Történelmi szemle, 1970 (13. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK KÖZLEMÉNYEK - Bartha Antal: Az etnikai-állami egység gondolata a Poveszty Vremennih Let-ben

­ Történelmi Szemle 1970/1. BARTHA ANTAL Az etnikai-állami egység gondolata a „POVESZTY VREMENNIH LET"-ben A címben jelzett gondolat nemcsak a POVESZTY szerzőit, hanem a Kijevi Oroszország történetének jeles kutatóit is foglalkoztatta. Az orosz történetírás forradalom előtti korszakának képviselői az állami és etnikai egység témáját talán még határozottabban állították kutatásaik középpontjába, mint azt a marxista történész nemzedék képviselői teszik. Ennek okát valószínűleg nem a kérdés iránti érdeklődés hanyatlásában, hanem bizonyosan a Kijevi Oroszor­szág története egyéb lényegbevágó kérdéseinek előtérbe nyomulásában kell látnunk. A Kijevi Oroszország történetének marxista kutatói főként — hogy némi egyszerűsítéshez folyamodjunk — a gazdaság- és a társadalomtörténet, valamint a korai orosz államiság kritériumainak gondos elemzésére fordították fáradozásaikat. S ha az állami és az etnikai egység problematikáját meg is ta­láljuk a kijevi korszakról alkotott koncepciójukban, de annak eszmetörténeti vonatkozásai inkább a marxista filológusok műveiben nyertek értelmezést és monografikus összegezést. Egy lezárult tudománytörténeti és tudománypolitikai korszak felfogásában a korai orosz történelemnek hazai földön született forrása a POVESZTY kizárólagos kútfő tekintélyére emelkedett. A tudományos érdek­lődést leszűkítő kanonizálás azonban vitathatatlan eredményeket is hozott. A történészek és filológusok ostromát álló POVESZTY-nek irodalomtörténeti feldolgozásaiban az érdeklődő szinte a filigrán munkát végző ékszerész kezéhez méltó nyelvész és filológus értelmezéseket talál. Az irodalomnak ez a hallatlan bősége, amelyhez a nem szovjet szlavisták termését is számításba kell venni, nagyszerű dolog, de alighanem el is bátortalanít. S nem csak azért, mert a bő­séges irodalmi termés egy kutató számára szinte áttekinthetetlen, hanem azért is, mert az új kezdeményező készséget már eleve elcsüggeszti annak a gondolata, hogy esetleg a könyvtárak mélyen rejtőzködő feldolgozásokban már régen fel­fedezetteket akarja — legjobb szándék ellenére — új eredményként az olvasó elé tárni. Mindenképpen indokolt tehát, hogy témánkat — természetesen egy tanul­mány lehetőségeihez szabott — historiográfiai­­áttekintéssel kezdjük nemcsak azért, mert erre az általunk egyébként terhesnek érzett konvenciók is késztet­nek, hanem főként azért, mert nélküle saját gondolataink előadása az adott esetben elképzelhetetlen. Meg talán azért is helyénvaló az előzmények fővonalá­nak bemutatása, mert a Kijevi Oroszország történetében kevésbé járatos hazai olvasót egyúttal bevezetjük témánkhoz kapcsolódó események vázlatába. Magyarországon Hodinka A. a POVESZTY és az orosz LETOPISZ-ek magyar vonatkozásait állította össze és dolgozta fel példásan. Pauler Gy. szintén avatott kézzel nyúlt a POVESZTY-hez. Ők azonban mindketten a magyar tör­ténelem eseményei iránti érdeklődéstől hajtva fordultak a Kijevi Oroszország történetéhez.

Next