Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-01 / 1. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Igen tisztelt vevőinknek boldog uj évet kivánunk; megköszönjük cégünk ivarit temusitott bizalmukat, amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárdi 1942 január 1. Pirnitzer József és Fiai áruháza. nagy elfoglaltsága mellett, illetőleg ennek ellenére minden alkalmat megragad, hogy az illetékes kormánytényezőket meggyőzze a pécsi egyetem bölcsész karának szükségességéről. Múlt év őszén beutazta a tanács tagjaival együtt a Dunántúlt, tárgyalt az összes illetékes tényezőkkel. Felkereste az összes dunántúli törvényhatóságok vezetőit, főispánjait, egyházi méltóságait, akik mind lelkes megértéssel tették érveléseit magukévá. Ennek ellenére azonban semmi hír sincsen arról, hogy bármi legkisebb lépés is történt volna a szünetelő bölcsész kar visszaállítása érdekében. Beszélgetés dr Vargha Damjánnal Minderről azonban beszéljen dr Vargha Damján rektor magnifikusz maga, kit felkértünk, ismertesse előttünk, hogyan is áll jelenleg a pécsi egyetem bölcsész karának ügye ? Első kérdésünk természetesen az volt, hogy mi a kormány álláspontja a pécsi egyetem bölcsész karának visszaállítása tárgyában ? A kultuszkormány részéről, mint mindig, ebben is jóindulatot tapasztaltam, annak ellenére, hogy álláspontjuk az, hogy ez a kérdés bármennyire is fontos egy országrész szempontjából, amíg a háború tart, nem időszerű. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a kultuszkormány bizonyos körülmények között, a bölcsész kar működése, szervezetének megszorításával nem zárkózna el az elől, hogy ismét engedélyezze annak működését. Vannak bizonyos áthidaló megoldások, amelyek kölcsönös jóakaratú engedményekkel megoldhatók, anélkül, hogy a teljes bölcsész kart visszaállítanák. — Méltóságod szerint mi teszi a visszaállítást időszerűvé ? — Pécs művelődéspolitikai helyzete elkerülhetetlenné teszi a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodást és kulturális szünetelését, miután visszatért a baranyai háromszög és a Muraköz. Dunántúl szellemi életében máris érezzük ennélfogva kulturális és népmozgalmi szempontból a pécsi bölcsész kar hiányát. • Érdektelen-e a pécsi bölcsész kar működése Horvátország és Szlavónia magyarságára? — A leghatározottabban állíthatom, hogy nem érdektelen, hiszen Pécs városa határmenti fekvésénél fogva 1918-ig a legszorosabb szellemi, de gazdasági kapcsolatban is állott Szlavónia magyarságával és a velük jóban-rosszban együttérző horvátokkal. Minden reményem meg van arra nézve, hogy ezek a kapcsolatok az évszázados hagyományok alapján ismét ki fognak alakulni. A Dunántúl magyarságára a Duna-Dráva szögének és horvátországi magyarság szellemi életének kialakulásában irányító szerep vár és ebben a legjelentősebb feladat természetesen az egyetemre hárul, mert a bölcsész kar feladata, hogy a Horvátországgal határos művelődési, nyelvi, gazdasági, szociálpolitikai, néprajzi, népi irodalmi és történelmi kérdéseivel foglalkozzék. — Nincsenek a bölcsész kar visszaállításának esetleges anyagi akadályai ? — Nincsenek, hiszen a bölcsészeti karok költségvetése nem több, mint egy középiskoláé. Emellett azonban természetesen teljesen méltányos a Dunántúl igénye ehhez a magasabb kultúrát képviselő karhoz. Az egész, magasabb műveltségű Dunántúl elvitathatatlanul megérdemel egy teljes egyetemet, amikor a Tiszántúlon három működik. A beszélgetés ezután a rektor magnifikus őszi dunántúli útjára terelődik. — A legjobb impressziókkal tértem vissza erről az utamról, mindenütt a legnagyobb megértéssel fogadtak, hozzájárultak minden javaslatomhoz, cselekvőleg azonban tudomásom szerint egyik törvényhatóság sem tett eddig semmit. Ha akkor egy tőlük egy látra szóló váltót kaptam, amelyet most ezúttal tisztelettel bemutatok, kérve az egész Dunántúl legnagyobb szellemi kincse, egyetemünk érdekében vállalt kötelezettségük teljesítését. Szálljunk síkra minden erőnkkel a Dunántúl egyeteme bölcsész kara érdekében. A magam részéről indítványozni fogom, hogy a dunántúli propaganda utakat rektor utódaim folytassák és adjuk ki mindazon felszólalásokat, amelyek bölcsész karunk visszaállítása mellett hangzottak el és ezt a füzetet minél szélesebb rétegben terjesszük. Vargha Damján rektor magnifikus szavaihoz további magyarázat fölösleges. Szavai meggyőzőek és igazak . . . Bízunk benne, hogy eredménye nem fog elmaradni. Kemény József. Szekszárd