Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-01-01 / 1-2. szám
MŰVÉSZET ÉS IRODALOM A NAGY HÁBORÚBAN____________________________________________________________ PÉCSI L DÁNIEL____ KEÖPECZI SEBESTYÉN JÓZSEF VÍZVÁLASZTÓ CÍMEREI Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerfestő és heraldikus 1878. november 12-én született az akkor még Szolnok-Doboka vármegyei, a mai Kolozs megyei, a Mezőségben lévő Szék községben, a hajdanvolt szabad királyi városban. A Sebestyén nemzetség gyökerei a Háromszék részét képező, Miklósvárszékhez tartozó Köpecz településhez kötődnek. Az egyik felmenő ősét, Sebestyén Pétert érdemei elismeréseként Báthory Gábor, Erdély akkori fejedelme emelte nemesi rangra, a Gyulafehérváron 1608. április 8-án kiállított címeres adománylevelével. Id. Sebestyén József a fia megszületésekor vezértanító volt Széken. 1881- ben Magyarnemegyénre költöztek, majd Nagysajón lett igazgató tanító. Innen kerültek Besztercére, ahol az ifjú Sebestyén József elemi és feltehetően középiskolai tanulmányait is végezte. Keöpeczi Sebestyén József 1903-ban Kolozsvárra költözött, ahol hamarosan a Genealógiai Füzetek címmel megjelent lapnak lett először a grafikusa, majd Sándor Imre laptulajdonos mellett társszerkesztője, a lap 1914-es végleges megszűntéig. 1907-ben Keöpeczi Sebestyén Józsefet felvették a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságba. 1914-ben Budapestre költözött, ahol először a Magyar Nemzeti Múzeumban alkalmazták. 1915. február 4-én kérelmet nyújtott be a Magyar Királyi Országos Levéltárhoz, hogy megbízást kapjon az intézményben szükséges címerfestési és díszírói feladatokra. A Belügyminisztérium - a Levéltár vezetőinek kedvező állásfoglalása alapján - ehhez hozzájárult, egyúttal engedélyezte azt is, hogy a kérelmező magát a Magyar Királyi Országos Levéltár megbízott címerfestőjének nevezhesse. Ezt követően érte az a kivételes megtiszteltetés, hogy felkérték a Magyar Királyság új középcímerének és kiscímerének, valamint állampecsétjének megrajzolására és megfestésére. Megbízatásának megfelelően elkészítette a magyar középcímert és kiscímert, két-két változatban. Az egyik változatban a középcímernél és a kiscímernél egyaránt két angyal jobbról és balról a címerpajzs tartója. A másik változatnál - hivatalosan első ízben - készült el a középcímer és a kiscímer tölgy- és olajággal övezve. Ugyancsak ekkor került a Magyar Királyság középcímerébe az 1908-ban annektált Bosznia és Hercegovina címere, mégpedig oly módon, hogy a korábban használatos címert kibővítették. A nagypajzs eredeti felosztása megmaradt, úgy, hogy az első negyedben Dalmácia, a másodikban Horvátország, a harmadikban Szlavónia, a negyedikben pedig Erdély címereszó Keöpeczi Sebestyén József. Zsögödi Nagy Imre portréja Keöpeczi Sebestyén József maga festette családi címere TRIANONI SZEMLE