Trianoni Szemle, 2013 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2013-07-01 / 2. szám

EGÁN EDE, A MAGYAR ÉS A RUSZIN NÉP VÉRTANÚJA 1841. évfolyamának számaiban. Közben, 1840-ben a gaz­­datisztképző megszűnt, Edward Egán a borostyánkői ura­dalom egyik bérlőjeként gazdálkodott, és a törzsjuhászat mellett a közeli Tarcsa községben az első hazai növény­­termesztési, illetve nemesítési intézet egyik alapítója volt. Az 1840-es évek végén Egán Edward már az ország egyik legismertebb mezőgazdásza, aki 1847-ben Kossuth Lajossal (1802-1894) is szoros kapcsolatba került. Egánt ebben az időben bízta meg báró Sina Simon (1810-1876) valamennyi birtokának korlátlan hatalmú kormányzásával. Edward Egán 1849-ben vette feleségül a bécsi Koch Júliát (1828-1902). Házasságukból három gyermek született: dolgozatunk fő alakja, Egán Ede, a magyar és a ruszin nép vértanúja; Egán Lajos (1852-1920), a később fiumei he­lyettes kormányzó és Egán Irma (1856-1916). A családfő, Edward Egán későbbiekben herceg Batthyány Gusztáv (1803-1883), majd gróf Festetics György (1815-1883) ura­dalmainak a jószágigazgatója, aki tapasztalataival eközben mélyen befolyásolja Vas vármegye gazdasági fejlődését is.­ Az ifjú Egán Ede soproni középiskolai, majd szombat­­helyi főgimnáziumi tanulmányai után a németországi Halle város egyetemén, illetve a bécsi mezőgazdasági főiskolán tanult. Nemzetgazdasági és agrárjogi képzettséget szer­zett. Ezt követően édesapja Vas vármegyei birtokán, Bo­rostyánkő községben kezdte mezőgazdászi pályáját. Köz­ben tanulmányutakat tett Németországban, Svájcban, Észak-Itáliában és Angliában. Mindössze 27 évesen, 1878- tól már egy 30 ezer katasztrális holdas poroszországi ura­dalom irányítója, korabeli szóval jószágigazgatója Karbo­­wóban, amely Thorn (ma: Torun, Lengyelország) városától kb. 60 kilométerre északkeletre helyezkedett el. Itt háza­sodott meg 1878. szeptember 10-én - felesége Elisabeth Krieger (1858-1913), Ernst Krieger porosz nagybirtokos lánya -, és kiköltözött apósa uradalmába. Édesapja, Edward Egán 1880-ban elhunyt, ezért Egán Ede hazatért és átvette a borostyánkői családi birtok veze­tését. Ebben az időben számos, nagy visszhangot kiváltó szakcikket közölt a hazai szarvasmarha-tenyésztés és tej­gazdálkodás fejlesztéséről, amire a kormányzat is felfigyelt. A Magyar Kir. Földmívelésügyi Minisztérium 1883-ban országos tejgazdasági felügyelővé nevezte ki. Fő szerepe volt a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet létreho­zásában, amely a fővárost az első világháborúig - elsőként Európában - kitűnő minőségű, üvegekbe töltött tejjel látta el.Z Egán már ekkor élesen szembekerült azokkal a lelki­­ismeretlen kereskedőkkel, akik a tejpiac állami ellenőri­zetlenségéből jelentős hasznot húztak. Svájci tapasztalatai alapján a Kárpátok hegy­koszorúján folytatott havasi gaz­dálkodás erőteljes fejlesztését is szorgalmazta. E tárgyban igen fontos szakkönyveket írt és jelentetett meg.­ Egán Ede 1884-ben felvette az osztrák-magyar állam­­polgárságot. Később, 1890. március 7-én Egán Edének­­ Lajos testvéröccsével, a későbbi fiumei helyettes kormány- Egan már ekkor élesen szembekerült azokkal a lelkiismeretlen kereskedőkkel, akik a tejpiac állami ellenőrizetlenségéből jelentős hasznot húztak EDWARD EGAN CEB 9 fiba BIS am 2« AJt. Iftto ViAGAW.e* MCWT Akk nme­n ifvchtind repe* iBtintTs Weth nmeé* JULIE EGAN in KOCH r.- vn ;2. ap».. iíís - ♦ í ma: :$C2 v- rnc EGAN IRMA V..1HUU J, «“""Vf- 3* EGAS 3ELA f • WM* Uli . AN. ‘.I lizrrmniM.r *c*:i2;m:aí»an :6ia*rm 9 Az Egán család sírboltja Borostyánkőn 2013. JÚLIUS-DECEMBER 15

Next