Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-07-01 / 3-4. szám
DEÁK FERENCRŐL ID. HORÁNSZKY NÁNDOR TANULMÁNYA ALAPJÁN KÁSLER MIKLÓS DEÁK FERENCRŐL Id. Horánszky Nándor tanulmánya alapján A magyar nemzet minden időkben, az élet minden területén, saját korának kiemelkedő személyiségei IL IL közül is kimagasló szellemi óriásokkal, igaz emberekkel gazdagította az emberiséget, akik sokszor túlszárnyalták az addig ismert alkotóképesség, erkölcs és a közérdek szolgálatának határait. Az ő tevékenységük összhangban áll koruk törekvéseivel, a korszak viszonyainak ismeretével, kedvezőbb kialakításával. Őbennük teljesedik ki egy nemzet küldetése, annak legnemesebb tulajdonságai, bennük szeretnénk magunkra ismerni. De mivel „látni vágyó napba nem tekint”, lehetőségünk abban merül ki, hogy próbáljuk megismerni személyiségüket, gondolataikat, cselekvéseik mozgatórugóit, életszemléletüket, hogy példát nyerve megpróbálhassuk megérteni és követni őket. Közülük számunkra különösen kedves Deák Ferenc. Ő az az ember nagyjaink sorában, akinek életvitelét, életszemléletét, szellemi képességeit, az Istenbe és az igazságba vetett töretlen hitét, hazafiússágát, emberbaráti szeretetét, lovagias, megértő, méltányos, minden hátsó szándéktól és tolakodástól mentes, emberségben emelkedett, szilárd, megvesztegethetetlen, a lehetőségeket és a változó körülményeket helyesen értelmező s értékelő viszonyulásait, megingathatatlan lelkiismeretét, támadhatatlan okfejtését, következetességét, vaslogikáját, meggyőződésből eredő higgadtságát, természetes viselkedését, nemes szándékait és tetteit soha senki nem vonta - mert nem vonhatta kétségbe. Ő az az ember, akit még a későbbi nagy ellenfél, Kossuth is „a nemzet legjelesebb polgárának” jelent ki és emléke előtt így tiszteleg: „Gyászolom annak halálát, kit hajdan én is mesteremnek, s ítéletét próbakőnek tekintettem, mely megmutatta, mi volt a nemes érc... gondolataimban.” Majd így folytatja: „a nemzet határtalan bizalommal volt Deák jelleme, becsületessége, önzetlen hazafisága iránt”. Deák Ferenc a bizalmat élete utolsó pillanatáig megszolgálta, soha nem élt vissza vele. „...az ő jellemének szeplőtlen tisztaságához a gyanúnak még csak az árnyéka sem férhetett. Az ész és jellem összhangzata teszen embert naggyá. S a nagyság imponál.” „Ez oly óriás észerőnek bizonyítványa, amely valóban bámulatot kelt. Az értelmi felsőség ilynemű diadalára én nem tudok példát a történelemben.” - írja Kossuth Lajos. Kétséget, vitát csak kortársaitól esetenként eltérő véleménye, a kor eseményeihez való viszonyulása, illetve legfontosabb műve, a „kiegyenlítés” és annak folyománya válthatott ki. Ennek a csendes, visszahúzódó, tapintatos politikus és jogász zseninek korszakirányító közéleti szereplését kortársai és az utókor elég pontosan ismeri, de érzékeny belső életét, tetteinek mozgatóit, gondolkodásmódját, szokatlan megoldásait nem volt könnyű megérteni. Számosan pró Deák Ferenc, Vasárnapi Újság, 1867