Történelmi szemle, 2010 (52. évfolyam)
4. szám - Ress Imre: Andrássy Gyula és a közös külügyminisztérium hírszolgálatának változásai 1867-1872
RESS IMRE Andrássy Gyula és a közös külügyminisztérium hírszolgálatának változásai 1867-1872* Az információszerzés összpontosítása a közös külügyminisztériumban a kiegyezés után A Habsburg Monarchia alkotmányos dualista átalakulásának szerves következménye lett a birodalmi rendőrminisztérium megszüntetetése. Az egész birodalomra kiterjedő kompetenciával működő egységes államrendőrség rendvédelmi és rendészeti igazgatási feladatait a két országos kormány, tehát a megfelelő ciszlajtán és magyar szakminisztérium vette át. A közös külügyminisztériumba kerültek viszont ennek a megszűnő birodalmi hatóságnak a különleges ügykörei, elsősorban a Monarchia egészét illető állambiztonsági tevékenység, a fennálló titkos informátori hálózat irányítása, továbbá a külföldi és a hazai sajtó befolyásolására szolgáló rendelkezési alap kezelése. E két ügykör a külügyminiszter közvetlen irányítása alá tartozó elnöki osztályon kapott helyet, ahol a második ügyosztály az állambiztonsági, a harmadik pedig a sajtóreferatúrát jelentette. A külügyminisztériumba való szervezeti betagolás ellenére ezek az ügyosztályok helyileg nem kerültek át a Ballhausplatzra, hanem megmaradtak a neoabszolutizmus idején szervezett Legfelső Rendőrhatóság székhelyén, a Herrengasse 7. alatti Modena-palotában, de 1867 után már társbérletben a ciszlajtán miniszterelnökséggel. A térbeli elkülönülés azt jelezte, hogy a kiegyezés évében ezeket az ügyköröket eredetileg az akkori külügyminiszter, Friedrich Ferdinand Beust által ambicionált birodalmi kancellária szervezetében képzelték el. Miután a jelentős belpolitikai kompetenciákkal eltervezett birodalmi hatóság 1868 elejére a külügyminisztérium elnöki osztályává szelídült, a bel- és külföldi titkos információszerzés és sajtóbefolyásolás intézményei is a külügyminisztérium szervezetében állapodtak meg. Mindezt nyilvánvalóan elősegítette, hogy a külügyminisztériumnak már korábban is voltak titkos információszerzéssel foglakozó szervezeti egységei. A külügyminisztérium rejtjelező és fordító osztálya végezte a forradalmak után a postai levélforgalom újjá . A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok a 049500. sz. kutatási program keretében készült. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. (A közös minisztertanács 1867-1906). Bp. 1996. (História Könyvtár, Monográfiák 8.) 19-26.; Helmut Rumpier: Die rechtlich-organisatorischen und sozialen Rahmenbedingungen für die Außenpolitik der Habsburgermonarchie 1848-1918. In: Die Habsburgcrmonarchie im System der internationalen Beziehungen. 1. Hrsg. Adam Wandruszka-Peter Urbanitsch. Wien, 1989. (Die Habsburgermonarchie 1848-1918. VI/1.) 31-34. TÖRTÉNELMI SZEMLE LH (2010)4:543-557