Moldován Gergely: Világtörténet - Középkor 4. - Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 5. (Temesvár, 1890)
IX. Magyarország
186 Magyarország: küldeni az Ígért segélyhadat. A gonosz Czilley azonban attól tartván, hogy Hunyadit egy újabb fényes győzelem csak annál veszedelmesebbé tehetné reá nézve, arra bírta a pártján levő nagyokat, hogy ne támogassák őt zászlóaljaikkal. Sőt arra bírta a teljesen hatalmában levő királyt is, hogy éppen akkor, midőn jelenlétére legnagyobb szükségvolt, titkon elhagyja a fővárost. Czilley és a király éjjel szöktek meg Budáról s Bécsig meg sem állottak. Kinek veszély idején a bizalmat legalább színlelnie lett volna kötelessége, ezen desertio által csak megerősíthető az álhírt, mely szerint Mohammed szultán egyenesen Buda ostromára van útban. Számos főnemest a példa követésre ragadott. Sőt az utasítás nélkül hagyott várnagy és a fejetlenül maradt őrség is elszéledt. A város természetes őrei, a fegyveres polgárok közül is számosan menekültek el, úgy hogy két hétig mind a királyi vár, mind a város kapui és falai őrség nélkül maradtak. A fejetlenné lett országban oly nagy zavar áradt el, hogy a nemesség legnagyobb része is szétfutott jószágaira s fegyveres csapatait szintén maga után vonta. E válságos napokban három férfiú lángbuzgalma és hazaszeretete tűnt ki az ország védelmében: Hunyadi Jánosé, Carvajal bíbornoké és Kapisztráné. Hunyadi, László fiát, Szilágyi Mihály sógorát, Ország Mihályt és aspanyol Juan Bastidát bízta meg Nándorfehérvár védelmével, ellátva őket elegendő őrséggel, eleséggel és védelmi szerekkel. Mindezt nagyrészben saját költségén tette. Carvajal keresztes csapatokat gyűjtött Szeged tájékán, s innét éppen Péterváradra volt indulandó, midőn Hunyadi tudtára adta, hogy legjobb lesz, ha a királyhoz visszamegy s ott Czilley fondorlatait ellensúlyozandja..Ezalatt Hunyadi a mindinkább szaporodó sereget szervezte Szegeden, hova a hatalmas szónoklatú Kapisztrán, mintha csak szónoklatai bűvölő erővel hatottak volna a népre, egyik kereszteshadat a másik után küldözgette, míg végre maga is utánuk indult. Az ozmán sereg előhadai 1456. évi június első napjaiban Nándorfehérvár közelébe jutottak, valamivel később II. Mohammed szultánnak 150.000 főnyi derékserege is. Yiddinből 200 török hajó úszott fel a Dunán egész Szlankamenig, hogy a nándorfehérváriaknak a vizen se érkezhessék segítség. Feladata volt e török hajóknak a Szegeden gyülekező magyar hadat, mely Nándorfehérvár felszabadítására kísérletet tenne, a vártól távol tartani. De Hunyadi is tudta, hogy legnehezebb, de egyúttal nélkülözhetetlenül szükséges volt a magyar hadaknak először is a vizen aratni diadalt. Azon igyekezett tehát már a múlt tél óta, hogy az ozmánokéhoz hasonló hajóhadat állítson elő. E hajók részben Szilágyi Mihály felügyelete alatt Nándorfehérvárott készültek. Ezekhez csatoltattak a Duna és Tisza kikötőiben