Történelemtanítás, 1965 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / 3. szám

hogy a feudalizmus a XVIII. sz. közepén a fejlődés akadályává vált Franciaország­ban. Mutassuk ki a forradalmi helyzetet, tényeken illusztrálva. Jellemezzük a forra­dalom menetét Ismertessük a néptömegeknek a forradalomban játszott szerepét és Európa országainak a forradalomhoz való viszonyát. Milyen szerepet töltött be a for­radalmi burzsoázia a XVIII. sz.-ban, s milyen volt a parasztsággal és a munkásság­gal való kapcsolata? Hogyan tükrözik a forradalom alkotmányai a felvilágosodás ideológiáját? Milyen hely illeti meg a francia forradalmat a történelemben? Mit olvastam a francia forradalomról, szépirodalmi, zenei benyomások stb.) Feleletekben a mechanizmusnak alkotó munkává kellett válnia, aktív gondolko­dásra volt szükség. A nehezebb kérdéseknél is elsősorban a közepesekre, a legszéle­sebb rétegre támaszkodtunk, s a legjobbakat csak a legszükségesebb esetekben moz­gósítottuk, hiszen az óra sikerének mércéje a legszélesebb réteg aktivizálása volt. Némely kérdés megválaszolása parázs vitát kavart fel, ami már a legszélesebb körű aktivitást bizonyította. Az óra utolsó szakaszában megkíséreltük a magasabb szinten való összefogla­lást. (Miért tolódott balra a francia forradalom egészen a jakobinus diktatúráig? stb.) Legutolsó ténykedésünk az osztályozás volt a hozzászólások alapján: 32 tanulóból 12 kapott osztályzatot a kialakult verseny eredményeként. Kísérletünk olyan „új anyagot közlő” óra, mely teljesen a tanulói aktivitásra épült. Szempontokat adtunk tanulóinknak az anyag otthoni feldolgozásához, s az órán maguk a tanulók váltak „anyagközlőkké” tanári irányítással. Az irányítás azt a célt szolgálta, hogy a tanulók összeállításban, mérlegelésben a logikai követelmé­nyek szem előtt tartásával jussanak el a lényeg megfogalmazásához. Ezek az órák különösen az olyan anyagrészeknél voltak eredményesek, melyek nem állítottak tanulóink elé erejüket meghaladó feladatokat, s éppen azért fokozták aktivitásukat, növelték önbizalmukat és a versenyszellemet. A szellemi aktivitás mellett a fizikai aktivitást is szolgálta, amikor a tanulóin­kat bevontuk a szemléltetőeszközök készítésébe. Az osztályonként alakított brigádok az elmúlt tanévben 28 térképvázlatot s több makettet készítettek. (Pl. az ősközösségi ember lakóhelyiségei, a gizehi sírváros, a Konsz templomocska makettje stb.) A könyvkötéssel foglalkozó osztályokat forgatható papírkockás, képes szemléltető­eszközök és képes tablók készítésére mozgósítottuk azzal a célkitűzéssel, hogy össze­állítjuk minden tanítási egység képanyagát. A ruhaviseletek történetét illusztráló bábok ruháit a varró-szabó osztályok csinálták. A fizikai aktivitás természetesen szellemi aktivitással társult, legfeljebb ebben az­ esetben a fizikai elem volt a do­mináns. A komplex szemléltetési módszer olyan alkalmazása is — többek között — az aktivizálást is szolgálta, mint pl. a „Kuba” c. szakköri bemutató. Maguk a tanulók tevékenykedtek a vetítésnél, a magnókészülék kezelésénél, a szavalatokban, az össze­kötő szövegek elkészítésében és elmondásában. A komplex módszer jegyében fogant Porcsalmy János szakfelügyelő művészetttörténeti szakkörének „Lengyelország mű­emlékei”, valamint a Michelangeloról szóló bemutató foglalkozása is, amikor a mű­emlékeket, illetve a műalkotásokat a szakköri tagok ismertették — diafilmen is szem­léltették —, s egyben forrástanulmányok alapján megszólaltatták a lengyel és itáliai művészeket, költőket, zeneszerzőket. Így olvadt szerves egésszé ezeknek a bemu­tatóknak a keretében a képzőművészet, film, irodalom, zene, szabadelőadás stb. Azon a bemutató szakköri foglalkozáson, melyen Lengyelország műemlékeiről tar­tottak ismertetést tanulóink, részt vett az iskolánkban vendégként tartózkodó dr. Mieczyslaw Prazmowsky elvtárs, a poznani Vajdasági Művelődési Osztály osztály­vezető-helyettese és dr. Leon Leja elvtárs, a poznani Mickiewicz Egyetem adjunk­tusa is. A második ünnepi nyilvános szakköri bemutatót Michelangelo halálának 400. év­fordulója alkalmából tartotta a művészettörténeti szakkör, s azon a város és a megye középiskolai történelem szakos tanárai is részt vettek. A sikeres szakköri bemutatók tanárainkat is aktivizálták a komplex módszer­nek óráikon való hasznosítására, s pl. az I. világháborút, az 1918. év magyar polgári demokratikus forradalmat, a Magyar Tanácsköztársaságot már mozgó filmmel taní­tottuk, kísérletezve különböző osztályokban a filmnek anyagközlés előtti és utáni bemutatásával. Az előzőleg bemutatott film lényegesen megkönnyítette az anyag­­feldolgozást, mert magyarázataink mögött már ott voltak a film által nyújtott kép­élmények. A film kísérő szövege viszont az anyagfeldolgozás utáni bemutatást és az összefoglalást, a rendszerezést tette élményszerűvé.

Next