Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-12-12 / 93. szám
XXIV. Motora. bekötni, 1942 december 12. (SzomlmO 83. Ulm TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ ZKK SZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZáll: 20—85 Előfizetési díj: 12 (cigi || Filén* .........................* pe»g* | Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden iaerdán és monbaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. ■ fA*. évre Hirdetések Alatt | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasébmm 10 fillér* A reklám, eljegyzési, családi bir nyilajtór sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. , Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. .orlást keresőknek 50 százalék engedmény. közös magyarság erős érzése és felemelő tudata egyesítsen valamennyiünket a haza szolgálatában és az erettünk küzdő hős honvédeink megbecsülésében és szeretetében. Szomorú szívvel és megilletődött lélekkel kell jelenteni, hogy az Isteni Gondviselés vármegyénk hős fiaiban is számottevő hősi áldozatot kívánt s megindult érzésekkel állunk vitéz katonáink emléke előtt, példájuk legyen áldott s önfeláldozásuk hozza meg mielőbb a boldog magyar jövőt. Ezeket irta bevezetőül Szongott Edvin alispán, vármegyénk törvényhatósági bizottsága jövő heti közgyűléséhez terjesztendő időszaki jelentése elé. Sorsdöntő nehéz időket élünk és élethalálharcot vívunk. Immár második esztendeje annak, hogy szövetségeseink oldalán nagy önfeláldozással és áldozatkészséggel küzdünk legszentebb emberi jogainkért, ezeréves magyar hazánkért, vallásunkért, családunkért, a magyar jövő reménységeiért, gyermekeinkért. S ebben a szörnyű küzdelemben, történelmi hivatását teljesítve honvédségünk, a magyar katona jár elöl s a drága és szeretett hazától, aggódó szívü hozzátartozóktól igen távol állja azt az emberfeletti nehéz harcot, melynek végső kimenetele hazánk sorsát is meg fogja pecsételni. Rendületlenül bízunk és hiszünk abban, hogy az európai kultúra fennmaradásáért s az emberiség legszentebb eszméiért vívott gigászi harcunkban a győzelem velünk lesz, ennek eléréséig azonban talán még hosszú és nagyon tövises utat kell megjárnunk. Áldozat nélkül azonban nincs feltámadás, a harc áldozatot kíván, de annak súlyát enyhíti a nemzet sorsáért való aggódó szeretetünk. A megpróbáltatás izzó tüzében lesz edzett és fényes az az ezeréves magyar kard, mely hős honvédeink kezében oly keményen járja a magyar kötelességteljesítés ragyogó útját. Féltő lélekkel várjuk a híreket drága magyar testvéreink önfeláldozó küzdelmeiről és próbatételeiről és örömteli büszkeséggel fogadjuk azokat a jelentéseket, melyek az ezeréves magyar harci szellem csodálatos teljesítményéről számolnak be. Soha el nem múló hálával gondolunk azokra, akik az emberfeletti küzdelmekben legdrágább kincsüket életüket, egészségüket áldozzák hazájukért és mindnyájunkért. Éppen ezért mi, akik a pokol tüzétől távol, még mindig polgári kényelemben és biztonságban éljük napjainkat, legyünk türelemmel az itthoni, az övékéhez képest igazán jelentéktelen és szóra sem érdemes áldozatkészség teljesítésében, az önfeláldozás viselésében, ne nyíljon ajkunk panaszra mindaddig, míg magyar vér folyik értünk, itthonmaradottakért, hanem a A képviselőház appropriációs vitájának végén Kállay Miklós miniszterelnök leszögezte kormányának álláspontját az általános politikai kérdésekben. Hangoztatta, hogy a Magyar Élet Pártja programjával és elődeinek célkitűzéseit folytatva indult el. Nem új és új programot adni a lényeg, hanem megvizsgálni a tervek sokaságát és megállapítani, mi valósítható meg, mi a reális, mit nem lehet, vagy pút káros megcsinálni. A világtörténelem minden forradalma kudarcba fulladt, pusztított, semmit sem valósított meg, legfeljebb az valósult meg, amit álmodozóktól átvett de később azt is helyreállította. Két kivétel van: a fasiszta és a nemzeti szocialista forradalom. Ezek nem is voltak forradalmak , ellenforradalmak voltak. Első feladatuk a rend helyreállítása volt, aminek biztosítása után jött az eredmények és alkotások csodálatos korszaka. Az