Történeti szemle, 1914 (3. évfolyam)
Értekezések - KÁLLAI BÉNI kiadatlan emlékirata Bosznia annexiójáról. Kiadja: Wertheimer Ede
KÁLLAY BÉNI KIADATLAN EMLÉKIRATA BOSZNIA ANNEXIÓJÁRÓL 26.? silány s annyira hasznavehetetlen, hogy azonnal más intézkedéseket és intézményeket kellene életbeléptetni. Csakhogy e részben gondosan kerülni kell minden elméleti doctrinarismust. Eleinte a legszükségesebb változtatásokra szorítkozva, csak lassanként s mindenkor a fennálló szokások és gyakorlatok figyelembevételével alakítandók át a közigazgatási, jogi és pénzügyi viszonyok. Felette hibás eljárás volna tehát, ha valamely a monarchia bármely részében érvénynyel bíró s különben talán kitűnő törvénykönyv egyszerre minden átmenet nélkül honosíttassék meg Boszniában. Az ily eljárásnak szomorú következményei leginkább észlelhetők a szomszéd Szerbiában, hol az 1838-iki usztály kihirdetése után, egyszerre elkezdtek osztrák, porosz és franczia törvényeket egyszerűen lefordítani és kihirdetni, melyek még mai nap sem hatottak be a nép szellemébe, sőt nagy mérvben előmozdítják a jogi állapotok zavaros voltát. IV. Egyike a legnagyobb nehézségeknek, de egyszersmind a legnagyobb előnyöknek is azon ellentétben rejlik, mely a kereszténység és az iszlám között létezik. A mohamedán elem (ha eredetre és nyelvre nem különbözik a keresztényektől) mindeddig az egyedül uralkodó osztályt képezte. E kiváltságos állás természetesen nem volna fenntartható, sőt mindjárt az annexió után ki kellene mondani Bosznia összes lakosságának egyenjogosultságát. Mivel azonban a mohamedán elem látszik arra hivatva lenni, hogy a leghatalmasabb gátul szolgáljon az esetleg felmerülhető panslavistikus törekvéseknek, czélszerűnek látszik ezen elemet nemcsak elsatnyulni nem engedni, hanem épen ellenkezőleg annak tovább fennmaradhatását és tételét biztosítani. Erre nézve szükséges, hogy az eddig uralkodó mohamedán hit ne sülyedjen az annexio után a talt vallások sorába, hanem hogy legalább is egyenlő jogokat élvezzen a keresztény hitfelekezetekkel. A vakuf, vagyis mohamedán egyházi birtokokat (melyeknek jövedelme eddig a mecsetek * A Divan Szerbiára nézve az 1838-iki organikus statutumot usztáv néven tette közzé.