Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-06 / 32. szám
1899. augusztus 6. TOLNA VÁRBfEGYFl. __________VIDÉK, Simontornya. Simontornyán az iparos ifjúság Liptai féle kávéház kerti helyiségében julius 30-án nyári mulatságot rendezett, amely a csepergős idő dacára is igen jól sikerült; a vidám hangulat csak másnap reggel 7 órakor engedte szétoszolni a mulatókat. Jelen voltak, asszonyok: Lipovniczky Istvánná, Hekmann Emilné, Puch Istvánná (Sár-Szent-Miklós), Szalay Ferencné, Pordan Jánosné, Gábris Andrásné, Horváth Istvánné, Sarenyedi Pálné, Tömör Istvánná (Sár-Egres), Kolinger Andrásné, Kronstán Jánosné, Sáfár Ferencné (Czecze), Katona Istvánné, Karnics Józsefné, Nagy Istvánné, Farkas Istvánné stb. — Leányok : Dobokai N., Sáfár N. (Czecze), Pusztay Mariska, Takács Katica, Puch Annuska, Beleznay Margitka, Gábris Margitka, Pordán Juliska, Tömör N. (Sár-Egres), Liptay Mariska, Spitzer Mariska és Róza, Morvay Mariska, Krátky Erzsike, Gadó Katica, Nagy Annuska, Csősz Mariska és Juliska, Németh Ágota, Damoniczki N., Konstán Irmuska, Fodor Mariska, Badics Irmuska stb. Majd haza bocsájtották ; téli időben kopott vékony katona ruhában gyalogolt Pápára, ahol részint tanult, részint vidéki társulatoknál szinészkedve két évet töltött. Pápán Jókai Mór és Orlai Petrich Soma voltak legjobb barátai. Tanulását folytatni akarta, de színészi szenvedélye nem engedte. Játszott Fehérvárott, Kecskeméten, Pozsonyban, ahol szomorú napokat élt. De nem csüggedt. Költeményei már ismertté tették nevét, sőt folyvást tanult, tanulmányozott. Pesten a Kisfaludytársaság regényfordításokkal bízta meg, — de nem volt nyugta, újra színész lett, s betegen ért Debreczenbe, ahol ugy-ahogy felépülve 1844-ben ismét Pestre ment, ahol már a lapokba dolgozott. A «Nemzeti Kör« kiadta verseinek első gyűjteményét. Hire, neve egyre nevelkedett s midőn 1844-ben összes költeményeit kiadta, már az egész közönségnek kedvence volt, s két felvidéki útjában mindenütt lelkesedéssel és ünnepélyekkel fogadták. E közben folyton művelve magát, megtanult franciául, angolul. 1847-ben nőül vette Szendrey Júliát. — 1848-ban követjelöltül lépett fel a fülöpszállási választó-kerületben, — ott az Alföldön, a hova szive, lelke mindenhonnan vissza-vissza vágyott; — és ott történt meg a hallatlan botrány, hogy Petőfi Sándort, az országnak akkor már legnagyobb lyrikusát, az egész nemzet büszkeségét, a március 15-ének egyik megteremtőjét, saját földjét, az általa annyiszor megénekelt kiskunsági lakosok, pártszenvedélytől felbőszülve Kun-Szent-Miklóson agyon akarták verni. Úgy kellett neki menekülnie. Petőfi 1848. előtt itt e vidéken is tartózkodott. Több ízben volt vendége az ősi Sass-fészeknek Borjádon. Még ezelőtt húsz esztendővel is megvolt az a szederfa, a melyen Pákh Alberttal szederészni szokott, s még ma is meg van az az ősi kard, amelyet megénekelt. »Őseinknek véres kardja, Fogason függ, rozsda marja.» 1848., végén belépett a hadseregbe s Bem oldalán mint kapitány, majd mint őrnagy harcolt. Vitézül viselte magát Dévánál, Szász-Sebesnél. —• Utoljára segesvári csatában látták, 1849. júl. 31-én. Bizonnyal ott esett el, s társaival nyugszik közös sírban. A nemzet sokáig nem hitte Petőfi halálát. De a lant nem szólalt meg többé, — s most, midőn halálának évfordulóját ünnepeljük, lehetetlenség igazat nem adni Jókainak, a ki legújabb, a mai ünnepekre irt költeményében igy ír : »Csirát ver a földből az eltemetett mag, Minden mi halott, föltárnád ez évben, Csak téged hagy-e az uj kor a mélyben Csak te maradsz-e halva magad ? Oh, élve ha volnál büszke dalodtól Lángra lobogna a két haza most. Hallgatsz. Bizonyítja halálodat ez. Ha keresed sírodon tapos. Óh halva bizonnyal a dalnok.»