Top Gun, 1991 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1991 / 12. szám

tevékenységre szolgáló fedélzeti műszer- és rádiótechnikai berendezésekkel, utóbbiak antennái a függőleges vezér­síkra, illetve a géptörzs gerincére van­nak ráépítve. A Gripen fedélzeti műszereinek kijelzőit képernyők formájában alakították ki, a műszerfalon három képernyős kijelző található, s a legfontosabb adatokat a pilóta a sisakba épített kijelzőn követhe­ti nyomon. A gép videokamerákkal és videomagnetofonokkal is fel van szerel­ve. A gép beépített fegyvere egy 27 mm űr­méretű Mauser gépágyú. A harcfeladat­tól függően a gép felszerelhető légiharc­­rakétákkal, földi célok elleni irányított és nem irányított rakétákkal, hagyomá­nyos és kazettás légibombákkal. A szárnytörővégekre csak légiharc-raké­­ták szerelhetők, a többi fedélzeti fegyver a félszárnyak alatt kialakított két-két fegyverfelfüggesztő csomópontra szerel­hetők. Fejlesztés - gyártás A Gripen fejlesztése az 1980-as évek kö­zepén kezdődött meg. A gép létrehozá­sára Svédországban megalakították a JAS ipari egyesülést, mely a Saab Sca­nia (sárkány-összeszerelés), Volvo Flygmotor (hajtóműgyártás), Ericcson Radar Electronic (fedélzeti műszerek), FW Aerotech (hajtómű-átalakítás, földi rendszerek, üzemeltetés) cégekből áll. A JAS betűszó egyébként a Jakt ( = elfo­gás) az Attack (= támadás) és a Spaning ( = felderítés) szavak kezdőbetűiből áll össze. A Gripen első prototípusa 1988-ban két A JAS-39 Gripen főbb jellemzői Méretek szült el, s 1989 februárjában egy kísérle­ti repülés során - a vezérlőrendszer hi­bája miatt - lezuhant. A katasztrófát a fedélzeti vezérlőrend­szer hibás működése, tökéletlensége okozta. A rendszert átalakítása után az T-33 típusú amerikai gyakorló repülő­gépbe beépítve, majd egy JA-37 Viggen­­re felszerelve próbálták ki, tesztelték va­lóságos repülési körülmények között. A hibátlan működés beigazolódását kö­vetően kerülhetett sor a második JAS- 39 prototípus berepülésének megkezdé­sére, 1990 májusában. A sikeres repülést követően egyszerre négy Gripen prototí­pussal repültek, mindent alárendeltek a berepülési program végrehajtásának, ezért a gépet még az 1991. évi párizsi re­pülőgép világkiállításra sem vitték el. A gép fejlesztése során a hajtóművel is volt probléma. A földi járatás közben több ízben észleltek kompresszorhibát, ezt végül is a kompresszorlapátok mó­dosításával sikerült kiküszöbölni. A Gripenből a svéd légierő egyelőre 30 példányt rendelt meg, melynek gyártása jelenleg folyik. A gép következő 120 pél­dányos sorozatának megrendeléséről a svéd parlament előreláthatólag 1992 ta­vaszán dönt. Elképzelhető, hogy a kedvező üzemelte­tési tapasztalatok és a megfelelő szállítá­si feltételek esetén a Gripenből a finn lé­gierő is rendel. Fesztáv: 8 m Hossz: 14,1 m Magasság: 4,7 m Tömegadatok Szerkezeti tömeg: 4650 kg Felszállótömeg: 8000 kg Teljesítményadatok Utazósebesség: 1,2 M Legnagyobb sebeség: 2,2 M Fel/leszállási úthossz: 800 m Hajtóműjellemzők Típusa: RM12 Száma: 1 Tolóerő: 54,2 kN - utánégetéssel 80,5 kN Személyzet 1 fő Rendszerbe állítás éve: 1992 A negyedik Gripen prototípus a levegőben (felül), az RM-12 haj­tómű fékpadi járatása (alul) TOP GUN 35

Next