Történelmi szemle, 2005 (47. évfolyam)

1-2. szám - DOKUMENTUM - Seres Attila: Nemzeti ereklyéinket egy politikai fogolyért. Orosz levéltári iratok Rákosi Mátyás és az 1848-1849. évi szabadságharc honvédzászlóinak kicseréléséről (1940)

NEMZETI EREKLYÉINKET EGY POLITIKAI FOGOLYÉRT 133 szerződéses kereteinek megteremtésére.13 A nemzetközi konstellációt figyelem­be véve a Kremlnek sem állt érdekében, hogy feladja a kiegyensúlyozott, a köze­ledés lehetséges csatornáinak szabadon hagyására törekvő, s kivárásra berendez­kedő politikai vonalvezetését Magyarország viszonylatában.14 Rákosi elfogása után, illetőleg rögtönítélő és elsőfokú bírósági perének ide­jén a magyar diplomácia kétféle reakcióval szembesült. Egyrészt a külföldi ma­gyar missziókra a Rákosival szimpatizáló helyi munkásság személyesen és testü­letileg (szakszervezetek, munkásegyletek) írt tiltakozó levelek tömegét juttatta el, vagy demonstrációkat szervezett az illetékes magyar diplomáciai képviseletek előtt. Ilyen tüntetésekre került sor például 1925. október 2-án a prágai,15 vagy 1925. október 15-én a berlini magyar követség előtt.­" A német fővárosban zaj­lott megmozdulással egyazon napon a Nemzetközi Vörös Segély is tömeggyűlést tartott Moszkvában, a Szovjetek központi székházában, ahol Kun Bélán, angol, román és olasz kommunistákon kívül felszólalt Szolomon Lozovszkij, a Szakszer­vezeti Internacionálé főtitkára, valamint Rákosi öccse, Rákosi Zoltán is.17 Ezek a demonstrációk szinte azonos koreográfia szerint zajlottak: szónokaik elítélték a magyar fehérterrort, majd egy rezolúciót fogadtak el, melyben követelték Ráko­si életének megóvását, de előfordult az is, hogy megfenyegették a helyi magyar külképviselet vezetőjét. Sokat elárul, hogy a magyar missziók elöljárói a Rá­kosi-perrel összefüggő tiltakozó akciókat (levéldömping, tüntetések, felvonulá­sok, újságcikkek) olyan jelzőkkel illették, mint „arcátlan",18 „kvalifikálatlan",1'' vagy „fellengzős hangnemű" és „sablonos".2' 13 Bethlen nyilatkozott a Magyarországnak az összes aktuális kérdésekről. Magyarország 1926. júl. 29. 1-2.: Gróf Bethlen miniszterelnök elmondja új politikai célkitűzéseit a Pesti Naplónak. Pesti Napló 1926. júl. 29. 1­2. 14 Erről tanúskodik pl. M. M. Litvinov külügyi népbiztoshelyettes 1928. dec. 31 -i előterjesztése J. V. Sztálinhoz, az OK(b)P­KB főtitkárához, melyben a Szovjetunió súlyosbodó külpolitikai hely­zetére hivatkozva javasolta, hogy a Kreml, ha kell, akkor akár nagyobb engedmények árán is rendezze a politikai kapcsolatait Magyarországgal. M. M. Litvinov felterjesztése J. V. Sztálin­nak. 1928. dec. 31. Arhiv vnyesnyej polityiki Rosszijszkoj Federacii (R­AVP­RF) 19 04. pp. 11. p. 68. gy. 946. 1. 20. 15 Nagy László prágai ideiglenes ügyvivő jelentése Walko Lajos külügyminiszternek. 1925. okt. 3. Magyar Országos Levéltár (M­MOL) K 64, 101. cs., (Politikatörténeti Intézettől visszakapott iratok 1925-1927), 236/1925. res. al. sz., 2963/1925. pol. sz. 16 Wettstein János berlini ideiglenes ügyvivő jelentése Walko Lajosnak. 1925. okt. 16. Uo. 3075/1925. pol. sz. 17 Jungerth Mihály revali követ jelentése Walko Lajosnak. 1925. okt. 20. Uo. 3315/1925. pol. sz. A Moszkvában székelő, 1922-ben alakult nemzetközi segélyszervezet - orosz nevének közismer­tebb rövidítésével MOPR, német nevén Rote Hilfe - az ellenforradalmi országokban letartózta­tott és bebörtönzött kommunisták és családtagjaik anyagi szubvencionálását, valamint jogi vé­delmük biztosítását tartotta fő feladatának. Tevékenységére ld. Friss Istvánná: A Vörös Segély történetéről. Párttörténeti Közlemények 13(1967) 1. sz. 101-120. 18 Korányi Frigyes párizsi követ jelentése Walkó Lajosnak. 1925. nov. 10. MOL K 64, 101. cs., (Po­litikatörténeti Intézettől visszakapott iratok 1925-1927), 482/1925. res. al. sz., 472/1925. res. sz. 19 Masirevich Szilárd prágai követ jelentése Walko Lajosnak. 1925. okt. 17. Uo. 236/1925. res. al. sz., 3148/1925. pol. sz. 20 Utóbbi kettő a szarkazmusáról közismert Kánya Kálmán berlini követtől származik. 1926. júl. 15. Uo. 2549/1926. pol. sz.

Next