Történelmi szemle, 2005 (47. évfolyam)
1-2. szám - DOKUMENTUM - Seres Attila: Nemzeti ereklyéinket egy politikai fogolyért. Orosz levéltári iratok Rákosi Mátyás és az 1848-1849. évi szabadságharc honvédzászlóinak kicseréléséről (1940)
NEMZETI EREKLYÉINKET EGY POLITIKAI FOGOLYÉRT 133 szerződéses kereteinek megteremtésére.13 A nemzetközi konstellációt figyelembe véve a Kremlnek sem állt érdekében, hogy feladja a kiegyensúlyozott, a közeledés lehetséges csatornáinak szabadon hagyására törekvő, s kivárásra berendezkedő politikai vonalvezetését Magyarország viszonylatában.14 Rákosi elfogása után, illetőleg rögtönítélő és elsőfokú bírósági perének idején a magyar diplomácia kétféle reakcióval szembesült. Egyrészt a külföldi magyar missziókra a Rákosival szimpatizáló helyi munkásság személyesen és testületileg (szakszervezetek, munkásegyletek) írt tiltakozó levelek tömegét juttatta el, vagy demonstrációkat szervezett az illetékes magyar diplomáciai képviseletek előtt. Ilyen tüntetésekre került sor például 1925. október 2-án a prágai,15 vagy 1925. október 15-én a berlini magyar követség előtt." A német fővárosban zajlott megmozdulással egyazon napon a Nemzetközi Vörös Segély is tömeggyűlést tartott Moszkvában, a Szovjetek központi székházában, ahol Kun Bélán, angol, román és olasz kommunistákon kívül felszólalt Szolomon Lozovszkij, a Szakszervezeti Internacionálé főtitkára, valamint Rákosi öccse, Rákosi Zoltán is.17 Ezek a demonstrációk szinte azonos koreográfia szerint zajlottak: szónokaik elítélték a magyar fehérterrort, majd egy rezolúciót fogadtak el, melyben követelték Rákosi életének megóvását, de előfordult az is, hogy megfenyegették a helyi magyar külképviselet vezetőjét. Sokat elárul, hogy a magyar missziók elöljárói a Rákosi-perrel összefüggő tiltakozó akciókat (levéldömping, tüntetések, felvonulások, újságcikkek) olyan jelzőkkel illették, mint „arcátlan",18 „kvalifikálatlan",1'' vagy „fellengzős hangnemű" és „sablonos".2' 13 Bethlen nyilatkozott a Magyarországnak az összes aktuális kérdésekről. Magyarország 1926. júl. 29. 1-2.: Gróf Bethlen miniszterelnök elmondja új politikai célkitűzéseit a Pesti Naplónak. Pesti Napló 1926. júl. 29. 12. 14 Erről tanúskodik pl. M. M. Litvinov külügyi népbiztoshelyettes 1928. dec. 31 -i előterjesztése J. V. Sztálinhoz, az OK(b)PKB főtitkárához, melyben a Szovjetunió súlyosbodó külpolitikai helyzetére hivatkozva javasolta, hogy a Kreml, ha kell, akkor akár nagyobb engedmények árán is rendezze a politikai kapcsolatait Magyarországgal. M. M. Litvinov felterjesztése J. V. Sztálinnak. 1928. dec. 31. Arhiv vnyesnyej polityiki Rosszijszkoj Federacii (RAVPRF) 19 04. pp. 11. p. 68. gy. 946. 1. 20. 15 Nagy László prágai ideiglenes ügyvivő jelentése Walko Lajos külügyminiszternek. 1925. okt. 3. Magyar Országos Levéltár (MMOL) K 64, 101. cs., (Politikatörténeti Intézettől visszakapott iratok 1925-1927), 236/1925. res. al. sz., 2963/1925. pol. sz. 16 Wettstein János berlini ideiglenes ügyvivő jelentése Walko Lajosnak. 1925. okt. 16. Uo. 3075/1925. pol. sz. 17 Jungerth Mihály revali követ jelentése Walko Lajosnak. 1925. okt. 20. Uo. 3315/1925. pol. sz. A Moszkvában székelő, 1922-ben alakult nemzetközi segélyszervezet - orosz nevének közismertebb rövidítésével MOPR, német nevén Rote Hilfe - az ellenforradalmi országokban letartóztatott és bebörtönzött kommunisták és családtagjaik anyagi szubvencionálását, valamint jogi védelmük biztosítását tartotta fő feladatának. Tevékenységére ld. Friss Istvánná: A Vörös Segély történetéről. Párttörténeti Közlemények 13(1967) 1. sz. 101-120. 18 Korányi Frigyes párizsi követ jelentése Walkó Lajosnak. 1925. nov. 10. MOL K 64, 101. cs., (Politikatörténeti Intézettől visszakapott iratok 1925-1927), 482/1925. res. al. sz., 472/1925. res. sz. 19 Masirevich Szilárd prágai követ jelentése Walko Lajosnak. 1925. okt. 17. Uo. 236/1925. res. al. sz., 3148/1925. pol. sz. 20 Utóbbi kettő a szarkazmusáról közismert Kánya Kálmán berlini követtől származik. 1926. júl. 15. Uo. 2549/1926. pol. sz.