Tornaügy, 1888-1889 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1888-09-15 / 1. szám
i a Magy. Tornatanítók Egyletéből: Keresztessy Sándor,singer Mihály, Kereszty István; a Budapesti Tornaclubból: Drescher Károly, Fassberger József; Ó-Budai tornaegyletből:Gergelyi Jakab, Svarzkopf Antal; III. ker. torna- és vivóegyletből: dr. Stern József. A gyűlést ezután az elnök, a szavazatképesség kimondása után, a következő, nagy tetszéssel fogadott beszéddel nyitotta meg: »Három év múlt el, mióta a szövetség megalakult, akkor csak az eszmével voltunk tisztában, mely érintkezési és iránypont legyen a társegyletek közti érintkezés fenntartására és melynek irányt kellett adni azok működésének. Ezen három év alatt pioneri szolgálatot kellett az egyletnek teljesíteni, olyan munka volt ez, mint minőt a hangyák miveinek. A közvélemény ezen idő alatt vajmi keveset foglalkozott az üggyel. Működésünk természeténél fogva azon aggodalmát is kelthette az érdeklődők közt, hogy az egylet tétlenségre van kárhoztatva, de aki az elnökségi jelentést tárgyilagosan és figyelemmel elolvasta, meg fog győződni arról, hogy ezen idő alatt nagy és tevékeny munkát fejtett ki az egyesület. Nagy munkát teljesített azzal az egylet, hogy a mindenfelől tapasztalt közönyt leküzdötte s bizalmat ébresztett működése iránt. Második feladat volt a tornaügyre vonatkozó statisztikai adatok egybegyűjtése, melynek alapján indíthatta meg azután az egyesület további működését. 28 egylet csatlakozott eddig a szövetséghez, mi a viszonyok tekintetbe vételével kielégítő eredménynek mondható. Azonban ha tekintetbe vesszük, hogy egész Magyarországban csak 52 tornaegylet van, s az ország 420 városa közül 73 városnak még az iskoláiban sem tornásznak, 102 városban pedig csakis az iskolákban, kézzelfogható, hogy rendkívül sok teendő vár még e tekintetben a szövetkezetre. A szervezési munkálat is nagy dolgot adott az igazgatóságnak. Elkészült az előtornászok képzéséről szóló javaslat és az egyöntetűség külső jelképezésére javaslatot készített az igazgatóság egyforma tornászöltözékre. Erre nézve megjegyzi, hogy a testi fegyelem testületi figyelemmel jár, s hogy ez nem olyan mellékes dolog, mint sokan hinnék. A versenyszabályokat is elkészítette az arra kiküldött bizottság, de sajnos, az már az évkönyvbe, midőn a jelentés beterjesztetett, nem volt felvehető, azért ennek tárgyalásába ezúttal nem lehet még bocsátkozni. Beszédét azzal végzi, hogy a szövetség nagy nemzeti érdekek szolgálatában állva, a legnagyobb bátorságot és kitartást kell tanúsítania a közöny és tudatlanság leküzdésére, mellyel fájdalom, nagyon gyakran kell találkozni. Üdvözli ismételten a közgyűlés tagjait. Mielőtt a napirendre áttérne, köszönetet mond Arad város törvényhatóságának azon szíves támogatásért és előzékenységért, melyet a tornászünnepély iránt tanúsított. Következik a napirend. Számvizsgálóknak az elmúlt 3 évi számadások megvizsgálására megválasztottak: Böhm Adolf, Rónay Emil és Szilágyi Aurél. Vecsey István dr., a nemzeti tornaegylet alelnöke indítványára az évi jelentés, minthogy ki van nyomatva és szétosztva, felolvasottnak tekintetik s tudomásul vétetik. A költségelőirányzatra vonatkozólag, minthogy ezt az ügyek kezdetleges állapotára való tekintettel előre megállapítani lehetetlen, kivételesen megbizatik az elnökség a felmerülendő költség legjobb belátása szerinti utalványozására. Az előtornászok képzésére alkotott szabályzat felolvastatván, egész terjedelmében elfogadtatott. A tornászöltözék megállapításánál egy kis vita volt a Jnger-inget és piros inget pártolók között. Porzsolt Gyula a piros ing mellet érvelt. Szilágyi Ferencz Lajos egészségügyi szempontból a Jügering mellett szólalt fel; szavazásra kerülvén a dolog, a többség Szilágyi indítványára a szürke fügeringet fogadta el. A tornászöltözék az elfogadott szabályzat szerint a következő darabokból áll: sötétkék kabát és hasonló szövetű nadrág, szürke gyapjú ing, világos vörös öv, fekete pörge kalap. Bokelberg, a nemzeti tornaegylet művezetője e csinos uniformisban jelent meg. A napirend ezzel kimerítve lévén, következtek az indítványok. Szalágyi Aurél dr., a budapesti nemzeti tornaegylet tagja, azon indítványt terjeszti elő, hogy a tornaszövetség intézzen kérvényt a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a gymnásiumokban a görög nyelv a kötelező tantárgyak sorából töröltessék s az eddig erre fordított idő az ifjúság testi és hadi kiképzésére fordittassék. Ez indítvány élénk vitát provokált, melyben részt vettek Kollár Lajos, Szilágyi Ferencz Lajos, Bernáth Béla és Andor Tivadar. Végül Hegedűs Sándor elnök igen kellő világításban tüntetvén fel a dolgot, a nagy többség Szilágyi indítványát elvetette. Kollár Lajos dr. indítványára elhatároztatott, hogy jövőre a szövetségi gyűlések mindig a tavaszi hónapokban fognak megtartatni. Szilágyi Ferencz L. indítványára igen hazafias tettet művelt a közgyűlés, midőn elhatározta, hogy az aradi országos tornaünnepély emlékének megörökítésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet javára gyűjtést rendez. A számvizsgáló bizottság a számadásokat