Top Gun, 1993 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 12. szám

kezdte a berepülési programot a teljes műszerkészlettel ellá­tott, rádiólokátorral is felszerelt harmadik prototípus, és május­ban a három gép elérte a 100. felszállást. Októberben már az ötödik pro­totípus is repült, s a svéd had­erő beszerzési hivatala javasla­tot készített a 110 példányból álló második Gripen sorozat, valamint a kétüléses JAS 393 ki­­fejlesztésének megrendelésére. 1992. januárban elérik a 300. fel­szállást, s a biztató eredmények nyomán a svéd parlament júni­usban jóváhagyja a második so­rozat, s a kétüléses változat fej­lesztésének megrendelését. Ezt követően megszületik a végle­ges szerződés, összesen tehát 140 Gripen példány legyártásá­ra 2001-ig bezárólag. 1992 szeptemberében a Gripen első ízben mutatkozik be a nemzetközi közvélemény előtt, s mint ahogy erről magazinunk­ban is beszámoltunk, a gép egyik prototípusa nemcsak lát­ható volt a nagy-britanniai Farn­­borough-ban rendezett repülő­világkiállításon, de szenzációs repülési programjával egyönte­tű elismerést kapott. Szinte ez­zel egyidejűleg elkészült az in­duló sorozat első példánya, me­lyet azonban még nem adtak át a légierőnek, hanem a berepü­lést végző prototípuspéldányok csoportjához rendelték. 1993 májusában elkészült az in­duló sorozat második példánya, és megkezdték gyári átadás előtti berepülését, miközben a kísérleti programban részt vevő példányokkal túlhaladták az 1000. felszállást. 1993. június elején ünnepélyes keretek között - magazinunk munkatársainak jelenlétében - az FMV (a svéd haderő beszer­zési hivatala) a SAAB Military Aviation linköpingi üzemében - Svédország miniszterelnökének jelenlétében átvette az indító sorozat második példányát (39.102) a svéd légierő számára. 1993. augusztus 8-án az egyik prototípus a svéd főváros feletti bemutató repülésen alacso­nyan, kis sebességgel repülve kormányozhatatlanná vált, orra megemelkedett, s a pilóta kata­pultált. Ezt követően a gép visz­­szaállt vízszinteshez közeli hely­zetbe, majd süllyedni kezdett, s egy kis szigetre zuhant. A műszaki hiba okainak vizsgá­lata­­ s egyben a megismétlő­dés kizárásának elemzése meg­kezdődött, a berepülési prog­ram, s a gyártás folytatódik, e sorok írója a gyár végszerelő­jében látta, hogy az induló soro­zat harmadik példánya (39.103) már majdnem kész, s még to­vábbi öt gép (39.104-39.108) is az összeszerelés végső stádiu­mában van. Rajtuk kívül a gyár­tósoron valamilyen fázisban lát­ható még 14 gép (39.109— 39.122). Ezenkívül befejeződött a kétülé­ses változat pilótafülkéjének tervezése, s elkészült mérethe­lyes, berendezett makettje is, és jövőre megkezdődik a gyár­tás. A kétüléses JAS 39B első repü­lése 1996-ban, az első példány szolgálatba állítása 1998-ban várható, e változatból 14 pél­dány épül, mely részét képezi a svéd légierő által megrendelt 140 példányos első két Gripen­­sorozatnak. A hazai megrendelésen kívül a JAS­IG természetesen törekszik a Gripen széles körű exportjára is, hiszen e könnyű, többfelada­tú gép számos kis ország légi­ereje számára igen alkalmas tí­pusnak mutatkozik. Az első ex­port példányait nagyjából az ez­redforduló idején lesznek képe­sek szállítani. Az első megren­delők között minden bizonnyal megtaláljuk majd szomszédun­kat, Ausztriát, s