Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-03-31 / 14. szám

2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 március 31. és igazi fajsúlyúk szerint ítéli meg. Örömmel látja a hűséges ragaszkodást a nagyérdemű je­lölthöz és a nemzeti munkapárt elvéhez. Po­harát a völgységi járás érdemes jegyzői karára és a kivívandó diadalra üríti. Földvári Mihály a sajtó egyik munkása­ként szólalva fel, idézi a »vivos voco, mortuos plango« jelmondatot és az új pártalakulás ünne­pén kegyelettel emlékezik meg a szabadelvű­­párt megalapítójának, Tisza Kálmánnak szelle­méről. Ez a nagy pártvezér és államférfiú a leg­népszerűbb emberek egyike volt, aki valóban megfürdött a népszerűség tengerében. És eljött az idő, midőn a népszerűtlenség tengerében is meg kellett fürödnie, de ő nem törődött se a népszerűségével, se a népszerűtlenségével, hanem teljesítette, amit meggyőződése parancsolt és amit a haza érdekének ismert fel. A sza­badelvű-párt megbukott. Miért ? A hibái miatt, mondják. De a legnagyobb hibája az volt, hogy túlságosan honorálta, túlzásba vitte a kisebbségi elvet, mel­lyel a kisebbség ve­zérei visszaéltek. Óvakodnunk kell, nehogy még egyszer úgy járjunk, mint járt a szabad­elvű-párt. A kisebbségi elv és a szólásszabad­ság tiszteletben tartása mellett elveink jósá­gáról meggyőződve, mindent el kell követnünk azok érvényesítésére és a haza érdekeinek biz­tosítására. Ennek az elérésére üríti a poharát. Kovács Gyula kisvejkei jegyző a választó­­polgárokat élteti, mert azoktól és nem a jegyzői kartól függ a választás sikere. Marhauser Imre Perczel Dezső régi fegyvertársát, Tisza István grófot éltette. Szavai nagy tetszéssel és lelke­sült éljenzéssel fogadtattak. Singer Bálint Leopold Kornél dr.-t, úgyis mint a »Tolnavarmegye« szerkesztőjét köszön­tötte fel, kiemelve e lap érdemeit, mely nehéz és kritikus időkben is a 67-es szabadelvű politikának lelkes, következetes és tántoríthatat­lan hive és tolmácsa maradt, amivel nagy és sikeres szolgálatot tett a közéletnek.­Kint az utcákon sűrű kocsisorokban vonult el a tömérdek vidéki, lengetve a Perczel­­zászlókat. Az alakuló ülés és programmbeszéd eldöntötte a választás sorsát. Perczel Dezső fényes töbséggel leendő megválasztása már ma biztosítottnak tekinthető.* A pincehelyi választó­kerület nemzeti munkapártja f. hó 29-én tartotta alakuló s egy­ben jelölő gyűlését Pincehelyen a kerület összes községe választó­polgárainak óriási részvétele mellett. A gyűlés 10 órára­­ a déglő termébe volt egybehiva, Rosenfeld­ben­­azonban oly számosan jelentek meg a választók, hogy azt a szabad ég alatt kellett megtartani. A gyűlést nagyarányú, tartalmas és hatá­sos beszéddel dr. Kiss Ernő tamásii ügyvéd nyitotta meg, a választók folytonosan ki kitörő helyeslése és éljenzése közben fejtve ki a nem­zeti munkapárt programmját és céljait. A gyűlés a nemzeti munkapártnak a kerü­letben való megalakítását nagy lelkesedéssel kimondta s elnökké egyértelműleg Ernőt választotta, ki a kerület bizalmát dr. Kiss meg­köszönve a választást elfogadta s kérte a gyű­lést a szervezet megalakítására. Társelnökök lettek: Dr. Debreceni József Tamási, ifj. Gyenis István Tamási, dr. Kiss István Simontornya, Mechwart Ernő Belecska­­­ Alelnökök : Nagy Pál Ozora, id. Arany Károly Felsőireg dr. Király Géza Tamási Dr. Látrányi Imre Tamási. Jegyző, Főjegyző: Gulyás­­ Arthur Pincehelyről. A végrehajtó bizottság tagjai: 1. Pincehely­­­­ről. Piszker István, Bognár Lajos, Tulok