Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

1904. november 27. TOLNA VÁRHEGYE. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés tolnamegyei kerülete december 4-én délelőtt 11 órakor tartja alakuló köz­gyűlését Szekszárdon a városháza tanácster­mében. Az Omke fennállásának rövid ideje alatt, elnökének Sándor Pál országgyűlési képviselőnek céltudatos és erélyes vezetése mellett maga közé tudta csoportosítani az egész magyar kereskedő világot s a műkö­désében megnyilatkozó konciliáns szellemmel, a­­melyet sohasem az egyoldalú osztályérdek, hanem a kereskedői jogos érdekeknek az­­ igazság és jog szellemében és a közérdek­­­ i­kel összhangzásban való megvalósítása vezé­­­­relt, tagjaiban általános lelkesedést, a rajta­­ kívül állókban pedig őszinte és erős rokon­­­­szenvet tudott kelteni. Ennek látható jele az, hogy mindenütt, ahol az Omke egyes­­ kerületei megalakultak, az alakuló közgyű­­lés a megyei és társadalmi élet előkelősé­­­­­geinek élénk részvétele mellett lett meg­­­­tartva. Úgy tudjuk, hogy nálunk is így fog­­ történni. A tolnamegyei kerület szekszárdi­­ közgyűlésére lejön Sándor Pál és kíséreté­­­­ben az Omke több vezérembere, tudomá­­­­sunk szerint részt fognak venni vármegyénk főispánja, főjegyzője, úgy a megyebeli or­­­­szággyűlési képviselők és községünk képvi­­­­selete. A gyűlésen Sándor Pál ki fogja fej­teni az Omke vezér elveit. A tolna megyei kerület, eddig is a szervezők fárad­­hatlan buzgósága folytán már körülbelül 350 tagot számlál; megyénk kereskedői­nek ezen impozáns sorakozásában meg­van minden előfeltétele egy sikeres és haté­kony működésnek. Üdvözöljük az Omke tolna megyei kerületét és hisszük, hogy tevé­kenysége minden tekintetben méltó lesz az Omke eddigi működéséhez s azon színvonal­hoz, a melyet megyénk intelligens keres­kedő osztálya képvisel. A tolnamegyei kerü­let szervező bizottságának élén Leicht Lajos nagykereskedő, a szekszárdi takarékpénztár igazgatója áll. — Ösztöndíj hallgatók részére. közigazgatási tanfolyam' Tolna vármegye alispánja a megye által létesített 6, egy­enként 200 koronás ösztöndíjra, közigazgatási tanfolyam hallgatók ré­szére pályázatot hirdet. A kérvények és az illetőségi és vagyoni nemkülönben a legutóbb nyert iskolai, úgy a tanfolyam hallgatását igazoló bizonyítványok ez évi december 10-ig nyújtandók be. Ez ösztön­díjat a megye minden járásából csak egy pályázó nyerheti el.­­ A báró Schell-családhoz az őket kis leányuk elhunytával ért családi gyász alkalmából egyre érkeznek a részvétnyilatkozatok. A többi között Izabella főhercegnő udvarhölgye utján szin­tén kifejezte részvétét. — Halálozások. Boross Gyula urad, intéző és megyebizottsági tag folyó hó 2- án 59 éves korában elhunyt Boross Gyula Szekszárdon született, fia volt Boross János akadémiai festőnek, kinek néhány arcképe a vármegyei székház gyüléstermé­­ben van elhelyezve. Tanulmányait Bécsben végezte és azok befejezése után a gazdasági pályára lépett. Hosszabb ideig volt Lónyay Menyhért gróf és később Windischgrätz Lajos herceg uradalmi birtokának gazdasági intézője. Ezelőtt 18 évvel jött vissza szülővárosába, Szekszárdra, hol az Augusz báró örököseinek tulajdonát képező birtokoknak és nagy kiterjedésű szőlőknek volt a gazdasági vezetője. Ezen minőségben kifejtett hűséges és szakszerű munkásságával a jelenlegi tulajdonos Schell bárónak teljes bizalmát és elismerését vívta ki magának és társadalmi téren is rokonszenvvel találkozott. Az Augusz-féle szekszárdi hírneves szőlőknek a fillék­­szer­vésszel szemben kitűnő korban való fentartása szintén az ő érdeme. Hosszas betegség előzte meg halálát, melyről gyás­ba borult családja a következő jelentést adta ki: felülírottak a maguk, mint a kiterjedt rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a szeretett férj, gondos atya, nagyatya, após, testvér és rokonok Boross Gyula urod, tiszttartó Tolnavár­megye törvényhatósága bizottsági tagjának folyó évi november hó 23 án esti 11 órakor, életének 59 ik, boldog házasságának 32 ik évében a halotti sz ntségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak halt teteme folyó hó 25.