Történelmi szemle, 2007 (49. évfolyam)

3. szám - TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: A nándorfehérvári győzelem és Itália

TANULMÁNYOK E. KOVÁCS PÉTER A nándorfehérvári győzelem és Itália katolikus világban, így Olaszországban is, a déli tizenkettőkor megszólaló harangok a magyar történeti hagyomány sze­rint egy olyan ütközetre emlékeztetnek, ahol a keresztény csapatok sikerrel vet­ték fel a harcot az Oszmán Birodalom katonáival szemben.­ 1456. július 23-án Hunyadi János, Nándorfehérvár alól azt írhatta Szécsi Dénes esztergomi érsek­nek, hogy a közel három hétig tartó ostrom után II. Mehmed szultán csapatai meghátráltak és felhagytak az ostrommal.­ III. Calixtus pápa többek között Juan Carvajal bíboros-legátus beszámolójából értesült a győzelemről, akit Róma azért küldött Magyarországra, hogy segítse a török elleni védelem szervezését.­ A jó hír felébresztette a reményt, hogy keresztény összefogással ki lehet a törököt űzni Európából és Konstantinápolyt is vissza lehet foglalni. Egy nagyszabású keresztes hadjárat terve Bizánc elfoglalása óta (1453) fog­lalkoztatta Európát. Nem véletlen, hogy III. Calixtus pápa megválasztása után azonnal szétküldte legátusait Európába, megbízva azokat a hadjárat szervezésé­vel. Kísérlete kudarcba fulladt, csak Magyarországon talált némi támogatásra.­ Ez érthető, hiszen ekkor Magyarországot, és a vele szomszédos államokat már egyre erőteljesebb török támadások érték. így volt ez 1456-ban is, azzal a kü­lönbséggel, hogy ekkor nem portyázók vagy kisebb seregtestek csaptak be a ha­táron, hanem egy komoly hadjárat indult Magyarország ellen, személyesen II. Mehmed császár vezetésével. Az oszmán csapatok július első napjaiban érhettek az ország hadászati kul­csának számító Nándorfehérvár alá, és a következő napokban már meg is kezdő- 1 A tanulmány az OTKA (K 63 445.) támogatásával készült. 2 1456. júl. 23., Nándorfehérvár: Hunyadi János levele Széesi Dénes esztergomi érsekhez, ld. Monumenta historica Bohemiae nusquam antehac édita, quibus non modo patriae, aliarumque vieinarum regionum, sed et remotissimum gentium história mirum quantum illustratum. Collegit, et partim ex autographis, partim ex legitimis apographis codicibus reeensuit, cum alliis manu­scriptis exemplaribus contulit, pluribus animadversionibus, aerique incisis sigillés adornavit, deni­que locupletissimo indice instruxit P. Gelasius Dobner a S. Catharina. I—VI. ( = M HB) Pragae, 1764-1785., II. 417-418. 3 Ez a beszámoló elveszett, miként az is, amelyet Carvajal Domenico Capranica bíborosnak írt, ld. Lino Gomez Canedo: Don Juan de Carvajal. Un espanol al servicio de la Santa Sede. Madrid, 1947. 173. 4 Michael E. Mallett: Callisto III. In: Enciclopedia dei Papi. II. Roma, 2000. 658-662. TÖRTÉNELMI SZEMLE XLIX (2007)3:315-325

Next