Történelmi szemle, 1963 (6. évfolyam)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szücs Jenő: Nándorfehérvár és a parasztság

SZŰCS JENŐ Nándorfehérvár és a parasztság Az a konkrét kérdés, amelynek megválaszolására kísérletet kell tennem, így hangzik: mi késztette cselekvésre a jobbágyokat (szám szerint mintegy 20—40.000 parasztot), akik 1456 júliusában Nándorfehérvár alá sereglettek, hogy megvédjék azt az országot, amelynek politikai jogaiból ki voltak rekesztve? E probléma mindenekelőtt megköveteli a nándorfehérvári diadal előzményeire és lefolyására vonatkozó forrásoknak az adott szempontból való részletes kritikai elemzését, ugyanakkor azonban — minthogy a konkrét kérdés csak szélesebb összefüggéseibe ágyazva válaszolható meg — mindazoknak az ideológiai tényezőknek a számba­vételét és analízisét, amelyek a XV. században a parasztságot tudatilag befolyá­solhatták és a török támadás ellen mozgósíthatták. Vizsgálatra szorul egyszers­mind az a válasz, amit marxista történetírásunk korábban adott e kérdésre, hogy ti. országos méretű népi megmozdulás zajlott le­­1456-ban, melynek alapja a népi tömegek hazaszeretete, a haza védelmének eltökélt szándéka volt. Mindez egy hosszabb tanulmány megírására késztetett. Minthogy a teljes szöveg előre­láthatólag nyomtatásban napvilágot fog látni, ezúttal elégségesnek látszik, ha az elemzés és bizonyító eljárás mellőzésével csak a konklúziók rövidre fogott ismertetésére szorítkozom. * 1. A haza fogalma, a hazaszeretet meghatározott, aktivitásra késztető érzelmi motívumok és gondolati elemek összességét jelenti, amely egyrészt egy egész társadalmi közösség, éspedig vagy az államhatárokkal, vagy legalább is az etnikai határokkal körvonalazható terület valamennyi tagjával való összetarto­zás-és közösségtudatot, ezen túlmenően pedig e közösség aktív vállalását, érdekei­nek való önkéntes alárendelődést, sőt áldozathozatalt tételez fel. Rendelkezhe­tett-e a középkor századainak parasztsága ezzel a fajta közösségtudattal és­­szemlélettel, amely egységben hajlandó látni önmaga szűkebb közösségét és saját földesurát éppúgy, mint távoli vidékek legalább azonos nyelvet beszélő paraszt­jait, földesurait és városi polgárait egyaránt, s e közösségtudata lehetett-e olyan erős, hogy primér módon befolyásolta tetteit? A hazaszeretetet csak abban az esetben tételezhetjük fel egyéni vagy kollektív tettei forrásául, ha e kérdés mind­két felére igennel felelünk. E feltételezéshez azonban meg kellene tudni magya­rázni e kollektív tudat genezisét is. A feudalizmus kialakulása és az államalapítás utáni évszázadok eltelte azáltal, hogy a társadalmat merőben ellentétes érdekű osztályokra tagolta, s éppen az érdekkülönbségeket helyezte előtérbe, feltehetően nem rombolta szét ugyan teljesen a jobbágyság, a nép gondolatvilágában a nemes .A tanulmány gépelt szövege a vita résztvevőinek rendelkezésére állt, átdolgozott és kibővített formában Nemzet, haza, parasztság Hunyadi korában címmel a tervek szerint külön kötetben lát napvilágot.

Next