ellenforradalmat Magyarországon több, mint húsz évvel ezelőtt megcsináltuk. A magyar nép lelki erején nyugvó rend fennáll az országban és bízhatunk benne, hogy mindig meg is marad. Ha tehát az alapfeltételek megvannak az országban, csak a teendők feltárása a fontos : megállapítani és kimondani, mit lehet és mit szabad megcsinálni. Az önálló, öncélú, minél erősebb és magyarabb Magyarországot kell az új Európában kialakítani. Ki kell fejleszteni és megteremteni azt, ami erősebbé, felkészültebbé tesz, európai szövetségeseink számára pedig fontosabbá tesz bennünket. Ez hadseregünk, ősi alkotmányunk szabadságjogainak és belső rendünk megtartásának biztosítása, aminek velejárói, sőt elkerülhetetlen kelléke az összes belső erőnk fenntartása, felhasználása, erkölcsi erőnk mozgósítása, ami végeredményben kulturális és szociális haladást jelent. A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy mindig világosan meghatározta álláspontját a háború szövetségesi kötelezettségeinek és belső ügyeinek alapvető kérdéseiben. A magyar erő, akarat és érték feltárásával egyesüljünk — úgymond — és ha ezt megtesszük, mindnyájan megtettük kötelességünket. A pártok közötti együttműködés kérdésével foglalkozva, rámutatott arra, hogy az a párt, amelyik nem hajlandó a nemzeti célok érdekében együttműködni és kinő a magyar nemzet testéből, az már nem párt. Ilyen volt mindig a szociáldemokrata párt. A jövő fejlődése csakis a szociális kiegyenlítődésben található meg. A világ ebben az irányban fog haladni. A magyar népet Középeurópa vezető népének — ami ezer év óta mindig volt — továbbra is csak úgy tarthatjuk meg, ha tovább fejlődünk ezen a téren. — A nemzeti fellendülésnek vannak materiális alapfeltételei, de naggyá egy nemzetet csak a fiainak kiválósága teheti. Ezért fel kell tárni, ki kell termelni az értékeket. A miniszterelnök a továbbiakban rámutatott az utóbbi 20 év alatt végzett szociális munkásságra. Hangoztatta, hogy a tőlünk keletre és délre fekvő, a Rajnától nyugatra fekvő országok munkáját, Angliát is beleértve, messze túlszárnyaltuk. Talán nincs még egy nép és nemzet, amely olyan tetterős kifejtést mutatott volna, mint amit mi tettünk a legnehezebb helyzetben az elmúlt években. Statisztikai adatok igazolják, hogy Erdélyben és különösen a Délvidéken mennyire elmaradott állapotokat találtunk az anyaországiakhoz képest. Ezután a miniszterelnök a magyar föld és a magyar föld népének problémáival foglalkozott. — Magyarországot általában a nagybirtok hazájának tartják — mondotta. Hangsúlyozta, hogy ez teljesen téves, mert ha csak szántóföldet tekintve, nagy- és középbirtokok, meg kisbirtokok arányát nézzük, nálunk ma is nagyobb a kisbirtokosok kezében levő föld területe, mint például Németországban, vagy Olaszországban. Az egészséges földbirtokpolitikai megosztás megfelelő ütemű programot kell, hogy vegyen. Agrárnépességünk helyzetén való segítés legfontosabb módja a házhelyakció. E téren nyugodt önérzettel számolhat be a múlt évi eredményekről és ezt az akciót a jövőben még jobban kifejleszteni, kormányzata legelső kötelességének tekinti. A szociális jólét megteremtése terén követi a házhelyakciót, a mezőgazdasági munkabérek szabályozása és ezzel együtt olyan mezőgazdasági árpolitika létesítése, amely megfelelő megélhetést biztosít. Továbbá a mezőgazdasági munkásság biztosításának olyan megalkotása, amilyen az iparban is van. Mindezek mellett szükséges a nagybirtok és kisbirtok termelési intenzizitásnak fokozása, nemcsak termelési szempontból, de népfeleslegeink elhelyezése szempontjából is. Agrárfeudalizmusról beszélni furcsa a nagytőke uralmának idején. Hol van a magyar nagybirtokok uralma és vezető szerepe ahhoz képest, amilyen uralom bizonyos és velünk ellenséges országokban a nagytőkének volt és van? A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy a kisgazdák mindig jelentős mértékben voltak képviselve a parlamentben is és csak olyan országokban terjesztenek el felfogásokat a magyar nagybirtokosok uralmáról, akiknek fáj, hogy Kállay Miklós miniszterelnök beszéde az öncélú Magyarországról Egyes számára 12 fillér