Történelmi szemle, 2007 (49. évfolyam)
3. szám - TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: A nándorfehérvári győzelem és Itália
E. KOVÁCS PÉTER A nándorfehérvári győzelem és a déli harangszó elrendelése között nincsen okozati kapcsolat, de a „véletlenek szerencsés összejátszása" az idők folyamán összemosta a két eseményt. Nándorfehérvár ostroma csak a bulla kiadásának harmadnapján, július 2-án kezdődött el. Az átértelmezésben minden bizonnyal nagy szerepet játszott az is, hogy a győzelem hírét július 28-án Budán harangkongatással ünnepelték, miközben a bulla csak ezt követően, legkorábban augusztus első napjaiban érhetett Magyarországra." A pápa a nándorfehérvári győzelmet a bullában megszabott imáknak tulajdonította, és tovább segítette a két esemény összekapcsolását az is, hogy III. Calixtus pápa a sikeres ostrom tiszteletére, a keresztény naptár szerint a Transfiguratio Domini napját (augusztus 6.), a keresztény világban ünneppé tette. Ez a döntése is hozzájárulhatott annak a véleménynek a kialakulásához, hogy a déli harangszót a nándorfehérvári győzelem tiszteletére rendelte el a pápa. A déli harangszót, ami nemcsak a keresztes hadjárat alatt, hanem minden nap szól, egy másik ibériai származású pápa, VI. Sándor rendelte el. Johannes Burchard pápai ceremóniamester munkájában megemlítette, hogy 1500. (jubileumi év) augusztus 9-én volt az első nap, amikor valamennyi római templomban, délben megszólaltak a harangok, és a Pater Noster, valamint az Ave Maria imákat mondták a török ellen. Ez utóbbi két imát még III. Calixtus pápa, a mindennapos harangozást délben, a jelenlegi pápa, VI. Sándor rendelte el.20 A népi vallásosság a saját elképzelése szerint formálhatta a pápai határozat tartalmát. Tommaso Fecini krónikája szerint Sienában, április 5-én, János testvér, a Santo Spirito szerzetese, a Szentatya parancsa értelmében három nap alatt, három körmenetet szervezett, és megparancsolta a fiúknak és a lányoknak, hogy fehér ruhába öltözzenek, a mellükön vörös kereszt, a fejükön olívaágból font koszorú legyen. A harmadik napon bezártak az üzletek is, az emberek fehérbe öltöztek és a város urai a néppel együtt részt vettek a menetben. A körmenet célja a bűnbocsánat elnyerése mellett az volt, hogy a török ne terjeszkedjen tovább. Fecini azt is tudni vélte, hogy júniusban több alkalommal éjjel üstököst (cometa) láttak. Ez a csillagászok szerint megosztást, széthúzást, nélkülözést és halált jelent.21 Egy Lodiban írt 15. századi krónikában is megemlítik 18 A győzelem hírét minden bizonnyal ezen a napon tudták meg Budán, hiszen a sebenicói püspök aznap tájékoztatta a pápát a győzelemről, Id. MHB II. 418. 19 L. Vecsey: i. m. 35., 1457. aug. 6., Róma: III. Calixtus pápa bullája. Bullarum Diplomatum et Privilegiorum Sanctorum Romanum Pontificum. I. Augustae Taurinorum, 1960. V. 133-138. 20 Burchardi Johannis: Liber notarum ab anno MCCCCLXXXIII usque ad annum MDVI. A cura di Enrico Celani. Cittá di Castello, 1907-1913. (Rerum Italicarum Sriptores XXXII/1-2.), XXXII/1. 239.; L. Vecsey: i. m. 23. - A déli harangszóval kapcsolatban ld. még: Géza Érszegi: Le campane siano per sempre suonare a mezzogiomo. In: La campana di mezzogiorno. Saggi per il quinto centenario délia bolla papale. Redatto da Zsolt Visy. Bp. 2000. 187-202. 21 Cronaca Senese di Tommaso Fecini, 1431-1479. A cura di Alessandro Lisini-Fabio Jacometti. Bologna, 1939. (Rerum Italicarum Scriptores XV/6.) 867. A krónikás a dátumot illetően nyilvánvalóan tévedett. A pápai bullát csak júniusban adták ki, áprilisban még nem ismerték III. Calixtus rendeletét.