Top Gun, 1991 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1991 / 12. szám
tevékenységre szolgáló fedélzeti műszer- és rádiótechnikai berendezésekkel, utóbbiak antennái a függőleges vezérsíkra, illetve a géptörzs gerincére vannak ráépítve. A Gripen fedélzeti műszereinek kijelzőit képernyők formájában alakították ki, a műszerfalon három képernyős kijelző található, s a legfontosabb adatokat a pilóta a sisakba épített kijelzőn követheti nyomon. A gép videokamerákkal és videomagnetofonokkal is fel van szerelve. A gép beépített fegyvere egy 27 mm űrméretű Mauser gépágyú. A harcfeladattól függően a gép felszerelhető légiharcrakétákkal, földi célok elleni irányított és nem irányított rakétákkal, hagyományos és kazettás légibombákkal. A szárnytörővégekre csak légiharc-rakéták szerelhetők, a többi fedélzeti fegyver a félszárnyak alatt kialakított két-két fegyverfelfüggesztő csomópontra szerelhetők. Fejlesztés - gyártás A Gripen fejlesztése az 1980-as évek közepén kezdődött meg. A gép létrehozására Svédországban megalakították a JAS ipari egyesülést, mely a Saab Scania (sárkány-összeszerelés), Volvo Flygmotor (hajtóműgyártás), Ericcson Radar Electronic (fedélzeti műszerek), FW Aerotech (hajtómű-átalakítás, földi rendszerek, üzemeltetés) cégekből áll. A JAS betűszó egyébként a Jakt ( = elfogás) az Attack (= támadás) és a Spaning ( = felderítés) szavak kezdőbetűiből áll össze. A Gripen első prototípusa 1988-ban két A JAS-39 Gripen főbb jellemzői Méretek szült el, s 1989 februárjában egy kísérleti repülés során - a vezérlőrendszer hibája miatt - lezuhant. A katasztrófát a fedélzeti vezérlőrendszer hibás működése, tökéletlensége okozta. A rendszert átalakítása után az T-33 típusú amerikai gyakorló repülőgépbe beépítve, majd egy JA-37 Viggenre felszerelve próbálták ki, tesztelték valóságos repülési körülmények között. A hibátlan működés beigazolódását követően kerülhetett sor a második JAS- 39 prototípus berepülésének megkezdésére, 1990 májusában. A sikeres repülést követően egyszerre négy Gripen prototípussal repültek, mindent alárendeltek a berepülési program végrehajtásának, ezért a gépet még az 1991. évi párizsi repülőgép világkiállításra sem vitték el. A gép fejlesztése során a hajtóművel is volt probléma. A földi járatás közben több ízben észleltek kompresszorhibát, ezt végül is a kompresszorlapátok módosításával sikerült kiküszöbölni. A Gripenből a svéd légierő egyelőre 30 példányt rendelt meg, melynek gyártása jelenleg folyik. A gép következő 120 példányos sorozatának megrendeléséről a svéd parlament előreláthatólag 1992 tavaszán dönt. Elképzelhető, hogy a kedvező üzemeltetési tapasztalatok és a megfelelő szállítási feltételek esetén a Gripenből a finn légierő is rendel. Fesztáv: 8 m Hossz: 14,1 m Magasság: 4,7 m Tömegadatok Szerkezeti tömeg: 4650 kg Felszállótömeg: 8000 kg Teljesítményadatok Utazósebesség: 1,2 M Legnagyobb sebeség: 2,2 M Fel/leszállási úthossz: 800 m Hajtóműjellemzők Típusa: RM12 Száma: 1 Tolóerő: 54,2 kN - utánégetéssel 80,5 kN Személyzet 1 fő Rendszerbe állítás éve: 1992 A negyedik Gripen prototípus a levegőben (felül), az RM-12 hajtómű fékpadi járatása (alul) TOP GUN 35