én d. u. 372 órakor fog a szekszárdi felsővárosi sirkertben levő családi sirbol­ban örök nyugalomra helyeztetni s az engesztelő szent mise-áldozat e hó 26-án d. e 9 órakor leend a belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutatva. Szekszárd, 1904. november 24. Áldás és béke lengjen porai felett I Boross Gyuláné szül. jákói Szabó Mária, mint özvegye. Boross Ilona, férj. Haidekker Károlyné, Boross Zoltán, Boross Sári, férj. Barna Bartáné mint gyermekei. Boross Aurél özv. Tokai Nagy Imréné, szül. Boross Celestin, Háry Edéné, szül. Boross Anna, mint testvérei. Haidekker Károly, ifj. Barna Bertalan, mint vő. Haidekker Bélus, Haidekker Zolti, Barna Bérezi, mint unokái.» A temetés óriási részvét mellett ment végbe. — Török Hugó bonyhádi kir. végre­hajtónak neje szül. Barna Sári 26 éves korában két kis gyermek hátrahagyásával rövid betegség után f. hó 26-án Bonyhádon elhunyt. — Fülöp Károly nyugalmazott m. kir. honvédszázados egyet­len leánya Erzsiké, e hó 23-án 20 éves korában Hőgyészen elhunyt. Temetése az egész környék mély részvéte mellett f. hó 25-én ment végbe. — Lemondó megyebizottsági tag. Klein Endre nyugalmazott gyönki jegyő, választott me­gyebizottsági tag e tisztségről lemondott. — Esküdtbirósági elnökök. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke az 1905. évre a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Belez József kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Ágoston István kir. Ítélőtáblái bírói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírót je­lölte ki. — Névmagyarosítás: Schwarz Ignác paksi illetőségű, budapesti lakos, nevét »Szilasi*-ra magyarosította. — A nőegylet teaestélye. Az eddigi teaes­télyek közül a legjobban sikerült a múlt szombati. A főgimnázium tágas tornacsarnoka csaknem egészen megtelt közönséggel, mely lelkesen megtapsolta a műkedvelői előadásban részt vett hölgyeket és ura­kat. Színre került a „Chasse Croise“ című 1 fel­­vonásos kis vígjáték. Bájosan és sok c­ikkel ját­szotta az intézetből kikerült hercig kis bakfisch szerepét Döry Natál­e k. a., kinek játék­ában ked­ves temperamentum és intelligencia egyesült. Rá­szolgált a tapsokra és kihívásokra bőven. Pompá­san játszottak Urbanits Sárika és László Vilma úrhölgyek is, kik egész otthonosan mozogtak a színpadon. Jasek Sándor és Szunyoghy Zoltán urak szintén kitettek magukért s jól megkacagtatták a pub­likumot. — Felülfizettek : Sztankovái­szky Jánosné, özv. Döry Jenőné 2-2 koronát, Döry Margit, Döry Etelka, N. N. 1 — 1 koronát. Bevétel: 197 kor. 30 fillér. — Jelen voltak asszonyok: Ágoston Istvánná, dr. Beöthy Károlyné, Bodnár Istvánná, özv. Denk Ferenczné, Diczenty Lászlóné, Döry Pálné, Döry Lászlóné, Dörnyei Ferenc­né, dr. Éri Mártonná, Fejős Károlyné, Gaál Itvánné (Bü ü), Gerenday Lajosné, Hoffmann Keresztélyné (Pan­­csova), Hoffmann Sándorné, Holub Jánosné, dr. Káldi Gyuláné, Kliéber Györgyné, Kovács Dávidné, Kövessy Ödönné, Krammer Jánosné, özv. Laskó Gyuláné, László L­ajosné, Mányoky Kornélné, Mathis Kálmánná, Mattioni Jánosné, Mayer Jánosné, Mol­nár Mórné, N/ts Istvánné, özv. Orosz Lajosné, Oszolyi Károlyné, őrffy Lajosné, Perlaky Józsefné, Pirnitzer Antalné, Pirnitzer Manó­né, Rácz Józsefné, ÖzV. Sass I­tvánné, Sass Lászlóné (Borjád), özv. Sonnewend Manór­é, Szabó Ferenczné, Szeghy Sán­dorné, Szondy Istvánné, Tihanyi Domokosné, Tomcsányi Lajosné, Tóth Károlyné, dr. Török Ottóné, özv. Török Józsefné, Valló Albertné, Vár­­konyi Sándorné, Vilczek Sándorné, Wigand Já­nosné; leányok: Angyal Irma, Dicenty Paula, Döry Etelka, Döry Margit, Döry Natália, Fejős Emma, Gerenday Margit, Hadanics Blanka, Herczeg Ma­riska, Hoffmann Etelka, Horváth Györgyike, Kliéber Gizella, Kliéber Erzsike, Keck Lenke (Paks), Kocsis Kata (Budapest), László Vilma, Müller Júlia, Mayer