Történeti szemle, 1929 (14. évfolyam)

Értekezések - Mahler Ede: A Magyar Nemzeti Múzeum két történelmi fontosságú egyiptomi síremléke (három szövegközti ábrával)

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÉT TÖRTÉNELMI FONTOSSÁGÚ EGYIPTOMI KŐEMLÉKE. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszámú egyiptomi kő­emléke között — amelyeknek kultúrtörténeti jelentőségére már nem egyszer volt alkalmam rámutatni — van kettő, amely nemcsak archaeológiai szempontból és a rajta lévő feliratok miatt érdemel figyelmet, hanem történelmi szempontból is különös fontossággal bír. Az egyik : egy 96 cm magas és 50 cm széles sztéla rózsaszínű gránitból, III. Thutmosis (Kr. e. 1503 — 1449), a XVIII. dinasztia e győztes hódítójának és hatalmas királyá­nak az idejéből való. Ez nemcsak a Magyar Nemzeti Mú­zeum egyik legértékesebb darabja, hanem a maga nemében is egyike a legértékesebb és legrégibb emlékeknek. Amint ismeretes, Théba a XVIII. dinasztia idején nem­csak világi értelemben volt centrum, hanem vallási vonatko­zásban is középpontja volt az országnak. A thébai isten , Amon, most az egyedüli volt, az egyetlen, aki magától való, aki kezdettől fogva van és megközelíthetetlen isten, a legfőbb lény; azért most Amon: «a mindenhatón, vagy znúter núterum —­a az istenek iótenek volt. De amennyiben az «iótenek isteneke volt, tehát mint az istenek vezetője szerepelt, magától értetődő, hogy így még az istenek egész serege szerepelt mellette, amely sereg min­den egyes tagjában a­l.(Naterna­s isten nyilvánult meg és hogy Thébának a politikai és vallási élet középpontjává jutásával, ennek a városnak az istensége, t. i. Amon is hatalmi fel­sőbbségre jutott. így történt azután, hogy Théba felvirág­zásával Amon az egyiptomiak nemzeti istene lett, majd a Rá, a világító nap örök istenének a jelzőjével egyesítve, Történeti Szemle, XIV. 1

Next