Történelmi szemle, 1985 (28. évfolyam)
2. szám - VITA - Ölvedi Ignác: Kassa bombázása - "casus belli" a Szovjetunió elleni hadba lépéshez
336 ölvedi Ignác mégis egyre szorosabbra igyekezett fűzni kapcsolatait a német vezérkarral és a kormányt is ebbe az irányba nyomta. Werth állandóan ostromolta a politikai vezetést, hogy önként és azonnal, még a támadás megindulása előtt csapatokat ajánljon fel a Szovjetunió elleni háborúhoz. A Szovjetunió feletti győzelmet biztosra vette. Arra is hivatkozott, hogy Sztálin igen sok képzett katonát kivégeztetett, s ez megkönnyíti a Vörös Hadsereg szétverését. 1941. május 6-án benyújtott memorandumában arról igyekezett meggyőzni a kormányt, hogy Németország a balkáni háború befejezése után tisztázni fogja viszonyát a szovjettel „.. . olyan értelemben, hogy Anglia elleni döntő harcában Szovjet-Oroszország felől meglepetések ne érhessék". Félreérthetetlenül kimondta: ha háborúra kerülne sor, abban Magyarországnak is részt kell vennie. Követelte, hogy a kormány kössön „. .. Németországgal garanciális és segélynyújtási, politikai és katonai szövetségi szerződést.. .". Bárdossy miniszterelnök Werth előterjesztésére ekkor még kitérő választ adott és kilátástalannak ítélt minden felajánlkozást. A magyar katonai klikk elégedetlen volt a kormány várakozó álláspontjával. Kevésnek tartotta az országnak szánt kisegítő szerepet és a maga vonalán lázasan folytatta a hadba lépés előkészületeit. Munkáját jelentősen megkönnyítette, hogy a német szárazföldi haderő főparancsnokságának - az Oberkommando des Heeres (OKH) - egyes képviselőitől a magyar hadsereg bevonásának gondolata nem állt távol, és ennek érdekében lépéseket is tettek. Különösen aktívan tevékenykedett a bekapcsolódás érdekében a magyar vezérkar mellé rendelt OKH törzs és annak parancsnoka, Himer vezérőrnagy. Ezért Horthyék igazolták és bevették hadseregükbe. Éveken át a Hadi Akadémia parancsnoka volt, elméleti szaktekintélynek számított. 1935-ben nyugállományba vonult. 1938-ban amikor a hadsereg fejlesztése került napirendre, visszahívták és Horthy kinevezte a Honvéd Vezérkar főnökévé, melyet 1941. szeptember 6-ig töltött be. Ő készítette elő Magyarország belépését a Szovjetunió elleni háborúba. 1945. február 13-án Budán a szovjet városparancsnokság felhívására, mint volt katona jelentkezett, így került szovjet hadifogságba. Az ötvenes évek elején beadott kérelmében Bonnt jelölte meg letelepedési helyéül. A szovjet hatóságok kérvényét közvetítették az NSZK illetékes szerveihez. Közbejött halála - 1952. május 28-a - a kivitelezést megakadályozta. (A hadifogságra vonatkozó adatok Gosztonyi Péter közlése a szerzővel.) A Belügyminisztérium Irattárában (Továbbiakban BMI) található: „V" 93-230/Nb. IV.3234/1946. sz. Werth Henrik elleni peranyag szerint a népbíróság az eljárást lefolytatta és a vádlottat távollétében halálra ítélte. GBMI. „V"—128-424. Nb. 3557/1945. Bárdossy László elleni peranyag. 127-134. 1. (H. Hl. Iratgyűjtő) Werth 1941. május 6-i memorandumát közti: DIMKV.k. i. m. 778. irat 1097-1100 és a miniszterelnök válasza: 783. irat 1114-1116. 71941. március 30-án a Jugoszlávia elleni hadjárat megindulása előtt a német és magyar vezérkar megállapodott, hogy a felső szintű összeköttetés biztosítására az Oberkommando des Heeres (OKH) Budapesten törzset állít fel, melynek parancsnokává Kurt Himer vezérőrnagyot nevezték ki Naplója — „Kriegstagebuch des deutschen Generals beim Oberkommando der Kg. Ungar. Wehrmacht". A törzs naplóját Dr. Percy Ernst Schramm százados vezette, aki ma történész professzor Göttingenben. A naplót Kun József fordította magyarra és a Századok 1965/6. sz.-ban közölte. Értékes adatokat tartalmaz a magyar hadba lépés és a német vezető tábornokok kapcsolatáról. A dokumentum a magyar szakirodalomban „Himer-napló" elnevezéssel terjedt el, a továbbiakban így használják. A törzset 1941. augusztus elején megszüntették. Feladatát teljesítette, az önkéntes magyar hadba lépés bekövetkezett. A hitlerista politikai és katonai vezetés Magyarországgal kapcsolatban a Szovjetunió elleni háborúban való részvétel kérdésében két, tartalmában egymástól teljesen eltérő, de német érdekeket szolgáló vonalat vitt: a.) Magyarországot nem kérik, nem vonják be a Szovjetunió elleni katonai akcióba, ettől a szövetségestől nem fegyveres, hanem gazdasági segítséget várnak, azt, hogy teljes termelő képességét a Harmadik Birodalom szolgálatába állítsa; b.) — semmit nem kérnek, nem ígérnek, de ha Magyarország önszántából be akar lépni, azt nem akadályozzák meg. Sőt, katonai vonalon szem előtt tartva és hangsúlyozva az „önkéntességet",megengedhető az ügy előmozdítása. Ebben a szellemben ügyködött Himer tábornok, azaz azt egyengette, hogy az önkéntes csatlakozás bekövetkezzen.