Történeti szemle, 1929 (14. évfolyam)
Értekezések - Mahler Ede: A Magyar Nemzeti Múzeum két történelmi fontosságú egyiptomi síremléke (három szövegközti ábrával)
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÉT TÖRTÉNELMI FONTOSSÁGÚ EGYIPTOMI KŐEMLÉKE. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszámú egyiptomi kőemléke között — amelyeknek kultúrtörténeti jelentőségére már nem egyszer volt alkalmam rámutatni — van kettő, amely nemcsak archaeológiai szempontból és a rajta lévő feliratok miatt érdemel figyelmet, hanem történelmi szempontból is különös fontossággal bír. Az egyik : egy 96 cm magas és 50 cm széles sztéla rózsaszínű gránitból, III. Thutmosis (Kr. e. 1503 — 1449), a XVIII. dinasztia e győztes hódítójának és hatalmas királyának az idejéből való. Ez nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legértékesebb darabja, hanem a maga nemében is egyike a legértékesebb és legrégibb emlékeknek. Amint ismeretes, Théba a XVIII. dinasztia idején nemcsak világi értelemben volt centrum, hanem vallási vonatkozásban is középpontja volt az országnak. A thébai isten , Amon, most az egyedüli volt, az egyetlen, aki magától való, aki kezdettől fogva van és megközelíthetetlen isten, a legfőbb lény; azért most Amon: «a mindenhatón, vagy znúter núterum —a az istenek iótenek volt. De amennyiben az «iótenek isteneke volt, tehát mint az istenek vezetője szerepelt, magától értetődő, hogy így még az istenek egész serege szerepelt mellette, amely sereg minden egyes tagjában al.(Naternas isten nyilvánult meg és hogy Thébának a politikai és vallási élet középpontjává jutásával, ennek a városnak az istensége, t. i. Amon is hatalmi felsőbbségre jutott. így történt azután, hogy Théba felvirágzásával Amon az egyiptomiak nemzeti istene lett, majd a Rá, a világító nap örök istenének a jelzőjével egyesítve, Történeti Szemle, XIV. 1