Tornaügy, 1888-1889 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1888-09-15 / 1. szám

i a Magy. Tornatanítók Egyletéből: Keresztessy Sándor,­­singer Mihály, Kereszty István; a Budapesti Torna­­clubból: Drescher Károly, Fassberger József; Ó-Budai tornaegyletből:­­Gergelyi Jakab, Svarzkopf Antal; III. ker. torna- és vivóegyletből: dr. Stern­­ József. A gyűlést ezután az elnök, a szavazatképesség ki­mondása után, a következő, nagy tetszéssel fogadott beszéddel nyitotta meg: »Három év múlt el, mióta a szövetség megalakult, akkor csak az eszmével voltunk tisztában, mely érint­kezési és iránypont legyen a társegyletek közti érint­kezés fenntartására és melynek irányt kellett adni azok működésének. Ezen három év alatt pioneri szol­gálatot kellett az egyletnek teljesíteni, olyan munka volt ez, mint minőt a hangyák miveinek. A közvéle­mény ezen idő alatt vajmi keveset foglalkozott az üg­gyel. Működésünk természeténél fogva azon aggo­dalmát is kelthette az érdeklődők közt, hogy az egylet tétlenségre van kárhoztatva, de a­ki az elnökségi je­lentést tárgyilagosan és figyelemmel elolvasta, meg fog győződni arról, hogy ezen idő alatt nagy és tevékeny munkát fejtett ki az egyesület. Nagy munkát teljesített azzal az egylet, hogy a mindenfelől tapasztalt közönyt leküzdötte s bizalmat ébresztett működése iránt. Második feladat volt a tornaügyre vonatkozó sta­tisztikai adatok egybegyűjtése, melynek alapján indít­hatta meg azután az egyesület további működését. 28 egylet csatlakozott eddig a szövetséghez, mi a vi­szonyok tekintetbe vételével kielégítő eredménynek mondható. Azonban ha tekintetbe vesszük, hogy egész Magyarországban csak 52 tornaegylet van, s az ország 420 városa közül 73 városnak még az iskolái­ban sem tornásznak, 102 városban pedig csakis az iskolákban, kézzelfogható, hogy rendkívül sok teendő vár még e tekintetben a szövetkezetre. A szervezési munkálat is nagy dolgot adott az igazgatóságnak. Elkészült az előtornászok képzéséről­­ szóló javaslat és az egyöntetűség külső jelképezésére javaslatot készített az igazgatóság egyforma tornász­­öltözékre. Erre nézve megjegyzi, hogy a testi fe­gyelem testületi f­­i­g­y­e­l­e­m­m­e­l jár, s hogy ez nem olyan mellékes dolog, mint sokan hinnék. A verseny­szabályokat is elkészítette az arra kiküldött bizottság, de sajnos, az már az évkönyvbe, midőn a jelentés beterjesztetett, nem volt felvehető, azért ennek tárgyalásába ezúttal nem lehet még bocsátkozni­. Beszédét azzal végzi, hogy a szövetség nagy nem­zeti érdekek szolgálatában állva, a legnagyobb bátor­ságot és kitartást kell tanúsítania a közöny és tudat­lanság leküzdésére, mel­lyel fájdalom, nagyon gyakran kell találkozni. Üdvözli ismételten a közgyűlés tagjait. Mielőtt a napirendre áttérne, köszönetet mond Arad város törvényh­atóságának azon szíves támo­gatásért és előzékenységért, melyet a tornászünnepély iránt tanúsított. Következik a napirend. Számvizsgálóknak az elmúlt 3 évi szám­adások megvizsgálására megválasztottak: Böhm Adolf, Rónay Emil és Szil­ágyi Aurél. Vecsey István dr., a nemzeti tornaegylet alel­­nöke indítványára az évi jelentés, minthogy ki van nyomatva és szétosztva, felolvasottnak tekintetik s tu­domásul vétetik. A költségelőirányzatra vonatkozólag, mint­hogy ezt az ügyek kezdetleges állapotára való tekin­tettel előre megállapítani lehetetlen, kivételesen meg­­bizatik az elnökség a felmerülendő költség legjobb belátása szerinti utalványozására. Az előtornászok képzésére alkotott sza­bályzat felolvastatván, egész terjedelmében elfogad­tatott. A tornászöltözék megállapításánál egy kis vita volt a Jn­ger-inget és piros inget pártolók között. Porzsolt Gyula a piros ing mellet érvelt. Szilágyi Ferencz Lajos egészségügyi szempontból a Jüger­ing mellett szólalt fel; szavazásra kerülvén a dolog, a többség Szilágyi indítványára a szürke­­ füger­­inget fogadta el. A tornászöltözék az elfogadott szabályzat szerint a következő darabokból áll: sötétkék kabát és hasonló szövetű nadrág, szürke gyapjú ing, világos vörös öv, fekete pörge kalap. Bokelberg, a nem­zeti tornaegylet művezetője e csinos uniformisban jelent meg. A napirend ezzel kimerítve lévén, következtek az indítványok. Szalágyi Aurél dr., a budapesti nemzeti torna­egylet tagja, azon indítványt terjeszti elő, hogy a tornaszövetség intézzen kérvényt a közoktatásügyi mi­niszterhez, hogy a gymnásiumokban a görög nyelv a kötelező tantárgyak sorából töröltessék s az eddig erre fordított idő az ifjúság testi és hadi kiképzésére for­­dittassék. Ez indítvány élénk vitát provokált, melyben részt vettek Kollár Lajos, Szilágyi Ferencz Lajos, B­e­r­n­á­t­h Béla és Andor Tivadar. Végül Hegedűs Sándor elnök igen kellő vilá­gításban tüntetvén fel a dolgot, a nagy többség Szi­lágyi indítványát elvetette. Kollár Lajos dr. indítványára elhatároztatott, hogy jövőre a szövetségi gyűlések mindig a tavaszi hónapokban fognak megtartatni. Szilágyi Ferencz L. indítványára igen hazafias tettet művelt a közgyűlés, midőn elhatározta, hogy az aradi országos tornaünnepély emlékének megörökíté­sére az Erdélyi Magyar Közművel­ő­d­é­s­i Egylet javára gyűjtést rendez. A számvizsgáló b­i­z­o­tt­s­á­g a számadásokat

Next