Történelemtanítás, 1965 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / 5. szám

füllel. Teste a kör alakú gyűrűs talp felé hirtelen szűkül. A nyaki részig ötszörös állatöv húzódik végig, mely különleges díszítést nyújt. Az állatok között virág­­fejdíszeket is láthatunk. Halványsárga alapon a körkörös­ sávokban égetett szi­­ennaszínű állatalakokat festettek (gazel­lák, leopárdok, oroszlánok, sőt madarak is). Ezeket egymástól körbefutó vonalak, választják el. Az állatábrázolás könnyed­séget s természetes mozgást árul el. 7. „Francois váza” Kleitiasz és Ergotimosz műve. Készült Athénben, kb. i. e. 570 körül. (Eredetije Firenzében van, a Museo Archeologico­­ban.) Volutás kráter, fekete alakos görög váza. „A sávos díszítést a váza határozottan tagolt, öblös alakjához alkalmazkodva rendezték el. A több mint 100 mitológiai alakot felvonultató, rendkívüli bőségű képsorozat az elbeszélő stílus csúcspont­ját jelenti. A körbefutó sávok 1—1 ol­dalra eső szakaszait különböző monda­körökből vett epikus jelenetek töltik meg (pl. Achilleusz története, a kaledó­­niai vadászat, kocsiverseny, Péleusz és Thetisz nászmenete stb.). Kleitiasz, a vá­zafestő a jelenetek többségénél egyirányú menetbe rendezte alakjait, néhol pedig, elsősorban a harci jeleneteknél, egymás­sal szembeforduló csoportokra bontotta őket. Néhány szembeforduló fejtől elte­kintve, a legnagyobb felületek szerinti ábrázolás az uralkodó. A festmények leg­főbb értéke az éles és pontos rajz, amely lakonikusan és elsősorban a körvonalak segítségével jellemzi a természeti formá­kat.” 8. Exekiasz amphorája készült kb. i. e. 530 körül. (Eredetije Rómában, a Vatikáni Múzeumban.) E görög fekete alakos váza egyik olda­lán Achilleusz és Aiasz kockajátékának képét, a másik oldalon pedig a Dioszká­­rok hazatérésének jelenetét láthatjuk. A „francois vázá”-val szemben festé­szeti tekintetben az epikus irányzatot el­lentétes törekvés váltotta fel. Exekiasz képeit már a váza egész testét bevonó fekete mázból kihagyott négyszögletes vi­lágos mezőbe festette, s a fekete keret határozottan megvonta a kép határait, és így a frízkompozíciótól eltérő elrendezést írt elő. A zárt, csak néhány alakot ma­gába foglaló kép a néző számára egy­szerre áttekinthető, s ennek megfelelően a szigorú időbeli és térbeli egységet köve­teli meg. 9. Az ún. orvietói, illetve az „Argonauta­­kratér” váza. I. e. V. század. (Eredetije Párizsban, a Louvre-ban.) A váza formája: kehely-kratér. Koron­golása, festése rendkívül fejlett, nagy művészetre vall. Nagyszabású vörös ala­kos vázaképei elütnek az edényfestészet szokott formavilágától, témáikkal pedig a korszak monumentális festészetéhez csatlakoznak. Ezek a vázaképek Polügnó­­tosznak és társainak közvetlen hatása alatt készültek. Az egyik oldalán az útra, illetve a csatára készülő argonautákat látjuk a táj talajvonalakkal jelzett kü­lönböző szintjein, a másik oldalon pedig a nyilazó Apollón és Artemisz áldozatául esett Niobidákat láthatjuk. A jellemek és a tragikus sors érzékeltetésére a váza­festő nemcsak a mozdulatokat, hanem az arckifejezést is felhasználta. A görög vá­zafestő már megpróbálkozott a mélység érzékeltetésével, a perspektívával is: az alakok lába vagy teste alá könnyedén odavetett vonalakat festett. 10. Etruszk kanna Korai etruszk csőrös kanna. Egyszerű, szinte díszítés nélküli, szép alakú, fekete színű edény. Kör alakú talpa fölött hir­telen öblösödik, melyet függőlegesen ívelő vájatok díszítenek, a nyak alsó vona­láig, ahol peremgyűrű látható. Füle — a hasi részből — merészen ível föl a sza­bálytalan alakú csőrös szájnyílásig. Az edény használati célt szolgált. (Az etruszk edények nagy része inkább használati cé­lokra szolgált, s nem dísztárgyként.) (Eredetije a berlini Népművészeti Mú­zeumban található meg.) 11. Terra sigillata Agyagból égetett ún. terrakotta dísztál, melyet egyszerű domború minták díszíte­nek. Kis méretű, mélyített dísztál. Ko­rong alakú oldalfalán kidomborodó nö­vényi szár, melynek két oldalán szimmet­rikusan elhelyezett levél- és bogyódíszek vannak, amik festéssel kontúrozottak. Az edényke kör alapú alacsony talpon áll. Színe: korallvörös. 12. Bizánci tál Formája: kerek, mélyített tál, 2 lapos, visszahajló füllel. Díszítése: a tál alján középre festett görög kereszt. Körülötte küllőszerűen, illetve sugarasan elhelyez­kedő 8 sziromlevél csíkozással díszítve. E körül egymást keresztező több színű hal-

Next