* * * Halva a dalnok, ott pihen a segesvári csatatéren, ott folyt ki az ifjúi vér szivéből, — de neve, lelke, szelleme, dalai élnek s élni fognak buzdítva, lelkesítve az utódokat. Petőfi dicsősége az évek haladtával még eddig mindig nőtt. És jól mondja egy költő társa: »............Az évek haladó terhével Mely minket elaggit, te gyarapodsz névvel, A mit adtál, abból semmi sincs elveszve Firól fira szállsz te, mint egy közös eszme. Tegyük e napon az emlékezet babér koszorúját a költő sírjára, s kérjük a magyarok Istenét, hogy a költő dalai Kárpátoktól Adriáig minden szívben viszhangra találáljanak. Hogy éljen a költő emlékezete a szabad hazában, szabad nemzet szivében addig, mig a földön magyar él, — az időknek véghetetlenségéig! Úgy legyen ! Zombán a Petőfi ünnep első része a katholikus templomban folyt le, amelyen megjelent a környék egész intelligenciája. Az ünnepi istentisztelet után Bazgha Lajos plébános beszédben méltatta a nagy költőt s annyira magával ragadta a közönséget, hogy beszédének végét az összes jelenlévők állva hallgatták végig. A délután folyamán a Pejacsevics-féle parkban sikerült népünnepet rendeztek a helybeli tűzoltózenekar közreműködésével. Beszédet tartott Fahn László gazdatiszt, míg Horváth Katalin Endrődy Sándor alkalmi ódáját szavalta el. Ekkor dr. Hacker Ignác lépett az emelvényre s német nyelven kezdte meg beszédét — a jelenlevő német nyelvű közönség kérésére, azonban — mint mondották, ők is értenek magyarrul, sőt magyarnak tartják magukat — a hallgatóság dörgő éljenzése közben magyarul fejezte be. Végül még a Hymnust énekelte el a daloskor. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1899. évi augusztus hó 8 án. Nagy Györgyné és társai, lopás miatt. 1899. évi augusztus hó 10-én. Nagy Ferenc és társa lopás ; — Zubonyai János és társai lopás; Tóth Menyhért lopás; Pesti József rágalmazás; Patai István, lopás miatt. 1899. augusztus hó 12-én, Karczeli János lopás; Lutz Borbála és társa magzatelhajtás ; Nagy András súlyos testi sértés ; Szalai György sikkasztás; Horváth József okirathamisitás; Kaszás Károly vagyonrongálás miatt. — Negyven ember a vádlottak padján. Folyó hó 8-án a helybeli kir. törvényszék büntető tanácsa végtárgyalást tart, a palota nagy tanácstermében, a Nagy Györgyné és társai tolvaj szövetség bűnügyében, — melyben részint mint tettes, részint mint bűnrészes, részint mint orgazda 40 ember van vád alá helyezve. — A végtárgyalás igen érdekesnek ígérkezik. Hallgató közönség csak jegy mellett bocsáttatik a tárgyalási terembe. — A jegyeket folyó hó 7-ikén délután, s 8-ikán reggel adja ki Fajik Gáspár, a büntető-tanács jegyzője. KÖZGAZDASÁG. — A tojáskereskedés a baromfikereskereskedés folyományát képezi, a ki tehát az előbbire iparigazolványnyal bir, az utóbbira uj iparigazolványra szüksége nincsen. (M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 27716 sz. határozata.) — Felső borászati tanfolyam. A székeli fővárosban szervezett felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra az 1899—1900-iki tanévre hallgatók felvétele céljából pályázatot nyitott a földmivelésügyi miniszter. A tanfolyam célja az, hogy az arra felvett hallgatók a szőlőmivelésben és gyakorlati alapon olyan mértékben képeztessenek ki, hogy a tanfolyamnak sikeres bevégeztével e szakmában akár az állami szolgálatban való alkalmazásra, akár uradalmak, nagyobb birtokosok, egyesületek, szövetkezetek, vagy ily célra alakult vállalatok által létesített nagyobb kiterjedésű szőlők, szőlőoltovány- és szőlővesszőtermelési üzemek és borpincék önálló kezelésére képesítve legyenek. Az előadások az egy egész évre kiterjedő tanfolyamon folyó évi november hóban kezdődnek. Ezt megelőzőleg azonban a tanfolyamra felvettek kötelesek 4—6 hetet gyakorlat végett annál a vincellériskolánál, vagy azon az állami szőlőtelepen tölteni a melyhez e célból utaltatni fognak. A