Történelmi szemle, 1982 (25. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Berend T. Iván: A világgazdasági válság (1929-1933) sajátos hatásai Közép- és Kelet-Európában

48 BEREND T. IVÁN A világgazdasági válság (1929—1933) sajátos hatásai Közép- és Kelet-Európában A világgazdasági válság kirobbanása A háború utáni görcsös erőfeszítések, valamint kibontakozó átmeneti gazdasági hatások (nagy tőkekínálat és viszonylag kedvező mezőgazdasági értékesítési lehetőségek a világpiacon) a húszas évek első felének súlyos megrázkódtatásait követően az évtized második felét általában kedvezőbbé, egyes országok esetében a kifejezett prosperitás időszakává tették. A tőkés világgazdaságot jelentősen meghatározó Amerikában hatalmas spekulációs konjunktúra bontakozott ki, mely 1928­ és 1929-ben érte el csúcspontját. Ez természetesen aligha lenne érthető, ha nem vennénk figyelembe, hogy az első világháború hadigazdasága a tengerentúli országoknak nagy ipari és mezőgazdasági szállítási lehető­ségeket biztosított. A háború éveiben, ennek megfelelően, a termelő kapacitásokat hatal­masan kibővítették. A háborút követő évek európai nyomorúsága, súlyos áruhiánya közepette a konjunktúra nemcsak tovább tartott, de részben újabb területekre, a fogyasztási cikkek szélesebb körére is kiterjedt. A hatalmas beruházások növelték a munkalehetőségeket, a növekvő foglalkoztatás és emelkedő bérek pedig a belső felvevő­piacot szélesítették ki, ami újabb beruházásokra ösztönzött. Mindezt a részvényekkel és értékpapírokkal való hatalmas spekuláció kísérte. A termelésüket és eladásaikat egyre bővítő vállalatok részvényei ugyanis kiváló befektetésnek bizonyultak. 1928-29-ben már néhány hónappal a vásárlás után másfélszeres áron is értékesíteni lehetett jónak tűnő vállalati részvényeket. Bűvös kör jött létre, melyben a konjunktúra saját magát hajtotta már előre. A gazdaság úgyszólván saját hajánál fogva emelte magát magasba. Ebben a közegben terjesztette az Egyesült Államok elnöke a kongresszus elé szokásos üzenetét az ország helyzetéről 1928. december 4-én. „Az Egyesült Államok történetében - mondotta az elnök a néhány hónappal később bekövetkező események utólagos megvilágításában megdöbbentő rövidlátással — még soha nem ült össze kongresszus kedvezőbb kilátásokkal, mint jelenleg, hogy megvizsgálja az Államok helyzetét. Hazai tekintetben a prosperitás legkiválóbb éveiről adhatunk számot. Nemzetközi vonatkozásban a béke uralkodik és a kölcsönös megértésből fakadó jó szándék ..Természetesen önmagában az is elgondol­kodtató, hogy nem egészen egy évvel a világgazdaság máig legsúlyosabb válságának kirobbanása előtt és a világpolitika legsúlyosabb bonyodalmainak küszöbén, amikor a kölcsönös meg nem értés először a Távol-Keleten, majd Észak-Afrikában és Európában már az évtized elejétől fokozatosan megindította a világháborút (amint az első világ­háború sem egyik napról a másikra robbant ki, hanem fokozatosan lopakodott be a történelembe!), a leghatalmasabb tőkés ország szakértőkkel körülvett vezetője ennyire melléfogjon a helyzet megítélésében. Ezzel azonban most mégsem foglalkozhatunk.­ ­ Idézi: J. K. Galbraith: The Great Crasch 1929. Boston, 1961.6.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék