Történelmi szemle, 1971 (14. évfolyam)

KÖZLEMÉNYEK - Gál Éva: A budai hegyvidék újkori betelepítésének kezdetei

16* A BUDAI HEGYVIDÉK BETELEPÍTÉSE 523 a mai Budenz út alatti szakaszát azóta befedték.) Ebben a házban a XIX. század közepéig kocsma működött, amikor 1830-ban Knotz hagyatékáról lel­tárt készítettek, az egyik szobában 39 széket, a másikban többek közt egy régi billiárdasztalt vettek leltárba.32 A régi Knotz-ház (később Fischer Jakab bőr­gyáros nyaralója) átalakításából keletkezett a ma ezen a helyen álló nevelő­otthon épülete; pincéjében és földszintjén még láthatók az eredeti épület ma­radványai. A Budakeszi út közelében épült másik Knotz-ház kisebb volt ugyan, de emeletes, mindkét szintjén két-két szobával; a berendezés értéke kétszerese volt a kocsmaházénak. Ez érthető, hiszen ez volt a hegyvidék első úriháza, amely nemcsak nyaralóul szolgált: Knotz egyik fia, majd annak özvegye egész éven át itt lakott. A házat néhány évvel ezelőtt bontották le. Helyén, és a házat egykor körülvevő park helyén ma a hárshegyi camping van. Egy 1818-ban készült térképen 33 szerepel először Kalmárffy Ignác budai városbíró háza, a mai Kuruclesi út és Budakeszi út sarkán,34 Kalmárffy terje­delmes maxengrabeni szőlőjének délkeleti sarkán. Az egyszerű, földszintes épületet a tulajdonos kocsmárosoknak adta bérbe. XIX. század eleji iratokban történik az első említés svábhegyi házakról. Egy 1815-ben készült telekbecslésben szerepel Adlitzer Márton budai kereskedő svábhegyi háza, ,,ein Mayerhof auf dem Schwabenberg", amely Adlitzer több mint 50 holdas erdőbirtokának szélén egy 90 négyszögöles háztelken épült, s értékét ekkor 2965 bécsi forintra becsülték.35 Az épület a m­ai XII. Eötvös út 41. sz. helyén állott, s a XIX. század végén történt lebontásáig kocsma mű­ködött benne, amelyet még akkor is Adlitzer-kocsmának neveztek,36 amikor már régesrég másnak a tulajdonában volt (1820-ban Bulland József budai építőmester vette meg, majd 1839-ben kovásznai Kováts Zsigmondé lett). Ez a kocsma ugyan minden lakott helytől távol, de a zugligeti majorokhoz hasonlóan egy fontos, legkésőbb a XVIII. század közepén már sűrűn használt hegyi út mentén épült. A már többször említett hegyvidéki térkép a Sauwinckl Weg mellett más utakat is jelöl, amelyek Makkos Mária közelében az előbbiből kiágazva, és a budakeszi erdő különböző részeit érintve kb. a mai Eötvös út és Hegyhát út találkoz­ásánál futottak újra össze; innen kezdve az út nagyjából a mai Eötvös út, Diana utca,az Istenhegyi út vonalán vezetett a Vérmezőn át a Vár fejérvári kapujáig. A Svábhegy egyik legelső kocsmája tehát nem ok nélkül épült a mai Eötvös úton. Ugyanennek az útnak közelében, egy belőle kiágazó ösvény végén, kb. a mai XII. Mátyás király út 8—10. sz. helyén állt Niedermayer Xavér Ferenc 32 FI, BL, Inventaria nova, 1118. 33 FL, Térképtár, B. V. 11. 34 Voltaképpen két, egymással párhuzamosan, az utcavonalra (Kuruclesi útra) merőlege­sen álló ház, amely azonban a telek- és adókönyvekb­en mindig egy házszámon szerepelt, tehát egynek számított. A műemléki topográfia szerint (Horler, i. m. II. köt. 175­­1.) ezek XVIII. szá­zad végi présházak. Ennek azonban ellentmond, hogy az 1818 előtt e területről készült olyan térképeken, amelyek minden meglevő épületet jelöltek, nincs nyomuk. A kapu copfstílusú kő­pillére másodlagos elhelyezésű is lehetett. 35 FI, BL. Telekbecslési jkv. Lib. 4. fol. 45. 36 Lásd Haeufler: Buda-Pest, historisch-topographische Skizzen von Ofen und Pest und deren Umgebungen. Pest. 1854. Térképmelléklet. 37 Lehetséges, hogy az egyenes vonalvezetésű Diana utcán kívül a kevésbé meredek, szerpentinszerű Költő u. — Tündér u. — Kakukk u. útvonal is használatos volt már a korai idők­ben (az, hogy a Sváb-hegy harmadik kocsmája a Tündér utcában létesült, erre enged következ­tetni).

Next