjának, melynek során vármegyén­ket és Szekszárdot is meglátogatja. Ahogy Szent István életében meg­térítette népét a kereszténység szá­mára, ereklyeként ránk maradt jobbja fel kell hogy rázza a ma­gyarság lelkiismeretét, mert ennek a népnek , fiatalnak és öregnek egy­aránt szüksége van a Szent István lelkéből kisugárzó erőre, hogy ne­ csak megmutassuk életrevalóságun­kat, de sok millió fajtestvérünk ér­dekeit is meg tudjuk védeni. Ezektől a gondolatoktól eltelve üdvözöljük Szekszárdon a vármegyénk terüle­tén a Szent Jobbot, amely nálu­nk és mindenfelé az országban mis­­­sziót végez itt annak a gondolat­nak, hogy vissza kell követelnünk, szereznünk a szentistváni ország le­szaggatott részeit, ezeréves határait . Az Aranyvonat, mint már előzően közöltük 19 óra 30 perckor érkezik a szekszárdi pályaudvarra és 21 óra 30 percig marad itt A Szent Job­bot körmenetben kisérik fel a bel­városi templom elé és az ünnepi körmenetben részt vesz úgyszólván a vármegye egész közönsége. Az alispánhoz érkezett táviratok szerint eddig a következő községek jelen­tették be küldöttségeiket: Bátaszék, Pálfa, Mórágy, Dunaföldvár, Paks, Hőgyész, Apar, Hant, Nagyvejke, Szemcséd, Duzs, Kisvejke, Szálka, Nak, Grábóc, Szedres, Bikács, Sár­pilis, Mözs, Fácánkert, Felsőnyék, Cikó, Mőcsény, Kajdacs, Tengelic, Alsótengelic, Decs, Medina, Nagy­dorog, Kölesd, Tolna, Nagyszékely, Németkér és Györköny. A vidéki küldöttségek tagjainak száma ed­dig 650 fő. A Szent Jobb szekszárdi foga­dása és ünneplése alkalmából a bi­zottság az alábbi rendet állapította meg: A polg. fiúiskola, Garay Já­nos gimnázium, a Mezőgazdasági szakiskola növendékei, leventesza­kasz, postás és vasutas altisztek cso­portja 18 óra 45 perckor levonul­nak a vasúti állomáshoz és az előtte lévő után hármas sorokban a fenti sorrendben felállnak. Ugyanakkor a katonai díszszázad a zenekarral, Tolna vármegye tör­vényhatósági bizottsága és Szek­­szárd m. város képviselőtestületi tagjai levonulnak a vasúti állomás­hoz és a pályaudvaron elfoglalják helyüket. Az Aranyvonat 19 óra 30 perc­kor megérkezik. A Szent Jobbot a vasúti kocsiból kiemelik s a menet azonnal megindul a Béla-térre a következő sorrendben: Polgári fiúiskola. Garay János gimnázium. Mezőgazdasági szak­iskola. Levente szakasz. Róm. hát Legényegylet, önkéntes tűzoltóság. Postás és vasutas altisztek. Katonai diszszázad I. része zenével. Papság: A Szent Jobb és kísérete. Polgári és katonai előkelőségek, amely cso­port első sorait diszmagyarba öltö­zött urak és a katonai tisztikar kül­döttsége képezik. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és Szekszárd m. város képviselőtestü­letének tagjai. Katonai díszszázad II. része. Közönség. A menetet kétoldalról mozgókor­don védi, azonkívül pedig az út­vonalon helyet foglaló közönség azt mozgó falként követi. Az I. Béla király­ térre érve, a menetet alkotó csoportok elfoglal­ják helyüket, a Szent Jobbot a temp­lom lépcsőzetének platóján felállí­tott emelvényre helyezik s mellette­­ csak annak diszőrsége foglal he­­­­lyet. A kisérő előkelőségek pedig­­ a lépcsőzet aljánál állanak meg. A közönségnek a menetben részt nem vevő része 19 órakor gyüle­kezik a Béla-téren s elfoglalja a neki kijelölt helyet. Ugyanekkor gyülekeznek az elemi iskolák és polg. leányiskola növendékei, a hit­­buzgalmi és társadalmi egyesületek tagjai, szerzetesnők, vidéki küldött­ségek. 19 óra 45 perckor a teret lezárják. Erre kezdődik a hódolási szer­tartás a következő sorrendben: a) „Ah hol vagy Magyarok .. .