Történelmi szemle, 2017 (59. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Kitanics Máté - Hancz Erika - Tóth Tamás - Pap Norbert: A turbéki kegytemplom török előzményének kérdése
2 KITANICS MÁTÉ-HANCZ ERIKA TÓTH TAMÁS-PAP NORBERT A templom múltjához kapcsolódó számos más kérdés azonban nyitott maradt, többek között az sem volt egyértelmű, hogy ha nem is a szulejmáni türbe alapjaira épült, nem volt-e esetleg a 16—17. században valamilyen más török épület a templom helyén vagy annak közvetlen környezetében? E munkánk így alapvetően annak a kérdésnek a megválaszolására irányul, hogy lehetett-e bármilyen közvetlen török előzménye a turbéki kegytemplomnak. Kutatástörténet Az első tudományosabb igényességgel írt értekezés, Németh Béla Szigetvár története című monográfiája részben történeti tényekre, részben legendákra épült. A szerző szerint Szulejmán szultán síremlékét a szultáni sátor helyén emelték, ott, ahol ma a turbéki templom áll. Forrásokkal meg nem erősített elbeszélése alapján a Haditanács 1693-ban, a terület visszafoglalása után elrendelte a Szulejmán sírjánál lévő török csontok kiszedését és elszállítását, ezzel együtt a hely Szűz Mária tiszteletére történő kialakítását. Németh Béla ide vezette vissza a turbéki búcsújáróhely keletkezését. Úgy vélte, a török mecsetet alakították át katolikus templommá, amelyen belül az oltár alatt porladnak a szultán belső részei. Némethet követően számos kutató tett hitet a türbe-templom kontinuitás mellett. Ezzel szemben Takáts Sándor 1927-ben megjelent munkájában úgy foglalt állást, hogy a türbéki kegytemplom helye nem lehet azonos Szulejmán szultán türbéjének helyével. Ennek alapján eddig a legtöbben úgy vélték, Takátsnak lehetett valamilyen információja arról, hogy a templom nem a türbe és a komplexum területén épült fel. Molnár József is részben erre a véleményre alapozva kereste másutt a sírkápolnát. A kutatók figyelmét azonban elkerülte Takáts 1915-ben megjelent írása, amelyből egyértelműen kiderül, hogy maga is a templom közvetlen környezetében feltételezte a sírt, hiszen így fogalmazott: „Ez a templom azonban ” Németh Béla: Szigetvár története. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt., Pécs, 1903. 389. 4 Ezzel kapcsolatban ld.: Reiszig Ede: Somogy vármegye községei. In: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Apollo Irodalmi Társaság, Bp., 1914. 30-179.; Hauptmann Pál-Hal Pál: Szigetvári Kalauz. Zrínyi Múzeum-Egyesület, Szigetvár, 1925. 61.; Hal Pál: Szigetvár 1688 és 1689-ben, Szigetvár török uralom alól való felszabadulásának 250. évfordulója alkalmából. Gróf Andrássy Mihály, Szigetvár, 1939. 20.; Bálint Sándor: Búcsújárás és település. Katolikus Szemle 53. (1939) 9. sz. 540-545.; Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) 249-285.; Uő: Turbék ásatási jelentés. Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Régészeti Adattár, 1971. No. 1638.83.; Molnár Imre: Szigetvár és környéke. Panoráma, Bp., 1983. 79.; Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Panoráma, Bp., 1990. 175.; Gőzsy Zoltán: Szigetvár története a 18. században. Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület-Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2012. 324. 5 Takáts Sándor: Nagy Szolimán császár sírja. In: Uő: Rajzok a török világból. IV. [Bp., 1927.] 123-132. 6 Molnár József: Szulejmán szultán síremléke Turbókén. Művészettörténeti Értesítő 14.(1965) 1. sz. 64-66.