Vince,­­ Horváth Rudolf, Bognár Ágoston, Pap Ferenc, Ördög Lajos, Béres László. — 2., Tamásiból: Id. Tóth István, Fiola József, (Pesti) Szabó István, Győri József, Szerd­a János, Dezső Pál, j Ősi Varga János, H. Szabó Ignác, ifj. Stre­­i­zinger Rudolf. — 3., Regölyből: Antal Péter, Szili János, Hanár István, Radán Antal. — 4, Szabályból: Szebényi Antal, Kis József, Hideg Mihály, Kemény Dávid. — 5., Hőgyészről: Stokinger Vince, Feith Ferenc, Oberritter Fe­renc, Klinglheber Mátyás. — 6., Hidegkútról: Paul Henrik, Riegelman András, Schneider Fülöp. — 7., Gergő Belecskáról: Holczer Lajos, Botos Péter. — 8., Szárazáról: Fáy Henrik, Bernhard Henrik. — 9., Némediből: Szabó­­ József, Ács István, Ács Gyula. — 10., Simon­tornya: Lipovniczky István, Takács István, László Gyula, Faragó Márton. — 11., Miszlá­­ról: Fehérvári József, Kovács Pál, Czene István, Hollósi István, Nagy János. — Kisszékelyböl: Haumann János, Pósi Imre, Siszler János, ifj. Gyuricza István, Bernát Péter (helyettes biró). — 13. Nagyszékelyböl: Reinhardt János, Schnei­der János, Dermer Henrik, Wilhelm Frigyes, Reinhard Henrik, Lohman Henrik, Reinhard András. — 14 Felsőiregröl: ifj. Kanász Ferenc, Berecz Ferenc, Fürgedi Horvat József, K. Varga Ferenc, Gelencsér Gábor, Zrinyi István. — 15. Nagyszakolyból : Németh Péter, Gál Sándor, Pap Gábor, ifj. Györke István, ifj. Parrag István,­­ Dobos István, Dávid István, ócsag Imre, Mészáros István. — 16. Felsőnyékről: Egyed Sándor, Györke István, Egyed Péter József, Felső Szabó Károly, Juhász Péter, Hordó József, Horváth János. — 17. Ozoráról: Albert Elek, Vidics András, Miklós Mihály, Dégi György, Kranics Péter. — 18. Magyarkesziből: Takács Pál, Gy. Kersák István, Takács Ferenc, Kubicza Ferenc, Illés János, Teplán István. — 19. Maj­­samiklósvárról: Fekete Imre, Látrányi Jenő. — 20. Szemcséről: Mónos István, Sasóczay György. A szervezet megalakulása után ifj. Gyenis István tamási községi biró lelkes beszédet inté­zett a választókhoz; magvas, világos beszédé­ben kifejtette az okokat, melyek miatt a kerület választópolgárainak máris túlnyomó többsége s ezek közül a kisbirtokos gazdák közönsége a nemzeti munkapárthoz csatlakozott. Ettől a párttól reméli a kisbirtokos osztály helyzetének javulását s a békés, céltudatos és kitartó előre­haladás által az erős nemzeti állam kiépítését. A kerület nemzeti munkapártjának jelöltjéül ennek eminens, kipróbált harcosát, Dr. Kammerer Ernő őméltóságát ajánlja, aki e kerület választói közt él, ismeri a nép szokását, annak bajait s akiben a kerület választópolgárainak osztatlan bizalma összpontosul. A gyűlés szűnni nem akaró lelkes éljen­­­­zéssel egyhangúlag dr. Kammerer Ernőt jelölte. A távollevő jelölt nevében — kit hirtelen beállott betegsége akadályozott a gyűlésen való megjelenésben — dr. Kiss Ernő pártelnök kö­szöni a gyűlés bizalmát s bejelenti, hogy dr. Kammerer Ernő a jelölést elfogadja s a kerület községeiben meg fog jelenni és kifejti a párt programmját. Egyben indítványozza, hogy a párt gróf Tisza Istvánt, gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt, Perczel Dezsőt és dr. Kam­merer Ernőt távirattal üdvözölje, amit a gyűlés nagy lelkesedéssel elfogadott. Egyben a mai ülést berekeszti. Gyűlés után a vendéglő helyi­ségében társas lakoma következett. * Programmbeszéd Kölesden. Impozáns és nagyarányú ünnepéllyé fejlődött folyó hó 28-án Kölesden a választó­polgárság lelkesedé­sének és ragaszkodásának megnyilatkozása Sztankovánszky