Történelmi szemle, 2015 (57. évfolyam)
3. szám - TANULMÁNYOK - Bagdi Róbert - Demeter Gábor: Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalma az 1869. évi népszámlálás alapján
SÁTORALJAÚJHELY MIGRÁNS ÉS HELYI TÁRSADALMA 383 vetés mellett mire használható az 1869-es összeírás? II. József népszámlálása idején Sátoraljaújhely csak a második legnépesebb - 4023 fő - település volt Zemplén vármegyében, mert Tállya 4388 fős össznépességgel megelőzte. A 19. században azonban Sátoraljaújhely már vezető szerepre tett szert, olyannyira, hogy Fényes Elek adatgyűjtése idején már 6310 fő lakta a települést,10 , 1869-ben pedig 9946 lakos élt ott." Sátoraljaújhely lakosságszáma tehát több mint megkétszereződött 1784 és 1869 között, e növekedési ütem pedig meghaladta az országos átlagot,12 s a szomszédvárakhoz képest is jelentősnek tekinthető (itt az adatok 1825-1900-ra vonatkoznak) (1. táblázat). 1. táblázat. Népességnövekedés Északkelet-Magyarország egyes városaiban (1825-1900) Mindezek alapján a látszólag periferikus (az országos központtól nagy távolságra lévő, a regionális központhoz - Kassa - közel fekvő, így annak árnyékoló hatása alá kerülő), ugyanakkor mégis vásárvonalon elhelyezkedő, azaz az átmenő kereskedelemből, piactartásból profitáló Sátoraljaújhely helyi születésű és bevándorló társadalmának vizsgálata az 1869-es népszámlálási ívek alapján érdekes kérdésekre, jelenségekre adhat magyarázatot. A mintegy 10 000 nevet tartalmazó öszszeírás elemzése alapján arra kerestük a választ, hogy (1) miért volt vonzó e város az egyes társadalmi rétegek számára a vidékkel szemben; (2) hogyan osztották fel és töltötték be a különböző társadalmi „niche-eket ’ a helyi és a migráns társadalom tagjai. Város Lakosság 1000 főben (1825) Lakosság 1000 főben (1900) Népességnövekedés (%) Eger 17,5 24,5 40 Kassa 13 37 180 Miskolc 22 40 80 Sátoraljaújhely 6,5 16,7 155 (Forrás: Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza. Dialóg-Campus, Bp.-Pécs, 1999.) 8 Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk. Danyi Dezső-Dávid Zoltán. KSH, Bp. 1960. 9 Fényes Elek a magyarországi településekre vonatkozó lélekszámadatokat is tartalmazó munkáját 1836-tól kezdte megjelentetni. Az adatokat anyakönyvekből, egyházi schematizmusokból gyűjtötte ki, az 1820-as és 1830-as években. Fényes Elek: Magyarországnak ’s a’ hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I-VI. Trattner-Károlyi Ny., Pest, 1836-1840. (Zemplén leírása a III. kötetben.) 10 Ugyanekkor a Zemplén vármegyében található egyéb járásközpontok népességszáma 2000 fő körül mozgott, pl. Szerencs 2129 fő, Varannó 1405 fő, Sztropkó 2216 fő. 11 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. I. A népesség főbb adatai. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1912. (Magyar Statisztikai Közlemények 42.) 12 Zemplén vármegye egyéb járásszékhelyei népességszám tekintetében még nagyobb hátrányba kerültek, hiszen pl. 1869-ben Szerencsen 1819-en, Varannón 2001-en, Sztropkón 2499-en éltek.