Tornaügy, 1887-1888 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1887-09-15 / 1. szám
„A Magyarországi Tornaegyesületek szövetsége.“ A megszűnt tornaegyletekre vonatkozólag Kalocsáról,Szeniczről és Zsombolyáról mindeddig nem kaptunk értesítést. Hírt veszünk ellenben az Abonyban, Déván, Pápán, Sümegben, Szegszárdon, Zomborban megszűnt egyletekről, melyeknek működéséről eddig tudomásunk nem volt. Ezek közül Abonyban 1879-ben Havas Gyula elnöklete alatt alakult meg a rövid életű tornaegylet, melynek tornatanítója Schlosser László volt. Ezen egyesület beszünte annál inkább sajnálandó, mert a közel 12000 lakossal biró városban az iskolák egyike sem tornázik. Az egyesület működése bizonyára orvosolandotta volna ezen bajt. Déván az annak idején halva született »vívó- és tornaclub« följáró szelleme eddig egy, évente két-három havi működésre összeverődő társaságot hozott mozgásba ; az elmúlt tél folyamán Tóth Ferencz főreáliskolai és képezdei tornatanító ezt a torna- és vivőtársaságot maradandó szervezettel óhajtotta ellátni, de a népes közgyűlés a jelentkezők nagy számát befogadható helyiség hiányában egyelőre várakozó állásba helyezkedett. A 80000 frt. költségvetéssel már épülő reáliskola tervéből a téli tornaterem ez évre (?) kimaradt. A megye befolyásos férfiai most a tornaterem költségének az 1888-iki költségvetésbe leendő fölvételén dolgoznak. Óhajtjuk, hogy az egyesületi szervezkedésre készen álló város érdekében törekvésük a kivánt sikerre vezessen. Sümegben 1868-tól 4—5 éven át Lisztner József jelenleg kanizsai tanitó vezetése alatt működött a tornaegyesület, melynek egyes tagjai magánkörben most is működnek még. Szegszárdon a régebben Hoda Vilmos országgyűlési képviselő elnöksége alatt alakult »torna club« szintén csak rövid életet élt. A polgári iskola itt 2100 méter nagyságú tornatermet bocsáthatna most a tornaegyesület használatára, de a testgyakorlási kedv hat kerékpárú kirándulásaiban culminál ez idő szerint. Pápán 15—20 év előtt Magvassy Pál vezetése alatt működött a tornaegylet, míg vezetője onnan el nem költözött. Kezdő egyesületnek a gymnasium 72 Q m. térfogatú tornaterme egyelőre eléggé alkalmas gyakorló helyül kínálkoznék, még az ottani tanintézetek államsegéllyel s közös erővel czélszerű tornacsarnokot nyerendőnek. Zomborban szintén csak egészen rövid ideig élt az 1863-ban megalakult »tornaegylet« valamint az 1873-ban alakult »Sportegylet« is. Most újabban az ominosus »Sportegylet« név egyesítette ismét szervezett testületté a testgyakorlásra kész elemet, Schlagetter Gyula megyei főügyész elnöklete alatt. Az új egyesület alapszabályai most vannak megerősítés alatt; tagjai egyelőre csak vívásban gyakorják erejüket, de már legközelebb egészen helyesen — a rendszeres tornázásra fektetik majd a súlyt. Csekély népességű városokban az egyleti szervezkedést rendszerint az akadályozza, hogy a többnyire tisztviselőkből álló értelmiség a létező különféle egyesületek által erején fölül van máris megadóztatva. Ilyen körülmények között szenvedtek hajótörést Oraviczabányán Magnin Adorján tornatanító ismételt kísérletei a tornaegylet megalakítása iránt; ezek vonták maguk után Csáktornyán is már két év előtt a szervezett tornaegyesület feloszlását. Itt Ziegler Kálmán Versenygyaloglás Debreczentől B.-Ujfaluig. A debreczeni tornaegylet a nyáron versenygyaloglást rendezett. A megelőző idomítást, rendesen a reggeli órákban, részint a nagyerdőn 1 kilométernyi körút többszöri bejárásával, részint a versenypályán 15 — 20 kim. megtevésével (előre és vissza Debreczenbe) eszközölték a pályázók az egyl. orvos (dr. Kenézy Gyula) és e titkár (Veres Bálint) felügyelete alatt. Készen voltak a versenyre: Csiba Sándor, Sólyom Antal, Szabó Imre, Técsy József, Jónás Emil, Csánky Benjámin előtornász, Kiss Illyés, Osváth Kálmán és György, Szőr Antal, és Schreiter Dániel. Versenybírák voltak: Simonffy István elnökhelyettes, Holvay Gyula, K. Tóth Sándor, Jeney Miklós, Szűcs Kálmán, Veres titkár, felügyelő orvos dr. Kenézy; a többiek gátolva voltak a menetben. A versenyt megelőző nap reggelén megeredtek az ég csatornái s hullott alá a szomjas földre a termékenyítő áldás. A gazda örömtől duzzadó kebellel adott hálát Istennek ; a tornász egy pár énye (ejnye) megeresztése után komoly arczczal vizsgálta, hogy ugyan merről szakad már fel a felleg, hol rá mosolyogna a szép tiszta időnek égszinkék palást öltözött angyala. Sim aggodalmuk után elérte a mű várt. Délfelé, a mikor aztán a nagytemplom mellett olykor-olykor orkánná izmosodott szél is megállott, derült s majd kitisztult. Most már a tornász keble dagadt az örömtől. Gyönyörű tiszta csendes idő volt; jobbat még kívánni sem lehetett volna. Lefeküdtünk hogy felkeljünk. De hajnalban a mi örömünk keserűséggé változott. Elborulva az egész láthatár, csak egy tenyérnyi kék folt sincs az égen. Mit tegyünk? Induljunk vagy elhalasszuk, illetve elhagyjuk ez évről a versenyt? A versenyzőknek, a versenyt felügyelő orvos ajánlatára, az igazgató választmány határozata folytán, az egylet költségére egy-egy szelet gyenge hideg bornyú hús s egy pohárka gyenge tiszta bor adatott. A pályázók nem állhatva ellent a trombitás biztató trombitálásának, reggeli 15 órára mindannyian megjelentek. Hogy miért említettem előbb a bornyú szeletet és a pohár bort ? Amint beélvezte mindenki a maga porézióját, az egyleti titkár, az orvos beleegyezésével föltette a kérdést: hajlandók-e az alkalmatlan idő daczára is elindulni ha ettünk, utunk megyünk csak azért is ! Az igaz, hogy e nyilatkozat tételekor és az indulás alkalmával még -----------C-O TA. C A..