Imrének, a kerület nemzeti munkapárti képviselőjelöltjének programmbe­­szédje alkalmával. Délután 2 órakor indult el Sztankovánszky Imre dr. Kajdacsról gróf Széchenyi Sándor­­. b. t. t. megyei pártelnök kíséretében, követve egy hosszú kocsisor által, melyeket lelkesült választók töltöttek meg és nemzeti szinti zászlók lobogása ékesített. A kajdacsi választókhoz még Kajdacson csatlako­zott számos nagydorogi választó is. Alig ért ki a hosszú kocsisor Kajdacs határából, már lát­hatóvá vált, hogy Felsőhidvég pusztánál fel­­zászlózott kocsikon, 24 lovas bandéristával és a fehérruhás lányok kocsijaival tarkítva óriási tömeg várakozik a jelöltre. A banda rázendített a Rákóczy indulóra, a kocsik megálltak és a jelölt fogadta a kolesdiek üdvözlését, melyet Mathis Gyula nyug. kapitány, postamester tol­mácsolt. Majd megindult a menet, amelynél szebbet programmbeszéd alkalmából még kevés képviselőjelöltnél lehetett látni. Két díszes diadal­kapu is volt felállítva. A belső kapunál a fehér­ruhás lányok üdvözölték a jelöltet, több szép koszorút és csokrot nyújtva át neki, miután Sztankovánszky Imre az üdvözlést megköszönte, két jelenlevő Sztankovánszky hölgy finom cu­korkákkal örvendeztette meg a kölesdi leányo­kat. A fogadtatás lezajlása után kezdetét vette a programmbeszéd. A nagyvendéglő tágas ud­vara szorongásig megtelt közönséggel, akik élénk figyelemmel kísérték a jelölt tömör, átgon­dolt szép beszédét és sűrűn megszakították éljenzéseikkel. A nagy tetszéssel fogadott prog­rammbeszéd után Kerbolt Károly kajdacsi káplán állott fel szólásra és humoros beszédében megkritizálta a koalíciónak, különösen a 48-as pártnak a legutóbbi években történt szereplé­sét és kérte a választókat, hogy ne ismeretlen idegent, hanem kerületbeli közismert egyént válasszanak meg. — A tömeg ezután lassan, szép csendben szétoszlott. # & Justic párt értekezlete Szekszárdim. A szekszárdi választó­kerület függetlenségi és 48-as polgárait Boda Vilmos húsvét másnapjára érte­kezletre hívta össze a Szekszárd-szálló nagy­termébe, hogy a tisztújítás és a képviselőjelölés kérdésében határozzanak. Az értekezleten meg­jelent a szekszárdi választóknak, főleg az ipa­rososztály és a polgársághoz tartozó része. Az értekezletet Boda Vilmos korelnök nyitotta meg, aki ismertette a függetlenségi anyapárt kettészakadásának okát és azokat az indokokat, amelyek miatt jelen viszonyaink kö­zött a Justh Gyula által vezetett függetlenségi párthoz való csatlakozást tartja szükségesnek. Az értekezlet helyeslése mellett bejelentette, hogy már lépéseket is tett a képviselő-jelölt megválasztása iránt, amennyiben összeköttetésbe lépett Batthyányi Tivadar gróffal, a független­ségi és 48-as Justh-párt alelnökével, aki közölte vele, hogy a jelöltséget elfogadni hajlandó. Az értekezlet lelkesedéssel járult Batthyányi gróf jelöléséhez és erről őt nyomban távirat útján értesítette. Ezután dr. Horvát Jenő, a pártnak újon­nan megválasztott társelnöke szólalt fel és hosszabb beszédben foglalkozott a gazdasági függetlenség kérdésével. Utána dr. Z­igmond Ferenc pártjegyző szólott a választókhoz. Megjelent az értekezleten Feber János, a bonyhádi kerület volt képviselője is, aki a vá­lasztókat szintén összetartásra­­ és egyetértésre buzdította. Az értekezlet különben, mely minden rend­zavarás nélkül folyt le, elhatározta, hogy ápri­lis 3-án 50 tagú küldöttséggel Budapestre uta­zik, hogy Batthyányinak a jelöltséget felajánlja. A tisztújítás eredménye a következő : párt­elnök : Boda Vilmos, társelnökök : Adler­­ Já­nos és dr. Horvát Jenő, ale­nökök : André Ist­ván, Hank Antal, Nagy János és Sipos Márton, jegyzők: dr. Zsigmond Ferenc, aki a pártiroda vezetésével bízatott meg, továbbá Szabó János mérnök és Wendl István. A pártiroda céljára Adler N. János felajánlotta a betegsegélyző pénztár régi hivatalos helyiségét. * A Kossuth-párt jelölő közgyűlése. A szek­szárdi kerület 48-as függetlenségi Kossuth- pártja f. hó 3-án délután 2 órakor, Szekszárdon tartja meg pártszervező közgyűlését. A párt agg elnöke, a 88 éves Garay Antal, ki mindég elől járt a függetlenségi eszmék zászlajának lobogtatásában, s pártjának kiváló szolgálatokat tett, méltatlankodva fogadta a függetlenségi pártnak őnélküle történt összehívását, ami sokak­ban ama látszatott keltette, mintha az össze­hívás a régi, osztatlan függetlenségi párt nevében történt volna. Ily körülmények között, mivel a testvérharcot amúgy is elítéli, az elnöki tisztet agg korára való tekintetből tovább viselni nem hajlandó. Erről való lemondásét már el is juttatta Szabó Károly Kossuth-párti képviselő­höz, kérve, hogy a pártot lemondásának el­fogadása s új elnök és tisztikar választása vé­gett mihamarabb hívja össze. Az összehívás e hó 3-ának délutáni 2 órájára, a Szekszárd- Szálló nagytermébe már megtörtént. Ez a gyűlés, amint velünk közlik, impozánsnak ígér­kezik. A Kossuth-pártot, amely a kerület jelenlegi képviselőjéhez táv­críthatatlan hűség­gel ragaszkodik, nagyban lelkesíti, hogy oly községekből is tömeges csatlakozás híre érkezik, amelyek a múlt választáskor jórészt Szabó ellenesek voltak, így a tulajdonképeni Sárközön kívü­l Mözs, Bátaszék egészen csatlakozott a Kossuth párt jelöltjéhez, Szabó Károlyhoz s Agárdról eddigelé 109, Baláról 151 választó írta alá a Szabó jelölését kérő ívet. A vasár­napi gyűlésen részt vesznek azok a decsiek is,­­akik a Justh-párti alakuló gyűlésen jelen voltak. Ők, amint ott ki is jelentették inkább Dőry Pál jelölését támogatták volna. De mert ez szóba se jött, Batthy­ányival szemben osztatlanul Szabó Károly mellett sorakoznak. VÁRMEGYE. Elmaradt díszközgyűlés. Tolnavármegye őszi rendes közgyűlése nagy lelkesedéssel el­határozta, hogy’ a magyar selyemtenyésztésügy apostolát, Bezerédj Pál miniszteri meghatalma­zottat, 30 évi önzetlen munkássága után üd­vözli s e célból díszközgyűlést tart, amikor is deputáció adja át az ünnepeknek a vármegye jó kivánatát Csakhogy a közgyűlés tervez s a puritánságáról ismert Bezerédj Pál pedig ő végez. A díszközgyűlés ugyanis az ő határo­zott ellenkezése miatt egyszerűen elmarad s ezt Tolna vármegye alispánja most kiadott időszaki jelentésében érdekesen okolja meg. »Hogy ez a tekintélyes küldöttség (majdnem minden bizott­sági tag jelentkezett!) megbízatásában el nem járhatott, annak oka Ő nagyméltóságának azon közismert, tiszteletreméltó elvi álláspontja, mel­­lyel minden ünnepeltetés elől kitér s melyen ezúttal is következetesen megállva, a vármegye közönsége iránti legmélyebb tiszteletének és nagy hálájának nyilvánítása mellett magától a vármegyéje részéről neki szánt kétségtelenül nagy megkülönböztetést is szerényen elhárította. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, ezen elvi álláspont előtt tisztelettel meg kellett hajolnom s felemelt lélekkel kell megállapodnunk mind­nyájunknak, mert örvendenünk kell az önzet­len hazafiságnak azon páratlanul álló példája felett, amely fáradozásainak, vagyont és élet-

Next