megyei város monográfiája vitéz Vendel István polgármesternek Szekszárd megyei városról irt könyve megjelent. Ezideig nem volt olyan mű, amely átfogóan ismertette volna Szekszárdnak, Tolna vármegye székhelyének a történelmét, tehát vitéz Vendel István könyve hiányt pótol. Annak a városnak a múltját ismerteti, amelynek a léte visszanyúlik a Krisztus előtti időkbe, élete pedig szorosan egybekapcsolódik nemzetünk történelmével. A 364 oldalra terjedő — képekkel bőven illusztrált — könyv nem az adatok száraz halmazata, hanem abban a város története úgy van leírva, hogy az elejétől végig kedves olvasmány is. A szerző az első fejezetben feltárja a város honfoglalás előtti idejét, majd kitér a honalapítás nagyszerű fényére. Foglalkozik a szekszárdi apátságnak az Árpádházi királyok alatti és későbbi, városalapító és fenntartó tevékenységével. Különféle módon szemlélteti a török pusztítás és rabiga itteni nagyságát, majd leírja Szekszárdnak a török hódoltság utáni - a magyar őseréből táplálkozó — élni akarását és ennek az akkori hatalom elnyomásával szemben folytatott küzdelmét. Ismerteti az egyházak helybeli történetét és életét, azoknak a város kulturális és gazdasági fejlődésére kiható munkásságát. A második fejezetben az 1914-ik évi világháború, az őszirózsás forradalom és a kommunizmus itteni történelmével összefüggő anyag oly eleven színekkel van megírva, hogy valósággal lebilincseli az olvasót. A sok tekintetben egyedül leírt adatokat oly megkapóan és hűen adja vissza a könyv írója, hogy azok ismerete — különösen ma, amikor honvédeink a szövetséges hatalmakkal a keleti harctéren most teperik le a világ békéjét és társadalmi rendjét fenyegető bolsevizmust — a köz szempontjából is kívánatos és hasznos szolgálatot teljesít. A »Szekszárdi bikavér« Orvosságnál többet ér Aki issza — hattig él! Szekszárd Borvidék! Bortermelők állami ellenőrizés alatt álló Pinceszövetkezete ajánlja szekszárdi piltishira vörös borait valamint különleges csemege borait, kicsinyben és nagyban. Árajánlattal és mintával a központi pincészete szolgál. Telefon: 161 Szekszárd, várpince Telefon: 161 Budapesti borpince s Vill., József utca 19. szám 1942 január 1. A harmadik fejezetben különféle változatokban vonul fel Szekszárdnak várossá való épülése, a magyar élni tudás és mindaz, ami a magyar ember hazafias, alkotmányos szellemével, érzésével és életével minden időben összeforrt. Végül a monográfia — miután Szekszárd város Tolna vármegye székhelye — a vármegyével összefüggő eseményeket is közöl és így nemcsak a város, hanem a vármegye közönségét, egyesületeit, testületeit és tanintézeteit érdeklő, kedves és közhasznú olvasmány. Szekszárdi Levente Egyesület közgyűlése December hó 19-én tartotta a Szekszárdi Levente Egyesület közgyűlését a városháza feldíszített közgyűlési termében. Dr. Szakáts István kir. közjegyző, elnök üdvözölte a megjelenteket, kitért azokra az örvendetes eseményekre, amelyek miatt a közgyűlést csak most tarthatja meg az Egyesület. A közgyűlés az elmúlt év számadását, valamint a jövő évi költségelőirányzatot elfogadta. Tudomásul vette Cziráki László jegyző jelentését. Vita nélkül fogadta el az új alapszabályt és annak alapján megválasztotta tisztikart. Elnök: dr. Szakáts István a kir. közjegyző, titkár: dr. Mező László vm. árvaszéki ülnök, jegyző: Simon László tanítói pénztáros: Farkas Ferenc banktisztviselő, ellenőr : Somogyi Aladár banktisztviselő, gazda: Fogarassy József városgazda, könyvtáros: Bakó Jenő tisztviselő, orvos , dr. Kelemen József t. főorvos, ügyész, dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd. Kijelölték a szakosztályvezetőket és megválasztották az uj választmányi tagokat. A levente parancsnokok közül: Patacsi József vez. főoktatót, Bessenyei Gyula csoportoktatót, Dóra István okt. és Papp István oktatót, a leventék közül: Ulrik György, Sárossy István, Prantner János, Neiner János, Nagy János, Horváth János, Hauszkeecht József, Dómján József. Póttagok: Müller László okt. Szilágyi Dezső, Babay Aladár, v. Darnay István, Fehér Imre és Lipovszky Gyula leventék. A számvizsgáló bizottság tagjai: Mohay Lajos, Szentkirályi Zoltán és Ferenczi Bernát. Póttagok: Ranga Ferenc és Ferenc. Dr. Szakáts István elnök javaslatára Ulrik József díszelnökségének érintetlenül hagyásával dísztagokul megválasztották: vitéz Mádi Kovács Imre főispánt, Szongott Edvin alispánt, vitéz Vendel István polgármestert és dr. Szakáts Pál ország-