*, énekli a közönség a katonazene­karral. b) Latin szertartási ima, amit a papság végez. c) Szentbeszéd, mondja Patacsi József, d) Felajánló ima, e) Szavalat, f) „Boldogasszony Anyánk", énekl a­ közönség katona­zenekarral. A hódolás végeztével a papság a templomba vonul és ott leteszi a szertartási ruhákat a közönség pe­dig elvonul a Szent Jobb előtt. Azok, akik a Szent Jobbot a vasútállomásról körmenetben fel­­kísérték, 20 óra 45 perckor rende­zett menetben levonulnak az állo­másra és a pályaudvaron helyez­kednek el a rendezőség útmutatása szerint. A Szent Jobb 21 óra 15 perckor kocsira helyeztetik, kocsikra száll­nak a szűkebb kíséret tagjai is és levonulnak a vasúti állomásra, ahon­nét az Aranyvonat 21 óra 30 perc­kor Budapestre indul. Az Aranyvonattal érkeznek Szek­­szárdra Mészáros János budapesti érseki helynök, a Szent Jobb őre, Szakács Károly udvari káplán, nyolc irgalmasrendi szerzetes, akiknek ki­váltságához tartozik, hogy a Szent Jobbot vigyék, Pajtás Ernő őrnagy parancsnoksága alatt tizenhat ko­ronaőr, továbbá az Actio Catholica országos elnökségének néhány tagja. A szertartás után a Szent Jobb kí­sérete az alispánnál lesz rövid va­csorán, míg ugyanakkor a korona­őrök a belvárosi róm. hát iskola egyik termében étkeznek. A Szent Jobb ünnepség alkal­mából Szekszárdra utazók a vasúton 33% menetdíj kedvezményt kapnak, ha utazási szándékukat előzetesen jelentik az állomásfőnökségnél Kü­lönvonatok nem lesznek, hanem a rendes vonatokhoz adott nagyobb­­számú kocsi fogja lebonyolítani a forgalmat, nevezetesen a Sárbogárd felől 17 óra 42 perckor, Bátaszék felöl 16 óra 44 perckor Szekszárdra érkező megerősített vonat. A Szek­­szárdról visszautazók rendelkezé­sére áll az innen 21 óra 40 perc­kor Sárbogárd felé induló kivételes vonat, míg a Bátaszék felé utazó­kat a 22 óra 15 perckor induló vonat viszi tovább. A szekszárdi „Garay János“ gimnázium nagy ünnepe Dr Stolpa József Államtitkár bensőséges üdvözlése A szekszárdi Garay János gim­náziumnak a hó 5 év nagy ünnepe volt, nemesek ezétt, mert ebben a kitűnő iskolában 35, 30, 25, 20 és 10 évvel ezelőtt érettségizett tanulók jöttek össae nagy Beámban, hanem azért is, mert az iskola diákszövet­sége eaúttal meleg szeretettel üdvö­zölte egykori diáktársát, z 30 évvel ezelőtt érettségit tett dr Stolpa Jó­zsefet, akit a Kormányzó Ofőméltó­­sága a közelmúltban a közoktatás­ügyi minisztérium államtitkárává ne­vezett ki. A Diákszövetség tagjai 4-én este a Szekszárdi Kaszinóban tartottak ismerkedési estélyt, majd másnap reggel templomaikba vonultak fel és istentiszteleten vettek részt. A bel­városi templomban nagy számban ös­­­szegyűltekbes Patacsi József hit­­tanár intézett magzáslátogatása és mély gondolatokkal telített beszédet. Az istentiszteletek után a volt nö­vendékek felkeresték a gimnázium nagynevű igazgatójának, Wigand Jánosnak, valamint elhunyt tanáraik­nak círját, amelyekre kosaorat helyez­tek el. A temetőből visszejövet a Diák-­­ szövetség tartott ülést. A gimnázium igen szépen feldissitett tornatermé­ben gyűltek ÖSsre, ahol Wigand Já­­nos arcmásával együtt dr Stolpa Jóaeefnek Szabó Dezső festőművész által készített sikerek képe is lát­ható volt. Az ünnepélyen igen tekin­télyes Beámban résztvevő végzett nö­vendékeken és boa*átértoaóikon kí­vül az iskola barátai köattl is igen sokan jelentek meg, úgy hogy Leek­­szárd társadalmának minden rétege képviselve volt. Megjelentek a nyu­galmazott és a működő tanárok is teljes számban. A gimnázium ének­karának Hiszekegye alán vita a Ven­dé­ látván, a Diákszövetség elnöke az ünnepélyt megnyitotta és melegen üdvözölte dr Stolpa József államtit­kárt, vitás dr Thuránszky László főispánt, dr Balassa Brúnó főigaz­gatót, Szongott Edvin alispánt, vala­mint a megjelent többi vendégeket. Kósa Márton Vili. o. t. igen sike­rült verses prológgal köszöntötte az ünnepély vendégeit. Faludi Ferenc igazgató üdvözölte esután az Alma Mater ne­­­­vében a megjelenteket és Stolpa Jó­­z­ssef államtitkárt, többek költ eneket­­ mondva: Egyes szám ára 20 fillér.

Next