tanfolyamra oly pályázók vétetnek fel, akik : l a magyaróvári gazdasági akadémiát, vagy a hazai gazdasági tanintézetek valamelyikét jelesen végezték; 2 ép és erős testalkattal bírnak s egészségesek és ezt hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják. A tanfolyam tandíjmentes s a felvett hallgató csak saját ellátásáról tartozik gondoskodni. Szegényebb sorsú és kitűnő vagy jeles bizonyítványokkal rendelkező folyamodók egész vagy fél állami ösztöndíjban is részesülhetnek. Egy egész ösztöndíj havi 50 frt, az egész éven át tehát 600 frt, a félösztöndij pedig havonkint 25 frt, az egész éven át tehát 300 frt. Az ösztöndíj a tanfolyam egész tartalma alatt előleges havi részletekben szolgáltatik ki. A fölszerelt s a földmivelésügyi miniszterhez címzendő folyamodvány legkésőbben f. é. augusztus hó 20-ig annak a gazdasági tanintézetnek (magyaróvári gazdasági akadémiának) igazgatóságánál nyújtandó be, a melytől a folyamodó végbizonyítványát kapta. — Becsületsértés az iparos segéd ellen. Az ipartörvény részletesen felsorolja azokat az eseteket, melyekben úgy a szolgálatadónak, mint a segédeknek jogában van a szolgálati viszonyt előzetes felmondás nélkül felbontani. Ezek közt szerepel az az eset is, ha a szolgálatadó vagy hozzátartozói közül valaki becsületében sérti a segédet.. A Kúria azonban legutóbb arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alárendelt viszonynál fogva, s melyben a segéd szolgálat adójához áll, elkerülhetetlen a mindennapi életben, hogy a hanyag segédnek néha-néha oly kifejezéseket juttatnak, melyek más körülmények közt mindenesetre becsületsértők, de ha a szolgálati viszonyban is annak minősítenék, tűrhetetlen állapot állana elő, amennyiben gyakran megfosztaná a szolgálatadót annak lehetőségétől, hogy vé kés segédjével szemben erélyes, habár rideg fellépésével is, megvédje érdekeit. Ebből a felfogásból kiindulva mondotta ki a kir. Kúria 101/1899. számú ítéletében, hogy a szolgálatadónak az a szemrehányása, hogy a segédje nem számolt el teljesen a neki átadott összeggel s azt le akarja tagadni, még nem tekinthető oly becsületsértésnek, mely feljogosítaná a segédet arra, hogy állását felmondás nélkül odahagyja. — Állategészségügyi kimutatás. A földmivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek július 26-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Takonykor: Bonyhád 1 udvar. 7enyészbénaság és hólyagos kiütés: Szálka 8 udvar, összesen 1 község 8 udv. Sertésorbánc : Felső-Siegh 14 u., Majsa 1 udvar, összesen 2 község 15 udvar. Sertésvész: Agárd 1 udv., Bonyhád 1 uvd., Bölcske 1 udv., Dömpatlan 1 udvar, Duna-Földvár 7 udvar, Eledény 1 udvar, Felső-Iregh 1 udvar, Gerjen 1 udv., Gindli-Család 2 udv., Grábócz 23 u., Izmény 1 udv., Kocsola 30 u., Kónyi 23 u., Majsa 1 u., Medina 1 u., Miszla 1 u., Mözs 1 u., Nagy- Dorog 3 u., N.-Szokoly 10 u., Őcsény 1 u., Pálfa 14 udv., Szemcsecsehi 1 u., Tevel 1 udvar, Tolna 5 udv., Udvari 1 u., Uj-Dombovár 4 u., összesen 26 község. IRODALOM. — Dunántúl. A Magyar Kerékpáros Szövetség csinos kis zsebkönyvet adott ki, amely kerékpárosok számára úgyszólván nélkülözhetetlen. Ez az első magyar kerékpáros útikönyv, belnne vannak a Dunántúl összes kerékpáron bejárható főútvonalai, számszerint 92,800 kilométerről. A pár hónap múlva megjelenő Dunántúl II. a járható mellékútvonalakat fogja tartalmazni; a két könyvecskében összesen 168 útvonal lesz. Utána meg fognak jelenni. A könyvet a Magyar Kerékpáros Szövetség tagjai ingyen kapják, a két forintos csekély évi tagdíj ellenében, akik ezenkívül még igen sok előnyt élveznek. Az útikönyvek főmunkatársa Bláthy O. Titus főmérnök. A szerkesztésben részt vettek: Balogh Benedek tanár, Dióssy Ede, Gillemot Ferenc, Földváry Tibor, Kleindin Hugó és Tóth Lajos, aki a szép térképeket rajzolta. 7.