Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-31 / 41. szám
éves korában meghalt. Temetése f. hó 2- án volt.. A megboldogult Kisszékelyről az 1931. évben került Kővágószőllősre, ahol hívei éppoly rajongással szerették, mint a Kisszékelyiek. Nézze meg pünkösdhétfőn a szekszárdi mérkőzést ! Mezőgazdasági bizottsági ülés. Tolna vármegye központi járásának mezőgazdasági bizottsága folyó hó 24-én tartotta ezévi tavaszi rendes közgyűlését Szekszárdon a Vármegyeháza tanácstermében. A közgyűlés, mely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, közérdekű gazdasági kérdéseket tárgyalt és több indítványt tett magáévá. Kérte az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarán keresztül a Földmivelésügyi Kormányzatot, tegyen lépéseket az Országos Kamarán keresztül, hogy a kisgazdák a vetőmag akciókkal kapcsolatos vetőmag szükségletüket a jövőben a megye területéről tudják megkapni. Foglalkozott a bizottság a Sió által okozott vízkárokkal és a belvizek levezetésének kérdésével is. Hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés a Földmivelésügyi Kormányzatnak azért a megértő támogatásért, hogy Tolna vármegye több községe részére burgonya- és tengeri vetőmagot utalt ki a m. kir. Növénytermelési Hivatal utján kísérleti célra. Ennek kapcsán a vármegye központi és dunaföldvári járásaiban 7 községben 32 ezüstkalászos kisgazdánál burgonyafajta kísérletek, 12 községben pedig ugyancsak ezüstkalászos kisgazdáknál tengeri kísérletek kerültek beállításra. A mindvégig nagy érdeklődéssel kísért gyűlésen a járás főszolgabírája és több környékbeli földbirtokos és bizottsági tag szólalt még fel. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG Tavaly negyedmillió ember utazott féláru jeggyel fizetéses szabadságra Idén is féláru menetjeggyel utazhatnak szabadságra a munkások Varga József iparügyi miniszter ebben az évben is idejekorán intézkedett, hogy azok a munkások, akik fizetéses szabadságukat nem a lakóhelyükön töltik, elutazásuk, valamint hazatérésük alkalmával az államvasutakon féláru jegykedvezményben részesüljenek. A kedvezmény kiterjed a feleségre és a 14 évnél nem idősebb gyermekekre is, ha azok az igényjogosult családfővel együtt utaznak. Igényjogosultak azok az ipari, kereskedelmi, bánya- és kohóüzemben, üzletben, vagy vállalatban alkalmazott munkások, ideértve a tanoncokat is, akik fizetéses szabadságukat a 3000—1938. Ip. M. számú rendelet, illetve a tanoncoknál az 1936. évi VII. törvénycikk alapján kapják. Az igényjogosultság és a személyazonosság igazolására, valamint az utalványok és arcképes igazolójegyek kiállítására ugyanazok az előírások érvényesek, mint az elmúlt esztendőben. A menetdíjkedvezmény december hó 15 -ig terjedően már igénybe vehető. Az iparügyi miniszternek ezzel a rendelkezésével az akció, amely a magyar munkástársadalom megfelelő helyen való üdülését és erőgyűjtését igyekszik megkönnyíteni, immár harmadik évébe lép. Hogy maga a munkásság is mennyire értékeli az akciót, arra jellemző, hogy a féláru menetdíj kedvezményt az elmúlt évben, noha a körülmények közismerten kedvezőtlenek voltak, 124 900 munkás vette igénybe kereken 250.000 hozzátartozójával. Magyarul nem tudó tanítók fizető vendéglátása A vallás- és közoktatásügyi miniszter magyarul nem tudó tanítóknak alkalmat akar adni, hogy az állam nyelvét elsajátítsák. Erre legmegfelelőbb módnak látszik, hogy magyar környezetben magyar tanítói és tanári családoknál helyezze el őket a nyár folyamán. Felhívta ezért a tolnavármegyei kir. tanfelügyelőt, hogy kerületében írja össze azoknak a tanítói és tanári családoknak a névjegyzékét, akik fizetéses vendéglátást vállalnának. A tanfelügyelő ez után hívja fel elsősorban tanító és tanári, de egyéb jó családok figyelmét arra, hogy milyen nagy nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy nemzetiségi tanutóink megfelelő magyar szellemi és társadalmi körben mennél jobban elsajátíthassák a magyar nyelvet. Különösen alkalmasak lennének erre azok a családok, amelyeknek nagyobb középiskolás gyermekei is vannak. Az elhelyezés és ellátás 6 hétre szólnak. A vendéglátásért a 6 hétre a vállalkozó családoknak vendégenkint 120 pengőt fog a minisztérium megtéríteni. Ezért az összegért a vendéglátó családok tisztes lakást és napi háromszori étkezést kötelesek biztosítani. A vendéglátó családok szándékukat (név, a családfő foglalkozása, vallása és lakáscíme) folyó évi ju — Nincs több olyan asszony a világon és ha feleségül veszem, boldogabb halandó nem lesz nálam. Te bátyám bizonyára megérted, hogy ez a szerelem kegyessé és jóvá tett engem, ő tett azzá, ő az én jó szellemem. . Öregapám bosszúsan nevetett. — Mennyi pénzed is volt ági takarékba ? — Nyolcezer forint bátyám. És Csak nagy könyörgésre fogadta el. S most örülök, hogy ezt a csekélységet szolgálatára adhattam. Ugye megértesz ? öregapám mintha a másik arcát vizsgálta volna. Mintha nem akart volna választ adni. De aztán mégis bólintott és azt mondta: — Talán igazad van. Másnap elutazott a vendégünk. S én szélesen öregapám ölébe ugrottam, mikor magunk maradtunk. Kezeimet szép magyar arcára szorítottam. — Jó ember vagyok-e én kis kölyköm ? Mondd csak! — kérdezte. — Nagyon, nagyon jó. Ezerszer jobb, mint Józsi.... — Bátyád ! — kiáltott rám.