Trianoni Szemle, 2009 (1. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám

KEDVES OLVASÓINK! Új, negyedévenként megjelenő kiadványt indítunk szerkesz­tőségünk nevében Trianoni Szemle címen, határokon belül és kívül élő, igazságigényes olvasók számára az új év küszöbén. Nem titkoljuk, a Trianon Kutatóintézet - két éve hivatalosan bejegyzetten működik - szőkebb körű véleménykutatást vég­zett, hogy szükség lesz-e ilyen tartalmi összefoglalóra, igény és érdeklődés kíséri-e a vállalkozásunkat? A biztatás értelmiségi és ifjúsági megkérdezettek állásfoglalása alapján kedvező volt, belevágtunk. Még szemrehányás is ért áttételesen minket is, hogy ha hazánkban Habsburg Kutatóintézet működhet, kiemelt álla­mi támogatással, akkor eddig is miért maradt el a legmeg­rázóbb történelmi tragédiánk őszinte, tisztességes, „harag és részrehajlás" nélküli felidézése, amikor erről a kérdésről fél évszázadon keresztül beszélni sem volt szabad. „Elavult, régi, nacionalista ízű múltkeresgélés", egyetlen államhatalmi beavatkozással: tiltott! Gyűlt és súlyosodott a tisztázatlanság bűne, mert a népben-nemzetben, hétköznapi véleményekben föl-fölizzott a harag, mi még megpróbáltatásainkról sem be­szélhetünk? A szovjet leigázás nyomán kijelölt párt és állami helytartóság elnémított minden hangot, amelyben az igazság­keresés kísérletei megszólaltak: a háborúkért felelős perbe fo­gottak és elítéltek maradjanak csendben, hiszen börtöne kész volt „Ali úrnak", ahogyan ezt a török időktől Kufsteinig, majd az Andrássy út 60-ig tapasztaltuk. Támadnak az ismeretlenből is pártfogók, így egy görög származású, gyerekként hazánkba menekült, diplomát itt szerzett diák, illetve tanár és kutató, szerkesztőbizottságunk tagja, Szidiropulosz Arkhimédész, minden jóakaró lebeszélések ellenére elhatározta, tudományos kutatását Trianon-tanul­­mányozással kezdi és folytatja, ő szabadabban teheti, nem magyarnak született. Avatott kutatóként könyvtárnyi Trianon­­kérdéssel foglalkozó anyagot gyűjtött - magyar és idegen nyelven megjelent tanulmányokat - „érte és ellene"-alapon, és a felhalmozott irodalom nyomán három vaskos kötetet - szer­kesztőként - elénk helyezett. Nem maradt visszhangtalanul a magunkat kellő megszégyenítéssel megdöbbentett vállalkozás, amit ő azzal magyarázott, „görög születettnek is vagyok olyan magyar, mint sokan polgártársaink közül”. A példa alapján kezdtünk felsorakozni elhatározásához, és konferenciák szervezése közepett szélesítettük érdeklődők és munkatársak táborát, és ebből kovácsolódott egybe az Intézet, de működésének engedélyezésére várni kellett. Nem kedvetlenített el a „halogatósdi”, közösségi megmozdulásaink folytatódtak, és a „Hivatal" is véleményt formált és engedélyt adott a működésre. A megalakult szerkesztőbizottság leglényegesebbnek a szó és írás erejét, jelenvalóságát tekintette, és így született közös megegyezéssel a cím, a Trianoni Szemle, és annak megindí­tása. Ezzel a gondolattal és céllal már az új év első napjaiban tisztelettel kopogtatunk Olvasóink ajtaján kiadványunkkal. Fogadják érdeklődéssel, kísérjék figyelemmel feladatválla­lásunkat, mert mi tudjuk: minden könyv-nyomtatvány-újság és folyóirat csak akkor él, ha olvassák. Ebben bizakodva várjuk véleményüket, tanácsaikat, leveleiket. 3 a szerkesztőség TARTALOM 4-5 KÖZÖS GONDOLKOZÁSSAL, KÖZÖS , FELELŐSSÉGGEL (Fábián Gyula) 6-13 KILENCVEN ÉVVEL EZELŐTT ÉRT VÉGET AZ I. VILÁGHÁBORÚ (Duray Miklós) L 14-27 OBSTRUKCIÓ ÉS ÖSSZEOMLÁS I . (Szidiropulosz Archimédesz) 28-35 A SZABADKŐMŰVESEK ÉS TRIANON . (Takaró Mihály) • 36-43 BENES • KI IS HÁT A DEKRÉTUMOK ATYJA? (Bodonyi Ilona) & 44-49 BENES SZELLEME (Skultéty Csaba) £ 50-55 EDVARD BENES ELNÖKI DEKRÉTUMAI 56-57 BENES, A MANIPULÁTOR (Raffay Ernő) 58-65 ZÚZZÁTOK SZÉT AUSZTRIA-MAGYAROR­­SZÁGOT! (Edvard Benes) 66-89 AZ 1916. ÉVI ERDÉLYI ROMÁN KATO­NAI BETÖRÉS (Raffay Ernő) ^ 90-95 TRIANON A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI TANKÖNYVEKBEN (T. Palágyi Márta) 96-99 HOGYAN VIHETTEM VOLNA EZT A MEG­OLDATLANSÁGOT TANÍTVÁNYAIM ELÉ? (Jobbágyné András Katalin) 100-101 A NEMZETI HAGYOMÁNYOK ÉBRENTAR­TÁSA AZ OKTATÁSBAN (Zeke Gyula) TRIANONI SZEMLE

Next