Top Gun, 1992 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám
34 TOP GUN A Rafale M sajátosságai A fejlesztési program szerint még ebben az évben, illetve 1993-ban elkészítik a két jelenlegi alaptípus kétüléses harci-gyakorló változatainak prototípusát. Ha a kísérleti példányok berepülési programja a tervek szerint, nagyobb problémák nélkül teljesül, akkor - 1994-ben - megkezdődhet a sorozatgyártás. Elsőként a haditengerészeti légierő Rafale M változatait tervezik gyártani, az első sorozatnak 1996 végére kell elkészülni. A pilóták és a kezelőtechnikusok kiképzése után a tizenkét repülőgéppel rendelkező első Rafale M egységének 1998 közepéig kell a harci készenlétet elérni. Az M változat - főként a hajófedélzeti üzemeltetés sajátosságai miatt - számos vonatkozásban különbözik a C változattól. A katapultálással történő felszállás miatt meg kellett erősíteni a gép orr-részét, csomópontot kellett kialakítani a katapult vonóhorgának beakasztására. A törzs orr-részét alkalmassá kell tenni a katapultáláskor fellépő mintegy 1200 kN vonóerő elviselésére. A hajófedélzeti fel- és leszállás fokozottabb erőhatásainak elviselésére meg kellett erősíteni a futószerkezeteket, a törzs hátsó részébe fékezőhorgot, s az ezt vezérlő-működtető elektronikus berendezést kellett beépíteni. Át kellett alakítani a tüzelőanyagmennyiség-ellenőrző szerkezetet, hogy a pilóta mindig pontosan ismerje a gép leszállótömegét, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy tudja, leszállhat-e a hajófedélzetre vagy sem. A Dassault cég adatai szerint megegyező a két változat szerkezetének mintegy 80%-a, és a fedélzeti rendszerek 95%-a, míg az M változat 750 kg-mal nehezebb a C-nél. Felszerelés-fegyverzet A Rafale prototípusok berepülésével párhuzamosan nagy erővel folyik a fedélzeti felszerelések és fegyverzet kifejlesztése is. 1991 decemberben kezdődtek például Cazaux-ban egy Mirage III vadászrepülőgép fedélzetén a GIAT 791 gépágyú lőkísérletei. A Rafale COI fedélzetén 1992. július óta folynak ugyanezek a kísérletek. Az átfogó Mermoz ellenőrző rendszerrel minden fedélzeti rendszer működése nyomon követhető A Matra cég eközben sorozatban végzi a Mica elnevezésű új légiharc-rakéta kísérleti indításait. Az új közepes hatótávolságú légiharc-rakéta aktív lokátoros önirányítású, vagyis különlegesen pontos, nagy hatékonyságú fegyver. A Sextant Avionique cég 1992 február közepén megbízást kapott egy új, kijelzővel egybeépített sisak elkészítésére, mely közvetlenül a pilóta szeme előtt jeleníti meg a repüléssel és a fegyverzet alkalmazásával kapcsolatos összes fontos adatot. Az új sisak szerkezeti tömege mindössze 1,45 kg. Ugyancsak a Sextant Avionique cég készítette el a Mermoz elnevezésű fedélzeti ellenőrző rendszert is, amelynek segítségével a pilóta repülés közben nyomon követheti a gép fedélzeti rendszereinek működését. Technikai szempontból nézve a Rafale-program állásával az érdekeltek egyelőre teljes mértékben elégedettek. A hadikiadásokkal való takarékoskodás azonban Franciaországban is napirenden van, ezért az eredetileg tervezett 5 prototípus helyett csak négy készül el. Az első repülés előtt az elektromágneses hullámok elleni zavarvédettséget vizsgálják Gripen. A hazai megrendelés biztosított Svédországban a konzervatívok tavalyi választási győzelme óta a Saab harcirepülőgép-gyára biztosítva látja a jövőt. A jelenlegi kormánykoalíció, a nemzetközi irányzatokkal szemben, az elkövetkezendő öt évre a védelmi kiadásokat 7,3-ról 36 milliárd koronára emelte. Ezzel megteremtették az új svéd többcélú vadászrepülőgép, a Gripen beszerzésének költségvetési alapját. A Gripen vadászrepülőgépet kifejlesztő és gyártó JAS ipari egyesülés elégedett a svéd katonai beszerzési hivatal vizsgálatainak eredményeivel. A négy Gripen prototípussal közel 400 felszállást hajtottak végre, s a katonai beszerzési hivatal pilótái is kedvezően nyilatkoztak az új vadászrepülőgépről. A hazai piac tehát biztosnak látszik, ugyanakkor az oly nagyon várt és remélt exportmegrendelések egyelőre elmaradtak, pedig az export fontos szerepet játszhatna a fejlesztési kiadások mérséklésében, s a gyártás gazdaságosságának fokozásában. Mindenesetre nagy csalódás a svédek számára, hogy a finn légierő a Gripen helyett az amerikai F-18 típus mellett döntött, s hogy a svájci légierő váltótípusként ugyancsak F-18 vadászrepülőgépeket vásárol. Az EFA-program ingataggá válása nyújthat csak némi reményt a svédeknek. Fontos ugyanis megemlíteni, hogy az elfogóvadász, földi célpontok elleni és felderítő feladatok ellátására is alkalmas Gripen körülbelül fele annyiba kerül, mint a nemzetközi együttműködésben készülő EFA, vagy a francia Rafale. Négy JAS39 Gripen áll rendelkezésre a berepülésekhez