Történelmi szemle, 2008 (50. évfolyam)
1. szám - MŰHELY - Germuska Pál: Kadhafi "fülei". Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon, 1965-1985
KADHAFI „FÜLEI" Számos egyeztető tárgyalást és munkacsoport-ülést követően a KGST Hadiipari Állandó Bizottsága 1970. májusi berlini ülésszakán döntött a rádiófelderítő és zavaró berendezések további eszközeinek szakosításáról. Magyarország ekkor kapta a rádiórelé lehallgatására szolgáló vevőállomások fejlesztését és gyártását. A belföldi szakértői tárgyalások ezután folytatódhattak, a híradástechnikát is felügyelő Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) és a HM szakemberei tanulmányozhatták a hasonló berendezéseket a Szovjetunióban, illetve megkezdődhetett a gyártás megszervezésével kapcsolatos elemzések elkészítése. A gyártáselőkészítés következő lépéseként 1973 szeptemberében került a minisztériumok közötti koordinációt ellátó Hadiipari Kormánybizottság elé a rádiófelderítő eszközök távlati fejlesztése. A kormánybizottság további egyeztetéseket tartott szükségesnek az ügyben a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők Parancsnoksága Technikai Testületével, valamint a KGST Hadiipari Állandó Bizottságával. A HM-nek és a KGM-nek pedig abban kellett döntenie, hogy az ipar és a 2. Csoportfőnökség milyen munkamegosztásban dolgozik a feladaton. Az előkészületek közben a Medhlabor 1970 és 1975 között megkétszerezte az előállított termelési értéket, és gyártmányainak kétharmadát már exportra szállította. A periódus végére a haditechnikai termelés aránya elérte a 75%-ot, amely igen magasnak számított magyar viszonylatban. (Az átlag 25-30% volt, mivel a vállalatok kettős, civil és katonai profillal rendelkeztek 1953 óta.) A Medilabor által szállított rövid- és ultrarövid-hullámú vevőberendezések többsége ekkor már saját fejlesztésű volt, csak a „Brusznyika" vevő volt szovjet licenctermék. A berendezésekben harmadik generációs, integrált áramkörös alkatrészek is megjelentek. Az új generációs rádiófelderítő-berendezések gyártás-előkészítése 1976 márciusára jutott oda, hogy döntés szülessen a szükséges beruházások elindításáról. A kormány szűkebb kabinetjeként működő, a védelem- és biztonságpolitikai ügyeket felügyelő Honvédelmi Bizottság 279,4 millió forint beruházási előirányzatot hagyott jóvá. Ennek több mint egyharmada (109 millió Ft, 2,046 millió USD) tőkés importból behozandó gépek és műszerek ellenértéke volt. A gyártás is csak jelentős és folyamatos nyugati alkatrészimporttal volt megvalósítható: az 1976-1980 közötti időre mintegy 3,2 millió USD értékű részegység behozatalát irányozták elő. A magas nyugati alkatrészhányad egy katonai terméknél korábban elképzelhetetlen volt, és a szovjet licenctermékeknél ilyesmi továbbra sem fordulhatott elő. A Szovjetunió elvi alapon ellenezte az ilyesfajta im- 6 20/70. sz. jegyzőkönyv a KGST Hadiipari Állandó Bizottság 1970. máj. 26-29. között Berlinben lefolytatott huszadik üléséről. MOL XIX-A-16-aa 116. d. 7 103/73. sz. jegyzőkönyv a Hadiipari Kormánybizottság 1973. szept. 8-i üléséről. MOL XIX-L-l-qqq 13. d. 8 A Mechanikai Laboratórium története i. m. 27-28. 9 A Honvédelmi Bizottság 6/265/1976. sz. határozata: A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat beruházási javaslatáról az V. ötéves tervben jelentkező termelési igények kielégítésére. 1976. márc. 25. MOL XIX-A-16-a a 127. o.