Történelmi szemle, 2008 (50. évfolyam)

1. szám - MŰHELY - Germuska Pál: Kadhafi "fülei". Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon, 1965-1985

KADHAFI „FÜLEI" Számos egyeztető tárgyalást és munkacsoport-ülést követően a KGST Hadi­ipari Állandó Bizottsága 1970. májusi berlini ülésszakán döntött a rádiófelderí­tő és zavaró berendezések további eszközeinek szakosításáról. Magyarország ekkor kapta a rádiórelé lehallgatására szolgáló vevőállomások fejlesztését és gyártását.­ A belföldi szakértői tárgyalások ezután folytatódhattak, a híradástechnikát is felügyelő Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) és a HM szakemberei tanul­mányozhatták a hasonló berendezéseket a Szovjetunióban, illetve megkezdőd­hetett a gyártás megszervezésével kapcsolatos elemzések elkészítése. A gyártás­előkészítés következő lépéseként 1973 szeptemberében került a minisztériumok közötti koordinációt ellátó Hadiipari Kormánybizottság elé a rádiófelderítő­ esz­közök távlati fejlesztése. A kormánybizottság további egyeztetéseket tartott szükségesnek az ügyben a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők Parancs­noksága Technikai Testületével, valamint a KGST Hadiipari Állandó Bizottsá­gával. A HM-nek és a KGM-nek pedig abban kellett döntenie, hogy az ipar és a 2. Csoportfőnökség milyen munkamegosztásban dolgozik a feladaton.­ Az előkészületek közben a Medhlabor 1970 és 1975 között megkétszerezte az előállított termelési értéket, és gyártmányainak kétharmadát már exportra szállította. A periódus végére a haditechnikai termelés aránya elérte a 75%-ot, amely igen magasnak számított magyar viszonylatban. (Az átlag 25-30% volt, mivel a vállalatok kettős, civil és katonai profillal rendelkeztek 1953 óta.) A Medilabor által szállított rövid- és ultrarövid-hullámú vevőberendezések többsége ekkor már saját fejlesztésű volt, csak a „Brusznyika" vevő volt szovjet licencter­mék. A berendezésekben harmadik generációs, integrált áramkörös alkatrészek is megjelentek.­ Az új generációs rádiófelderítő-berendezések gyártás-előkészítése 1976 márciusára jutott oda, hogy d­öntés szülessen a szükséges beruházások elindítá­sáról. A kormány szűkebb kabinetjeként működő, a védelem- és biztonságpoliti­kai ügyeket felügyelő Honvédelmi Bizottság 279,4 millió forint beruházási elő­irányzatot hagyott jóvá. Ennek több mint egyharmada (109 millió Ft, 2,046 millió USD) tőkés importból behozandó gépek és műszerek ellenértéke volt. A gyártás is csak jelentős és folyamatos nyugati alkatrészimporttal volt megvalósít­ható: az 1976-1980 közötti időre mintegy 3,2 millió USD értékű részegység behozatalát irányozták elő.­­ A magas nyugati alkatrészhányad egy katonai termék­nél korábban elképzelhetetlen volt, és a szovjet licenctermékeknél ilyesmi to­vábbra sem fordulhatott elő. A Szovjetunió elvi alapon ellenezte az ilyesfajta im- 6 20/70. sz. jegyzőkönyv a KGST Hadiipari Állandó Bizottság 1970. máj. 26-29. között Berlinben lefolytatott huszadik üléséről. MOL XIX-A-16-aa 116. d. 7 103/73. sz. jegyzőkönyv a Hadiipari Kormánybizottság 1973. szept. 8-i üléséről. MOL XIX-L-l-qqq 13. d. 8 A Mechanikai Laboratórium története i. m. 27-28. 9 A Honvédelmi Bizottság 6/265/1976. sz. határozata: A Mechanikai Laboratórium Híradástechni­kai Kísérleti Vállalat beruházási javaslatáról az V. ötéves tervben jelentkező termelési igények ki­elégítésére. 1976. márc. 25. MOL XIX-A-16-a a 127. o.

Next