Tornaügy, 1917-1918 (35. évfolyam, 2-8. szám)

1917-10-01 / 2. szám

XXXV. évfolyam. 2 szám. 1917 október 15 TORNAÜGY TESTNEVELÉSSEL FOGLALKOZÓ SZAKKÖZLÖNY. Egyesült erővel! és m­on­dá az atya siyerm­­akein­ek: „Nézzétek e vesszőket, mis szorosan együvé v­oltak kötve, b­eii­ tudtátok azokat össze­törni, de könn­yen .'Szét tördeltétek azokat egyen­kint." "T­alán m­egrázóbban­ nem i­gazolódott be e példázat, mint most, mikor az e­gész világ elleni harcban me­gállja helyét a központi ha­talmak­­ szövetsé­ge. Egyesült erővel állja a h­arcot keményen a népek nagy szövetsége: e­gyütt viselik a szenvedést, e­gyütt küzdenek a célért CVS együtt fogják azt el is érni a dicsőséges­­ győzelemben. De vajjon csak a nemzetek nagy társadalmának hatalmas sz­­­­vetsége lehet ilyen erős hatásaiban? Néhány pálcika szorosan ös­­­sze­kötve ellenállt a ráható­ romboló­ erőnek: kis társulatok egyesült ereje is me­gsokszorozó­dik az ellenállásban és munkálkodásban. A sokszor kigúnyolt német „Vereinek“ pompásan beváltak mindenkor, de kivált most a háborúban úgy, hogy hova­tovább nekünk is be kell látnunk azt, miszerint szükséges, ho­gy valamely szoro­sabb körbe tartozzunnk, ahol az e­gyüttes törekvés segít minket abban, hogy be­­hatob­bá váljék munkálkodásunk, érvényesüljenek tehetsé­geink és megvédelmeztessenek érdekeink. Kedves Tornásztársaim! tömörüljünk a Tornatanárok Orsz. Egyesületébe. Ha eddig is buzgó­ önzetlen munkálkodást és n­agy fá­radozást kívánt az iskolai testnevelés, a közép-, polgári- és elemi iskolákban ép úgy, mint a kisded­ fivérkban, akkor majd a világra pusztító­, drága magyar gyermekeinket tönkre­tevő háború után be­láthatatlan lesz az a perspektíva, melyet a testnevelés érdekében­ kifejtendő munkálkodás elénk tár. Hogyan akarunk majd megfelelni ennek a nagy célt szolgáló munkának, szétszék­tan, egyenkint? Ves­szőcske lesz belőlünk, me­lyet letör a fáradalom és az utunkat keresztező sok akadály. Gyülekezzünk a Tornatanárok Egyesületének zászlaja alá. le­gyünk e­gy nagy munkáscsalád tagjai! Százak és százak e­gyesült ereje majd megmozdítja azt a szik­lát, melyből a jövendők testnevelésének szobrát — gyönyörű har­monikus szobrát —­ nekünk kell megalkotnunk. És­­ gondoljunk arra is, hogy ha vannak a múltnak sérelmei, ho­gyan akarjuk egyenkint, kü­lömböző utakon bolyongva megtanulni a gyó­gyírt? A székesfőváros és az egész ország tornatanári gárdájának ed­dig is elismert agilitása minő hatalmas lendülettel törhetne előre, tu» megteremtenők a kapc­solatot az­á­tal, hogy erőinket a Tornatanárok Orsz. Egyesületében e­gyesítenek. Egy impozáns munkástestüle­t bizonyára megtalálná fáradozása gyümölcseit a munka mezején ép úgy, mint a méltányos óhajok terén. László Mafiletta.

Next