Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2017-01-01 / 1-2. szám

MŰVÉSZET ÉS IRODALOM A NAGY HÁBORÚBAN____________________________________________________________ PÉCSI L DÁNIEL____ KEÖPECZI SEBESTYÉN JÓZSEF VÍZVÁLASZTÓ CÍMEREI K­eöpeczi Sebestyén József erdélyi címerfestő és heraldikus 1878.­­ november 12-én született az akkor még Szolnok-Doboka várme­gyei, a mai Kolozs megyei, a Mező­ségben lévő Szék községben, a haj­danvolt szabad királyi városban. A Sebestyén nemzetség gyökerei a Háromszék részét képező, Miklósvár­­székhez tartozó Köpecz településhez kötődnek. Az egyik felmenő ősét, Se­bestyén Pétert érdemei elismerése­ként Báthory Gábor, Erdély akkori fe­jedelme emelte nemesi rangra, a Gyu­lafehérváron 1608. április 8-án kiállí­tott címeres adománylevelével. Id. Sebestyén József a fia megszüle­tésekor vezértanító volt Széken. 1881- ben Magyarnemegyénre költöztek, majd Nagysajón lett igazgató tanító. Innen kerültek Besztercére, ahol az ifjú Sebestyén József elemi és felte­hetően középiskolai tanulmányait is végezte. Keöpeczi Sebestyén József 1903-ban Kolozsvárra költözött, ahol hamarosan a Genealógiai Füzetek címmel meg­jelent lapnak lett először a grafikusa, majd Sándor Imre laptulajdonos mel­lett társszerkesztője, a lap 1914-es végleges megszűntéig. 1907-ben Keö­peczi Sebestyén Józsefet felvették a Magyar Heraldikai és Genealógiai Tár­saságba. 1914-ben Budapestre költözött, ahol először a Magyar Nemzeti Múzeum­ban alkalmazták. 1915. február 4-én kérelmet nyújtott be a Magyar Királyi Országos Levéltárhoz, hogy megbízást kapjon az intézményben szükséges cí­merfestési és díszírói feladatokra. A Belügyminisztérium - a Levéltár veze­tőinek kedvező állásfoglalása alapján - ehhez hozzájárult, egyúttal engedé­lyezte azt is, hogy a kérelmező magát a Magyar Királyi Országos Levéltár megbízott címerfestőjének nevez­hesse. Ezt követően érte az a kivételes megtiszteltetés, hogy felkérték a Ma­gyar Királyság új középcímerének és kiscímerének, valamint állampecsét­jének megrajzolására és megfestésére. Megbízatásának megfelelően elké­szítette a magyar középcímert és kis­­címert, két-két változatban. Az egyik változatban a középcímernél és a kis­­címernél egyaránt két angyal jobbról és balról a címerpajzs tartója. A másik változatnál - hivatalosan első ízben - készült el a középcímer és a kiscímer tölgy- és olajággal övezve. Ugyancsak ekkor került a Magyar Királyság középcímerébe az 1908-ban annektált Bosznia és Hercegovina cí­mere, mégpedig oly módon, hogy a korábban használatos címert kibőví­tették. A nagypajzs eredeti felosztása megmaradt, úgy, hogy az első negyed­ben Dalmácia, a másodikban Horvát­ország, a harmadikban Szlavónia, a negyedikben pedig Erdély címere­szó­ Keöpeczi Sebestyén József. Zsögödi Nagy Imre portréja Keöpeczi Sebestyén József maga festette családi címere TRIANONI SZEMLE

Next