Tornaügy, 1914-1915 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1914-09-15 / 1. szám
szeretettel karolta fel a tornatanítóság minden baját, melynek fekete kenyerét ő is megkóstolta. Részt vett az egyesület minden mozgalmában, melyet különösen a tornatanítóság anyagi helyzetének javításán kifejtett. Számos feliratot és folyamodványt, kimutatást szerkesztett, küldöttségeket vezetett. Kivette munkásságának javarészét minden alkalommal. A 25 éves jubileum alkalmával megírta az egyesület történetét, mely lapunkban sorozatos közleményben jelent meg. A kartársi szeretet igaz megnyilatkozása volt a tagok azon meleg óhaja, mikor mindazon fáradozásáért, melyet kifejtett, az egyesület alelnökévé választotta. Mint ilyen, a Középiskolai Tanári kongresszus végrehajtó bizottságának tagja volt, hol a tornatanítóság minden kívánalmat, a maga meleg szeretetével terjesztett elő. Kevés oly egyén van az országban, ki a magyar tornászat minden baját és fejlődésének minden aprólékos fázisát oly alaposan ismerte volna, mint Andor Tivadar. Adatok gyűjtését, statisztikai kimutatások összeállítását mathematikai pontossággal végezte. Telve az ország bánattal és könnyel a sok veszteség felett, aggodalommal jövőnk, sorsunk iránt. E komoly helyzetben, mikor mindenki szeme a háború szinterére tekint és szívrepesve várja a sikeres eredmények hírét, reményteljes fohászt küld a Mindenhatóhoz: vezesd győzelemre seregeinket, óvja meg fiainkat minden bajtól és veszélytől. Te kedves volt alelnökünk pihenj békén és nyugodtan. .Az a hant, mely beföd, magyar volt és magyar marad. Események. Amikor az elmúlt évfolyam utolsó számában elbúcsúztunk kedves kartársainktól és olvasóinktól, kellemes üdülést kívántunk a nagy vakációra mindannyiuknak, jól kiérdemelt pihenést, hogy újult erővel foghassunk az új iskolai év küszöbén munkánkhoz. Nem sejtettük, hogy mit rejt méhében a magas diplomácia, mikor híre ment a mozgósításnak, majd a hadüzenet következett és ma egy európai háború forgatagában állunk. Hisszük és reméljük, hogy szerencsésen fogjuk befejezni s áldásosan folytathatjuk munkásságunkat a jövőben. Nevelhetünk újra új generációt az emberiségnek, hasznos és erőteljes polgárt a hazának. A háború kitörése a tanítást az egész országban megbénította, egyes helyeken pedig teljesen megszüntette. Egyrészt a tanárság nagy része hadbavonult, másrészt az intézetek és iskolák épületei kaszárnyáknak vagy kórházaknak alakíttattak át. A tornatermek, amelyek máskor hangosak voltak a vidám