Gizella, Nászay Irma (Budapest), Orosz Flóra, Pirnitzer Irénke, Rausz Janka, Salamon Erzsi, Szabó Juliska, Szondy Margit, Triebler Ilma, Tóth Erzsike, Urbanics Sári, Várkonyi Jolán, Wigand Hedvig. I • r erezet uezso uazeinou uuvoziesu. ab­ból az alkalomból hogy Perczel Dezső’ ismeretes házelnöki működése óta annyi méltatlansággal, illetik, az ország minden részéből elhalmozzák magánosok, hatóságok s testületek a legmelegebb üdvözletekkel; 4 mi vármegyénk közgyűlés tervében lefolyt lelkes ovációkról más helyen már megemlékeztünk. E helyütt ide iktatjuk a baranyamegyei szabadelvű­­pártnak Perczelhez intézett következő üdvözlő táviratát: «A magyar képviselőház elnöke talán sohasem állott olyan nehéz feladat megoldása előtt, mint Nagyméltóságr­a, mikor választani kellett, hogy hazáját mentse-e meg a tespedéstől és züléstől, avagy ne engedjen rést ütni ama szabályok alakiságán, melyek őrizetére bízattak. Midőn Nagyméltóságod a fönnálló körülmények között a még egyedül lehetséges módot alkalmazta mindenesetre a nehezebbik utat válasz­otta, mellyel hazájának szolgálhatott, bárha egyéni­ségét az eltévelyedettek részér­ől gáncsnak tette is ki. E férfias honme­n­ő cselekedete alkalmá­b­ól a baranyavármegyei szabadelvü párt elnök­sége hazafias ragaszkodással üdvözli Nagyméltó­ságodat. Kipróbált hazafiságának vértjéről lepat­tan a szenny, mellyel a rosszakaratuak, elva­kultak igaztalanul illetik. A baranyavármegyei szabadelvüpárt nevében: Német Lipót elnök, Mándy Samu alelnök, Madarász István pártelnök,» Perczel Dezső a következőképen válaszolt: Fogadják bizalmuk és szives üdvözletük nyilvánítá­sáért meleg hálámat. Nyugodtan, emelt fővel állok nemzetem ítélete elé. Perczel Dezső. — Megjelent a vármegyei Garay­­naptár. Az 1905. évre szóló táb­­amegyei Garay-naptár megjelent és kapható a kiadó: Molnár Mór üzletében. A naptár nagyon gazdag tartalommal bír és felöleli terjedelmes és pontos megyei címtárával mindama hasznos tudnivalókat, a­melyek a nagyközönséget érdeklik. Bizonyos, hogy az országban nincsen még egy város és vármegye, melyben ilyen szépen kiállított és gondosan összeállított bőséges címtárral bíró naptárt szerkesztené­nek. Föltétlen dicséret illeti ezért az áldozat­kész derék kiadót, Molnár Mór nyomda­tulajdonost. Érdekes a naptár szépirodalmi része is. — Közli továbbá: Bezerédj Pál, Simoni­sits Elemér és az elhunyt Székely Ferenc jól sikerült arcképeit és nevezettek­nek ügyesen megirt élet- és jellemrajzát. — Múzeum megnyitás: A­­ Pécsi Városi Múzeumnak a megnyitása ma van Pécsett. Az országos felügyelőség részéről ott vannak. Szalay Imre min. tanác­os, Kammerer Ernő és Wosinsky Mór. Az ünnepély tárgysorozata: 1. Dr. Báró Fá.érváry Imre, Baranya vár­jegy és Pécs szab. kir. város főispánja üdvözli a muzeum­ok és könyv­tárak országos főfelügyelőségét. 2. S­alay Imre min. tanácsos, országos főfelügyelő helyettes meg­nyitó beszéde. 3. Marosi Arnold cisz­. rendű fő­­gim­áz­umi tanár fölolvasása a pé­csi muzeum történetéről. 4. Majorossy Imre kir. tan. polgár­­mester záróbeszéde. Az ünnepély bevégződése mán az egybegyült vendégek Maró­­y Arnold főgmm. tanár kalauzolása mellett megtekintették a pécsi városi múzeumot. — Színészeink ma játszanak ,utoljára ná­lunk. Innen Vácra mennek s ott hat héten keresz­tül tartanak előadásokat. A derék, jól szervezett társulat után a legjobb emlékek maradnak nálunk. — Felolvasás. A szekszárdi róm. kath. olvasói kör második ádventi felolvasását jövő vasárnap, december hó 4 én tartja meg a következő műsor­ral: 1. Falusi kép. Halász D.-től. Szavalja: Székely József. 2. Egy gondolat bánt engem­et, Petőfi­ől. Szavalja : Szűcs Ferenc. 3. Nyári körutam. Vetített képekkel. Fölolvassa: Szabó Géza, hittanár. 4. Könyörgés. Erdélyi J.-től. Szavalja: Bijomi Ferenc. 5. Monológ. Vig magánjelenet Dr. Vrabélytől. Szavalja: Búzás Mihályné. Kezdete d. u. fél 5 óra­kor. Belépő díj nincs. A következő felolvasás de­cember hó 8 án lesz. i

Next