Tótfalusi István: Vademecum. Szokatlan szavak szótára (1983)

Szótár - F

95 fidibusz­ ­ot túlzottan tisztel, bálvánnyá avat. Nem kell fe­tisizálni (­ kizárólagos magyarázó elvvé emelni) az öröklés szerepét az emberi jellem fejlődésében.­­ A portugál feltú­ no ’varázslat’ szóból. feudális­­ hűbéri, a hűbéri társadalmi renddel kap­csolatos. Feudális állam, feudális előjogok, feudá­lis anarchia (­ a nagybirtokos érdekszövetségek viszályai és harcai egymással és a királyi hatalom­mal). □ feudalizmus: hűbériség, a középkorban kialakult társadalmi rend, amelyben a hatalom alapja a földtulajdon, és a nemesi osztály a jogilag függő helyzetű ,a jobbágy kizsákmányolásából (dézsma, robot, úrbéri szolgáltatások) él. □ feu­­dálkapitalizmus: olyan tőkés társadalmi rend, amelyben a feudális viszonyok tovább élnek, és a dolgozókra a tőkések és földesurak kettős kizsák­mányolása nehezedik. Ilyen volt a helyzet Ma­gyarországon a század első felében, vagy pl. Por­tugáliában az 1974-es fordulatig.­­ A késő latin feudum (’hűbérbirtok’) származékai; a latin szó forrása az ófrank fehu (’jószág, haszonállat’). Történelmi szakszó: fiáker, frakker - kétlovas, zárt városi bérkocsi, a taxi „kétlóerős” elődje. Kocsisom mindig arra tévedt, mintha kocsisom a Sors volna, s rossz frakkeren bandukolva láttam: pompa, tüzes fényesség. .. (Ady: A Rothschildék palotája) . Német jövevényszó, de francia eredetű: Párizs­ban a Szent Fiacrius (franciául Fiacre) képével dí­szített ház előtt volt az első bérkocsiállomás, fiaskó - kudarc. Fiaskót vallott. A sok fiaskó sem vette el a kedvét a további kísérletezéstől.­­ A köznyelvben már elavult, az irodalmi nyelvben is ritka szó. Az olasz fiasco (tkp. ’fiaskó, fiaska’, azaz palack) ’kudarc’ értelme az olaszban alakult ki, de nem tudni, mi módon, ficsúr - eredetileg: fiú, legény (az erdélyi tájnyelv­ben). Elinduló hosszú útra, hosszú útra, bújdosásra, talála egy oláh ficsúrt... (Népballada) A régebbi köznyelvben: feltűnő öltözékű, nyegle fiatalúr, piperkőc. Valami jogászforma ficsúr ha­záig kísérte őket az iskolából. (Kaffka M.)­­ For­rása a román fecior [ejtsd: fecsor], a. m. ’fiú, le­gény’. A­ szó ’piperkőc’ értelme a magyarban fej­lődött ki, részben talán azért is, mert az új szót érezték bele. Enyhén régies, fideizmus - vallásos szellem; olyan felfogás vagy világnézet, amely a hitet a tudás elébe helyezi.­­ A latin fides (’hit’) származéka; bölcseleti szak­szó. fidibusz - összecsavart papírdarab, amellyel régen a gyertya lángjáról vagy a kandalló parazsáról pi­pára, szivarra gyújtottak. Gavallérhoz illően ki­vesz egy ezerest, a gyertyához lépve fidibusznak gyúrja. (Mikszáth)­­ Latinos hangzású, de bi-

Next