Top Gun, 1994 (5. évfolyam, 4-11. szám)
1994 / 4. szám
SaffiWflWS A Bosznia feletti repülési tilalom elrendelése óta a NATO légtérellenőrző, légi utántöltő, szállító és vadászrepülőgépei több mint 9000 bevetést hajtottak végre olaszországi és német bázisokról kiindulva. Ez idő alatt a harcokban résztvevő felek repülőeszközei 250 alkalommal sértették meg a tilalmat, de mivel csak könnyű helikopterek vagy mezőgazdasági repülőgépek voltak, a NATO-erők egyszer sem léptek fel ellenük. A szabálysértők elfogása egyáltalán nem egyszerű feladat, ugyanis a völgyekben alacsonyan szálló repülőeszközöket az AWACS-ok csak véletlenszerűen észlelik és akkor is megszakításokkal. A szarajevói ultimátum miatt az őrjáratozó NATO-gépeket nemcsak légiharc-rakétákkal, hanem bombákkal is felszerelték, hogy bármikor közbe tudjanak lépni a tűzszünet megsértőivel, vagy az ENSZ-alakulatokat megtámadó erőkkel szemben. A téli időszak rövid nappalai és a sokszor felhős, ködös idő miatt ritkábban történtek légtérsértések, ezért csökkentették az AWACS-re-Kiadó: TOP GUN Kft. Alapító: TALENTUM Hungary FERENCZY VERLAG, Zürich Főszerkesztő: TÖRÖS ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SEBŐK JÁNOS Főmunkatárs: SÁRKÖZY GYÖRGY Lapmenedzser: VINCZE MÁRIA Szakértő: SZENTESI GYÖRGY TALIGÁS ANTAL Szerkesztőség: 1061 Bp., Székely M. u. 8. 122-2258 Athenaeum Nyomda Rt. 94.0160 Felelős vezető: VIDA JÓZSEF vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 1998636,021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. HU ISSN 0866-3165 FLUG REVUE INTERNATIONAL pülések számát is, amelyek a tavaly nyári folyamatos megfigyelés helyett csak a nappali órákra korlátozódnak jelenleg. Február 28-án reggel két E-3A AWACS légi irányítóközpont indult a légtérzárlat betartását ellenőrző szokásos bevetésre. Éppenhogy csak kivilágosodott, amikor a Magyarország dunántúli területe felett repülő felderítőgép horvátországi szerb területről felszállt hat gyorsan mozgó célt észlelt magyar idő szerint 6 óra 31 perckor. Az azonosítatlan repülőgépek 520 km/h sebességgel haladtak déli irányba, 30 és 150 m közötti magasságban. Az alacsonyan szálló gépeket az Adria felett őrjáratozó AWACS-on nem észlelhették, mivel azok a Dinári-hegység kétezer métert is meghaladó magasságú csúcsainak takarásában voltak. A vicenzai NATO-parancsnokság engedélye alapján az AWACS-ok fedélzetéről riasztották először a délre kb. 120 km-re Mosztar közelében lévő F-16C géppárt, majd pedig a Szarajevótól északra őrjáratozó hasonló köteléket. Az amerikai vadászgépek a németországi Ramstein légibázis 526-ik századához tartoztak, és Avianóból indultak reggeli bevetésre. A 6 óra 35-kor azonosított szerb gépeket felszólították a tiltott légtér elhagyására és a leszállásra, de reagálás nem történt. 6 óra 42 perckor a Mosztar felől érkezett F-16C géppár parancsnoka a saját lokátorával is befogta a célokat és ismételt rádiófigyelmeztetést intézett, ami szintén válasz nélkül maradt. Egy perc múlva Vicenzában a tűzparancs kiadása mellett döntöttek, ám ezekben a pillanatokban a Galebek már a bombatámadás végrehajtásához szükséges „ugrás" manőver közben voltak (kb. 3000 méterig emelkedtek), majd rácsapásba mentek át, amit a földön robbanások követtek. A bombázás után a támadók mélyrepülésben távolodtak céljuktól, amikor 6 óra 45 perckor a vezér „Vadászsólyom" pilótája enyhe süllyedésben 981 km/h sebességnél 1452 méter magasságban a jobb szárnyvégen lévő 9-es indítósínről kilőtte az AIM-120A AMRAAM légiharcrakétát. (A NATO történetének első katonai akciója!) A szerb pilóta jobb fordulót hajtott végre, de néhány másodperc múlva a találat következtében lezuhant. A cél pontos távolsága nem ismeretes, de a rakéta vizuális követését megkönnyítő nyomjelző kb. 7-8 másodpercig látszott, ez legalább 10 km-es indítási távolságra utal. Az amerikai pilóta gyorsítani kezdett és két perccel később 1176 km/h sebességnél 1330 méter magasságban a 2-es (bal szárny alatti külső) fegyvertartóból elindított egy AIM-9M Sidewinder infravörös önirányítású rakétát. A cél kb. 3 km-re lehetett, a lehetséges indítási zóna közepe táján. Az F-16-os azonnal egy emelkedő jobb fordulót hajtott végre, hogy a robbanás esetleg messzebbre repülő repeszeit elkerülje. 6 óra 48 perckor ugyanez a pilóta még egy további légi győzelmet aratott, a 8-as felfüggesztőről indított Sidewinderrel, ezért leszállás előtt Avianóban három győzelmi orsót hajthatott végre. A kísérőgép pilótája a negyedik Galebre ugyancsak kilőtt egy Sidewindert, azonban a rakéta célt tévesztett és a földbe csapódva robbant. A szerb pilóta azonban nem örülhetett sokáig,mivel a 6 óra 50-re Banja Luka közelébe ért másik géppár vezére lelőtte, 630 km/h sebességnél 1418 méter magasságban a 2-es tartóról kilőtt AIM- 9M-mel. A megsemmisült gépek pilótái közül mindössze egynek sikerült katapultálnia és túlélnie a bevetést. A megmaradt két Galeb megúszta a lelövést, valószínűleg a parancsnokságon elégelték meg a „sportszerűtlen sirályvadászatot". A további üldözésre még lett volna mód, mivel a légi harc mindössze 350 km-re zajlott Avianótól, és az Adria felett tankergépek is készenlétben voltak az F-16-osok újratöltésére. Szerbiai részről tagadták, hogy bármi közük volt a Galebek bevetéséhez, de szinte biztos az akcióban való aktív részvételük, mivel ilyen jellegű feladatokhoz a kiképzett pilótákon kívül megfelelő üzemeltetési, ellátási, szervezési és irányítási háttér szükséges. A kevéssé közismert SOKO Galeb 4-es (Sirály) repülőgép kialakítását, feladatkörét és teljesítményét tekintve leginkább az angol Hawkhoz hasonlítható. Kitűnően műrepülhető és jó manőverező képességű gép, de a légi harcban semmi esélye sem volt. Hozzá kell tenni, hogy lelövésük azért nem olyan könnyű feladat, mivel kis magasságban földháttérben manővereztek, és mert mind a radarok, mind pedig az infraérzékelők számára rendkívül kis célpontot jelentettek. Figyelemre méltó, hogy a kilőtt öt rakéta 80%-os találati arányt produkált, pedig az utóbbi hónapokban számtalan alkalommal voltak felszerelve az őrjáratozó gépekre és már sok repült órájuk volt. A régebbi változatú rakétáknak (főleg a hasonló feladatú orosz típusoknak) jelentős hátránya, hogy a repülésekkel együtt járó hőmérséklet-változások és vibráció miatt drasztikusan romlott a hatékonyságuk a repült idő függvényében. Kővári László