talán - a gazda­sági feltételek javulása, s alkal­mas ipari kooperációs megálla­podás létrejötte esetén - ha­zánk is ott lesz. Szentesi György A Gripen-szerelőszalag a SAAB Military Aviation cég linköpingi gyárának csarnokában. TOP GUN 13 REPÜLŐGÉP-KATASZTRÓFÁKRÓL ÚJSÁGHÍR: 1993. augusz­tus 8-án Stockholmban, bemutató repülés közben egy szigetre zuhant egy JAS 39 Gripen. A pilóta időben katapultált, s a gép talajra ütközésekor - cso­dával határos módon - senki sem sérült meg. A repülés szakértői jól tudják, hogy a­­ sport, a katonai, a polgári­­ re­pülés történetét végigkísérik az úgynevezett repülőesemények, a repülőkatasztrófák. Ezek három fő oka: személyi hibákra, műszaki hi­bákra (tökéletlenségre), végül elhá­ríthatatlan külső - főként időjárási - körülményekre vezethetők visz­­sza. Az új típusok kifejlesztésének szin­te természetes kísérőjelenségei a repülőesemények. A leggondosabb tervezés, a legalaposabb szélcsa­torna - vagy próbapadokon végzett kísérletek sem „hozzák ki" azokat a hibákat, amelyek a valóságos körülmények között - teljes összhang­ban az alapvető Murphy-törvénnyel (ami elromolhat, az el is romlik) - nem prognosztizálható katasztrófákhoz vezetnek. Különösen kellemetlenek a légi bemutatókon, bemutató repülések so­rán történő katasztrófák, még akkor is, ha a pilóta sértetlen marad, s a nézők között sincs sebesült vagy áldozat. Az augusztusi Gripen-katasztrófa is azért keltett nagy figyelmet, mert egy nemzeti ünnepen, bemutató repülés során, rengeteg résztvevő, s a televíziós közvetítés jóvoltából több millió néző szeme láttára történt. E katasztrófa - mely szerencsére nem követelt áldozatot - a Gripen-fej­­lesztés történetében csak egy kellemetlen epizód, mely nem állítja meg, még csak nem is késlelteti a gyártási programot. A hiba minden bizonnyal a joystickes-számítógépes kormányrendszerben volt, s fellé­péséhez hozzájárult az alacsony repülési sebesség is. A pontos okokról -ha a gyár közzéteszi - természetesen beszámolunk olvasóinknak. Addig azonban néhány érdekesség, melyről a közvélemény keveset tud. A SAAB Scania a Drakenek fejlesztésekor három SAAB 35-öt vesztett. A Viggenek kifejlesztése során hét gépet vesztettek el, viszont az eze­ket követő intézkedések eredményesnek bizonyultak, hiszen ma a svéd Viggen az egyik legbiztonságosabb harci repülőgép, a 10000 re­pült órára jutó katasztrófák száma mindössze 0,34. Ugyanez a mutató az F-16 esetében jóval rosszabb, a gyártó cég, az amerikai General Dyna­mics közlése szerint: 1,32. Világszerte gyakoriak a fejlesztés közbeni katasztrófák, így például 1992-ben az Egyesült Államokban lezuhant egy YF-22 vadászrepülőgép­­prototípus, és a dönthető rotorú V-22 Osprey egyik kísérleti példánya. 1992 egyébként is rossz esztendő volt, hiszen a jelentések szerint egye­bek között 27 darab F-16, 14 darab F-18 és 2 darab Mirage 2000 típusú va­dászrepülőgép vált katasztrófa áldozatává. 1993 első negyedévében pedig 4 darab F-16,2 darab Mirage 2000,2 darab­­ Tornado, 1 darab AMX szenvedett katasztrófát, s a legutóbbi időben is jelentettek jó néhány repülőszerencsétlenséget, júliusban például egy F-16 zuhant az Adriába, vagy augusztusban egy orosz és magyar pilóta Krasznodar térségében egy hajtóműhibás MiG-29-ből katapultált sze­rencsésen. Sz. Gy.

Next