Történelmi szemle, 1970 (13. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK KÖZLEMÉNYEK - Bartha Antal: Az etnikai-állami egység gondolata a Poveszty Vremennih Let-ben
Történelmi Szemle 1970/1. BARTHA ANTAL Az etnikai-állami egység gondolata a „POVESZTY VREMENNIH LET"-ben A címben jelzett gondolat nemcsak a POVESZTY szerzőit, hanem a Kijevi Oroszország történetének jeles kutatóit is foglalkoztatta. Az orosz történetírás forradalom előtti korszakának képviselői az állami és etnikai egység témáját talán még határozottabban állították kutatásaik középpontjába, mint azt a marxista történész nemzedék képviselői teszik. Ennek okát valószínűleg nem a kérdés iránti érdeklődés hanyatlásában, hanem bizonyosan a Kijevi Oroszország története egyéb lényegbevágó kérdéseinek előtérbe nyomulásában kell látnunk. A Kijevi Oroszország történetének marxista kutatói főként — hogy némi egyszerűsítéshez folyamodjunk — a gazdaság- és a társadalomtörténet, valamint a korai orosz államiság kritériumainak gondos elemzésére fordították fáradozásaikat. S ha az állami és az etnikai egység problematikáját meg is találjuk a kijevi korszakról alkotott koncepciójukban, de annak eszmetörténeti vonatkozásai inkább a marxista filológusok műveiben nyertek értelmezést és monografikus összegezést. Egy lezárult tudománytörténeti és tudománypolitikai korszak felfogásában a korai orosz történelemnek hazai földön született forrása a POVESZTY kizárólagos kútfő tekintélyére emelkedett. A tudományos érdeklődést leszűkítő kanonizálás azonban vitathatatlan eredményeket is hozott. A történészek és filológusok ostromát álló POVESZTY-nek irodalomtörténeti feldolgozásaiban az érdeklődő szinte a filigrán munkát végző ékszerész kezéhez méltó nyelvész és filológus értelmezéseket talál. Az irodalomnak ez a hallatlan bősége, amelyhez a nem szovjet szlavisták termését is számításba kell venni, nagyszerű dolog, de alighanem el is bátortalanít. S nem csak azért, mert a bőséges irodalmi termés egy kutató számára szinte áttekinthetetlen, hanem azért is, mert az új kezdeményező készséget már eleve elcsüggeszti annak a gondolata, hogy esetleg a könyvtárak mélyen rejtőzködő feldolgozásokban már régen felfedezetteket akarja — legjobb szándék ellenére — új eredményként az olvasó elé tárni. Mindenképpen indokolt tehát, hogy témánkat — természetesen egy tanulmány lehetőségeihez szabott — historiográfiaiáttekintéssel kezdjük nemcsak azért, mert erre az általunk egyébként terhesnek érzett konvenciók is késztetnek, hanem főként azért, mert nélküle saját gondolataink előadása az adott esetben elképzelhetetlen. Meg talán azért is helyénvaló az előzmények fővonalának bemutatása, mert a Kijevi Oroszország történetében kevésbé járatos hazai olvasót egyúttal bevezetjük témánkhoz kapcsolódó események vázlatába. Magyarországon Hodinka A. a POVESZTY és az orosz LETOPISZ-ek magyar vonatkozásait állította össze és dolgozta fel példásan. Pauler Gy. szintén avatott kézzel nyúlt a POVESZTY-hez. Ők azonban mindketten a magyar történelem eseményei iránti érdeklődéstől hajtva fordultak a Kijevi Oroszország történetéhez.