— Bátyám. — mondtam nehezen. Megrázott, magához szorított és fehér bajusza összevissza szántotta az arcomat. Aznap délután megtanultam Pétertől, hogyan lehet a rugós lovat befogni, hálából pedig elmondtam, hogy Józsi úrnak Dávid az igazi neve és hogy nagyon sok pénzébe került, amiért Abigail megjavította. Péter megcsóválta fejét és kézenfogva vezetett befelé. Cigánymuzsika hallott ki, vendégek zaja és öregapám szép, zenge hangja. A nótáját dalolta: — »Lekaszálták már a rétet, nem hagytak rajt virágot.« Megálltam, mintha mellen ütött volna valami, öregapám sírását éreztem ki a dalból. Ott zokogott Dávid és Abigail, aizonytalanság,a magányos élet, az Sírva fakadtam és futottam, futottam befelé. Egyenesen az ölébe. Fáradtan, lihegve öleltem. — Itt vagyok, én itt vagyok öregapám ! Fölvett, bevitt a szobába. Estefelé járt. Nyugaton vörösben állt az éjszakára hajló idő. A kályhából kivillanó parázs furcsa játékot csinált a falon. Sokszor megfényezte öregapám hatalmas alakját, amint ott állott az ágyam végénél, ahol a két kis kövér bronz angyal libegett. Kezeit összekulcsolta, haja úgy tündöklött, mint a hó, szemeit lehunyta. Én is összekulcsoltam kezemet. Ekkor a nagy ebédlőszobában ráhúzta a cigány s valaki belekiáltott rikoltozva. Csak egy fordulásra emlékszem és a hangjára, ami végigsüvített a hideg folyosón, mint az ítélkezés. — Csend legyen, elhallgasson mindenki ! Már újra bent is volt a bronzangyalok mellett. — Imádkozzunk kislányom ! Ketten döngicséltük az imát és én már félálomban mondtam, hogy: — ». . . de a Tied nyitva Atyám, amíg alszom vigyázz reám . ..« Jó éjszakát öregapám ! 1941 május 31. nius hó 1-ig jelentsék be írásban dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelőnek Szekszárdra, ki a jelentkezők ajánlatait felterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, ahol az elhelyezésről a döntés történik. — Vármegyei tűzoltó és tisztképző tanfolyam nyílik meg június hó 3-án Szekszárdon, ahol a vármegye egész területéről 46 jelentkezőt fognak elméletileg és gyakorlatilag kioktatni a tűzoltásnak az alapismeretére, valamint azoknak a tűzoltószereknek a szerelésére, amelyek községi viszonylatban számításba jöhetnek. A tanfolyam parancsnoka lesz dr Malonyay Elemér vm. aljegyző, vm. tűzrendészeti felügyelő,, vele együtt előadói: dr Mező László,, dr Korda József szolgabirák, járási tűzrendészeti felügyelők, dr Vendl Gyula városi aljegyző, oki. tűzoltótiszt, Patacsi József hittanár és dr Kelemen József kir. tiszti főorvos«. — Perenoszpóra megfigyelőállomások felállítása. Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter a perenoszpóra elleni sikeres védekezés érdekében megfigyelőállomások felállítását, illetve a veszedelmes betegség elleni védekezés országos megszervezését rendelte el. A munkálatokat az ampelológiai intézet irányítja. A tervezet szerint a hegyközségeket megfigyelőállomások felállítására hívják fel és az állomásokon felszerelt műszerek segítségével a jövőben közlik a veszélyeztetett szőlőterületek gazdáival, hogy a védekezést bizonyos határidőn belül végre kell hajtani. A HID páratlanul érdekes pünkösdi száma megjelent. Zilahy Lajos "Vádlott vagyok" címmel írt bele cikket. Féja Géza bácskai úti naplóját közli, Szvatkó Pál Budapest uj arcáról ír feltűnő megfigyeléseket. Folytatódik Tamás Áron regénye, a Magyari Rózsafa. Novellákat írt Móricz Zsigmond és Molnár Kata.. Veres Péter krónikája, Németh László könyvkritikája, Nagy Lajos rádiókritikája, József Jolán és F. Rácz Kálmán filmkritikái mellett érdekes képes riportokat közöl a világeseményekről. Hunyady Sándor megemlékezését Rippl-Rónay József 80.. születésnapjáról. Érdekes fotoriport. Az asszonyoknak szóló külön részben : Érdekes divattudósitás, az Inyesmester pünkösdi utasításai. — Kapható minden újságárusnál. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal: Budapest, VII., Erzsébet körút 7. Előfizetési ára: V« évre 6*—, xh évre 12’—, 7i évre 24'—■pengő, mely havonta 2*— pengőjével is fizethető. Nézze meg pünkösdhétfőn a szekszárdi mérkőzést. Hadiemlékművek, orszászászlók, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) ,kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5