Trianoni Szemle, 2013 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2013-01-01 / 1. szám
KÁRPÁTALJA CÍMERE és kiállásukat a magyarság mellett. Ennek legszebb példája a II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem által Kárpátalján kirobbantott szabadságharc idején mutatkozott meg, amikor a ruszinok vállvetve harcoltak a közös szabadságért a kuruc vitézekkel. Sajnálatos tény, hogy a kamaszkorát élő ukrán állam és nemzet nem ismeri el az őshonos ruszinokat az ország önálló nemzeti közösségeként. A 3. sz. alsó osztatlan címermezőben kék színű háttérben, zöld hármas halmon egy fehér színű, kéttornyú, stilizált várat látunk. A stilizált vár jobb oldalán (látvány szerint baloldal) és bal oldalán (látvány szerint jobb oldal) egyaránt arannyal keretezett címerpajzsban vörös színű háttérben a rakamazi korongokon ábrázolt aranyszínű, stilizált turul és fiókái láthatóak. Ezzel a kettős ábrázolással az Árpád vezérlő fejedelem által a Vereckén keresztül megtörtént honvisszaszerzést, honfoglalást óhajtottam kihangsúlyozni! Ismeretes, hogy az Árpádok nemzetségének totemállata a turulmadár volt. A vár kapujában vörös színű háttérben stilizált fejedelmi harci fokás látható. A zöld hármas halmot három ezüst színű hullámos pólya szeli át, amelyek a nagyobb kárpátaljai folyókat, a Tiszát, a Latorcát és a Borzsovát jelképezik. A stilizált vár azokat a kárpátaljai végvárakat és végvárrendszert jeleníti meg, amelyeket a tatárjárás után IV Béla király utasítására kezdtek el kiépíteni, majd a törökdúlások idején megerősíteni. A címerben szereplő stilizált vár a fejedelmi harci fokással a történelmi Magyarország északkeleti kapuját, Munkács várát jelképezi, amelyet a Thököly-szabadságharc idején 1686 és 1688 között Zrínyi Ilona három éven át hősiesen védett. Vele voltak gyermekei, leánya és a kis II. Rákóczi Ferenc is. A tornyokon az Árpád-házi uralkodók családi és uralkodói címereit ábrázoltam, hiszen a várat az ismétlődő kun és besenyő betörések védelmére Szent István király erősítette meg. A várkapuban ábrázolt harci fokos az Árpád vezérlő fejedelem által 907-ben irányított győztes pozsonyi csatára utal, ahol a magyar sereg tönkreverte a háromszoros túlerőben lévő egyesített bajor-német hadsereget. Árpád fejedelem és három fia is elestek a harcmezőn. A tornyok között a Rákóczi nemzetség ősi címere látható. Legjelesebb személyisége a felvidéki Borsi kastélyában született II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, aki az általa vezetett szabadságharc bukása után bujdosóként a törökországi Rodostóban talált menedéket. Porhüvelyét az 1906. október 29-ei kassai újratemetés után a Szent Erzsébetszékesegyház e célra épített kriptájában helyezték végső nyugalomra. A Rákócziak címerének fő alkotó eleme egy összetett címerkép. A címerpajzs egy vágással két részre osztott. Az alsó címermezőben kék színű háttérben zöld hármas halmon egy stilizált aranyszínű kereket, ezen pedig a címerpajzs osztóvonalán egy, a fején aranyleveles koronát viselő, fekete színű, stilizált sasszerű, valójában Turul madarat látunk. (Hasonló ábrázolás figyelhető meg Erdély történelmi címerében is.) A madár jobb karmában egy szablyát tart. A kerék az örök körforgásnak a jelképe, amely áttételesen Nap-szimbólum. Ismeretes, hogy a Turul madár Emese ősanyával együtt a magyarság mitikus jelképe. Kettejük nászából fogant az Árpádok nemzetsége. Feltételezhető, hogy a Rákóczi-család ezzel az összetett címerképpel származását az Árpádokig kívánta visszavezetni. A szablya ábrázolása arra utal, hogy a családból származó erdélyi fejedelmek a magyar történelemben mindig a haza gyarapítását és megvédését tartották elsőrendű feladatuknak. Fentiek igazolására és kihangsúlyozására illesztettem e jeles történelmi család jelképét Kárpátalja címerébe. II. Rákóczi Ferenc fejedelem életsorsa és önfeláldozó magatartása egyaránt példaértékű lehet az ott élő magyaroknak, románoknak, szlovákoknak, oroszoknak, ruszinoknak, de még a Vereckei Honfoglalási Emlékművet rendszeresen meggyalázó soviniszta ukránoknak is. A címerpajzsra - a többi országrészhez hasonlóan, valamint a nemzeti összetartozás kifejezéseként - elhelyeztem a Magyar Szent Koronát, kihangsúlyozván azt, hogy minden magyar nemzeti közösséget a Szent Korona oltalmába helyeztem. A címerpajzs alatt zöld színű szalagon Kárpátalja névalakjának magyar nyelvű és rovásírásos változata olvasható. A szalagvégeken a trianoni békediktátumra emlékeztető 1920-as, valamint a címer elkészítésének 2012-es évszáma szerepel. Kárpátalja címere remélhetőleg megerősíti az ott élők nemzeti önazonosságát és önbecsülését, nemcsak a mában, hanem az eljövendőben is IRODALOM Ivánfi (Jancsik) Ede: Magyarország s részeinek címerei. Pest, 1869. Bertényi Iván: Új Magyar Címertan. Budapest, Maecenas, 1993. Csáky Imre: A Magyar Királyság vármegyéinek címerei a XVIII-XIX. században. Budapest, Corvina, 1995. Magyar néprajzi lexikon III. (K-Né). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. 84. o. „Ezeréves ruszin-magyar együttélés a történelem tükrében”. Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Budapest, 2004.